6p

A Mediterráneumban zajló tűzvész egy olyan világ közvetlen és tagadhatatlan következménye, amelynek éghajlata gyorsan és veszélyesen változik meg a szemünk láttára. A katonaságra szerte a világon egyre nagyobb szerep hárul a sokasodó extrém időjárási jelenségekkel kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.

A hőhullám által táplált tűzvészek, amelyek az elmúlt napokban két ember életét követelték Spanyolországban, több ezer hektár földet perzseltek föl és több ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, „egyértelmű figyelmeztetést” jelentenek a klímaválság hatásaira – szögezte le az ország környezetvédelmi minisztere. Miközben a tűzoltók Spanyolországban, Görögországban és más mediterrán országokban továbbra is több tucat tűzzel küzdöttek, Sara Aagesen kijelentette, hogy a hét spanyol régióban még mindig tomboló 14 tűzvész újabb bizonyíték arra, hogy az ország különösen érzékeny a globális felmelegedésre.

Franciaországban is drámai a helyzet. A magas hőmérsékletekhez való alkalmazkodás herkulesi feladat, hangsúlyozza a Libération:

„A nyaralók árnyékban maradhatnak, de az építőiparban, a bárokban, az éttermekben vagy a mezőgazdaságban dolgozóknak egyre nehezebb megbirkózniuk a hővel. Mivel ezek a hőhullámok a jövőben normává válnak, a társadalomnak egészének át kell szerveződnie. ... Kezdve a munkaidővel és a munkakörülményekkel. ... A francia vasúttársaság, az SNCF a hőhullám miatt úgy döntött, hogy a déli vonatokat törli, így több ezer ember maradt bajban. Ez jól mutatja, milyen hatalmas kihívás áll előttünk, és mindenekelőtt a jövő generációi előtt.”

Igazi dráma

Valóban, a Földközi-tenger térségét az elmúlt napokban és hetekben példátlanul heves tűzvész sújtja. Törökország déli részének buja dombjaitól Szíria part menti hegyeiig, Franciaország napsütötte vidékeitől Görögországig hatalmas területek állnak lángokban.

Sűrű erdők és vadrezervátumok pusztulnak el. Több száz otthon és üzlet vált hamuvá. Több ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, több tucatnyian vesztették életüket, míg a mentőszolgálatok a fizikai és mentális képességeik határaira értek, éjjel-nappal küzdve a tűzzel, amelyet a magas hőmérséklet és a száraz, szeles időjárás még tovább súlyosbított.

Tűzoltók és helyi lakosok küzdenek a lángok megfékezésén a Portugália északi részén fekvő Paredes közelében 2025. augusztus 12-én
Tűzoltók és helyi lakosok küzdenek a lángok megfékezésén a Portugália északi részén fekvő Paredes közelében 2025. augusztus 12-én
Fotó: MTI/EPA/LUSA/Pedro Sarmento Costa

A pusztítás mértéke és sebessége példátlan – és ez nem véletlen. Ezek a tüzek nem csupán az időjárás és a véletlen tragikus egybeesései. Ezek egy olyan világ közvetlen, tagadhatatlan következményei, amelynek éghajlata gyorsan és veszélyesen változik meg a szemünk láttára.

A mediterrán medencét a klímakutatók a globális felmelegedés hatásainak leginkább kitett területek közé sorolják. A régió hőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest már több, mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedett – ami magasabb az átlagos globális értéknél –, és a felmelegedés üteme körülbelül 20 százalékkal gyorsabb, mint bolygónk többi részén. A hőmérséklet-emelkedés hosszabb és intenzívebb hőhullámokat, kevesebb csapadékot, hosszabb aszályokat és alacsonyabb talajnedvességet eredményezett, amelyek mind ideális feltételeket teremtenek a tűzvészek kialakulásához, terjedéséhez és kontrollálhatatlan égéséhez.

Már önmagában az ökológiai kár is megdöbbentő: évszázados erdők és sokszínű ökoszisztémák tűnnek el napok alatt. Az évezredek óta kényes egyensúlyban élő növény- és állatfajok tűnnek el a tűzben. A talaj termékenysége is romlik, ami növeli az árvizek és földcsuszamlások kockázatát, amint újra esőzések következnek.

A gazdasági költségek szintén ijesztőek. Az olyan országokban, mint Görögország, Olaszország és Törökország, ahol a turizmus a bruttó hazai termék jelentős részét teszi ki, súlyos csapást jelent, hogy az utazók elkerülik a tűzvész sújtotta területeket. A már az aszálytól sújtott mezőgazdaság még nagyobb veszteségeket szenved, mivel a termőföldek hamuvá porladnak. Nem lehet alábecsülni a füstnek és a hőségnek kitett lakosságra gyakorolt hosszú távú egészségügyi hatásokat sem – a légzőszervi megbetegedések, a hőguták és más orvosi vészhelyzetek száma az egész régióban emelkedik.

A Maxar Technologies műholdfelvétele a görögországi Híosz szigetén pusztító erdőtűzről 2025. augusztus 13-án
A Maxar Technologies műholdfelvétele a görögországi Híosz szigetén pusztító erdőtűzről 2025. augusztus 13-án
Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies

Ha ilyen mértékű tűzvészek továbbra is előfordulnak – vagy ami még rosszabb, gyakoriságuk és intenzitásuk növekszik –, akkor egy állandó válságokkal tarkított jövő vár ránk. Milliók válhatnak éghajlati menekültekké, akik kénytelenek lesznek elhagyni otthonukat, hogy biztonságosabb területeket keressenek. A kormányok az ismételt evakuálások és az újjáépítési költségek nyomása alatt küszködni fognak az alapvető szolgáltatások fenntartásával. Egész iparágak dőlhetnek össze, és velük együtt több millió ember megélhetése. A Földközi-tenger a civilizáció és a kulturális turizmus bölcsőjéből pusztulás és elhagyatottság övezetévé válhat.

A média kritizálja a megelőző intézkedések hiányát

Sok tűzvész elkerülhető lenne, hangsúlyozza a spanyol El Mundo:

„A tűzvészek rámutatnak arra, hogy mennyire fontos a szükséges intézményi elkötelezettséggel szembenézni ezzel a kihívással. ... Elfogadhatatlan, hogy egy olyan országban, mint a miénk, amely ennyire ki van téve a magas hőmérsékletnek, évről évre megismétlődnek olyan jelenetek, amelyek enyhíthetők lennének, ha végre megerősítenék a tűzoltó és a megelőző szolgálatokat. A reaktív intézkedések nem elegendőek. Ez a súlyos fenyegetés határozott elkötelezettséget igényel a vidékfejlesztés iránt. ... A legtöbb esetben a tüzeket a kiszáradt mezők, a hőhullámok és az elhanyagolt erdők okozzák. ...

A politikai viták és a nyaralásukból visszatérő politikusok pedig egyre nagyobb felháborodást keltenek a lakosság körében.”

A NATO napirendjén

Az éghajlatváltozás témája a katonai környezetben nem magától értetődő. Ennek az ellenségnek nincs arca, és nem lehet fegyverrel harcolni ellene. Az éghajlatváltozást azonban a katonai intézményrendszer már régóta fenyegetés-sokszorozó tényezőként ismeri el.

Az éghajlatváltozás növeli a társadalmi feszültségeket, a konfliktusok kockázatát és a migrációs áramlásokat. A szélsőséges időjárási események miatt több katonai segítségre van szükség belföldön és külföldön, a műveletek előkészítése és végrehajtása kiigazításra szorul, és a létesítmények és bázisok sebezhetőbbé válnak.

A NATO 2022-es stratégiai koncepciója az éghajlatváltozást korunk egyik meghatározó kihívásaként emeli ki, amely mélyreható hatással van a NATO biztonságára. Kimondja, hogy a NATO-nak vezető nemzetközi szervezetté kell válnia, amikor az éghajlatváltozás biztonságra gyakorolt hatásának megértéséről és az ahhoz való alkalmazkodásról van szó. A 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek üdvözölték az éghajlatváltozással és biztonsággal foglalkozó NATO Kiválósági Központ (CCASCOE) létrehozását Montrealban.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG