A hőhullám által táplált tűzvészek, amelyek az elmúlt napokban két ember életét követelték Spanyolországban, több ezer hektár földet perzseltek föl és több ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, „egyértelmű figyelmeztetést” jelentenek a klímaválság hatásaira – szögezte le az ország környezetvédelmi minisztere. Miközben a tűzoltók Spanyolországban, Görögországban és más mediterrán országokban továbbra is több tucat tűzzel küzdöttek, Sara Aagesen kijelentette, hogy a hét spanyol régióban még mindig tomboló 14 tűzvész újabb bizonyíték arra, hogy az ország különösen érzékeny a globális felmelegedésre.
Franciaországban is drámai a helyzet. A magas hőmérsékletekhez való alkalmazkodás herkulesi feladat, hangsúlyozza a Libération:
„A nyaralók árnyékban maradhatnak, de az építőiparban, a bárokban, az éttermekben vagy a mezőgazdaságban dolgozóknak egyre nehezebb megbirkózniuk a hővel. Mivel ezek a hőhullámok a jövőben normává válnak, a társadalomnak egészének át kell szerveződnie. ... Kezdve a munkaidővel és a munkakörülményekkel. ... A francia vasúttársaság, az SNCF a hőhullám miatt úgy döntött, hogy a déli vonatokat törli, így több ezer ember maradt bajban. Ez jól mutatja, milyen hatalmas kihívás áll előttünk, és mindenekelőtt a jövő generációi előtt.”
Igazi dráma
Valóban, a Földközi-tenger térségét az elmúlt napokban és hetekben példátlanul heves tűzvész sújtja. Törökország déli részének buja dombjaitól Szíria part menti hegyeiig, Franciaország napsütötte vidékeitől Görögországig hatalmas területek állnak lángokban.
Sűrű erdők és vadrezervátumok pusztulnak el. Több száz otthon és üzlet vált hamuvá. Több ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, több tucatnyian vesztették életüket, míg a mentőszolgálatok a fizikai és mentális képességeik határaira értek, éjjel-nappal küzdve a tűzzel, amelyet a magas hőmérséklet és a száraz, szeles időjárás még tovább súlyosbított.
Fotó: MTI/EPA/LUSA/Pedro Sarmento Costa
A pusztítás mértéke és sebessége példátlan – és ez nem véletlen. Ezek a tüzek nem csupán az időjárás és a véletlen tragikus egybeesései. Ezek egy olyan világ közvetlen, tagadhatatlan következményei, amelynek éghajlata gyorsan és veszélyesen változik meg a szemünk láttára.
A mediterrán medencét a klímakutatók a globális felmelegedés hatásainak leginkább kitett területek közé sorolják. A régió hőmérséklete az iparosodás előtti szinthez képest már több, mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedett – ami magasabb az átlagos globális értéknél –, és a felmelegedés üteme körülbelül 20 százalékkal gyorsabb, mint bolygónk többi részén. A hőmérséklet-emelkedés hosszabb és intenzívebb hőhullámokat, kevesebb csapadékot, hosszabb aszályokat és alacsonyabb talajnedvességet eredményezett, amelyek mind ideális feltételeket teremtenek a tűzvészek kialakulásához, terjedéséhez és kontrollálhatatlan égéséhez.
Már önmagában az ökológiai kár is megdöbbentő: évszázados erdők és sokszínű ökoszisztémák tűnnek el napok alatt. Az évezredek óta kényes egyensúlyban élő növény- és állatfajok tűnnek el a tűzben. A talaj termékenysége is romlik, ami növeli az árvizek és földcsuszamlások kockázatát, amint újra esőzések következnek.
A gazdasági költségek szintén ijesztőek. Az olyan országokban, mint Görögország, Olaszország és Törökország, ahol a turizmus a bruttó hazai termék jelentős részét teszi ki, súlyos csapást jelent, hogy az utazók elkerülik a tűzvész sújtotta területeket. A már az aszálytól sújtott mezőgazdaság még nagyobb veszteségeket szenved, mivel a termőföldek hamuvá porladnak. Nem lehet alábecsülni a füstnek és a hőségnek kitett lakosságra gyakorolt hosszú távú egészségügyi hatásokat sem – a légzőszervi megbetegedések, a hőguták és más orvosi vészhelyzetek száma az egész régióban emelkedik.
Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies
Ha ilyen mértékű tűzvészek továbbra is előfordulnak – vagy ami még rosszabb, gyakoriságuk és intenzitásuk növekszik –, akkor egy állandó válságokkal tarkított jövő vár ránk. Milliók válhatnak éghajlati menekültekké, akik kénytelenek lesznek elhagyni otthonukat, hogy biztonságosabb területeket keressenek. A kormányok az ismételt evakuálások és az újjáépítési költségek nyomása alatt küszködni fognak az alapvető szolgáltatások fenntartásával. Egész iparágak dőlhetnek össze, és velük együtt több millió ember megélhetése. A Földközi-tenger a civilizáció és a kulturális turizmus bölcsőjéből pusztulás és elhagyatottság övezetévé válhat.
A média kritizálja a megelőző intézkedések hiányát
Sok tűzvész elkerülhető lenne, hangsúlyozza a spanyol El Mundo:
„A tűzvészek rámutatnak arra, hogy mennyire fontos a szükséges intézményi elkötelezettséggel szembenézni ezzel a kihívással. ... Elfogadhatatlan, hogy egy olyan országban, mint a miénk, amely ennyire ki van téve a magas hőmérsékletnek, évről évre megismétlődnek olyan jelenetek, amelyek enyhíthetők lennének, ha végre megerősítenék a tűzoltó és a megelőző szolgálatokat. A reaktív intézkedések nem elegendőek. Ez a súlyos fenyegetés határozott elkötelezettséget igényel a vidékfejlesztés iránt. ... A legtöbb esetben a tüzeket a kiszáradt mezők, a hőhullámok és az elhanyagolt erdők okozzák. ...
A politikai viták és a nyaralásukból visszatérő politikusok pedig egyre nagyobb felháborodást keltenek a lakosság körében.”
A NATO napirendjén
Az éghajlatváltozás témája a katonai környezetben nem magától értetődő. Ennek az ellenségnek nincs arca, és nem lehet fegyverrel harcolni ellene. Az éghajlatváltozást azonban a katonai intézményrendszer már régóta fenyegetés-sokszorozó tényezőként ismeri el.
Az éghajlatváltozás növeli a társadalmi feszültségeket, a konfliktusok kockázatát és a migrációs áramlásokat. A szélsőséges időjárási események miatt több katonai segítségre van szükség belföldön és külföldön, a műveletek előkészítése és végrehajtása kiigazításra szorul, és a létesítmények és bázisok sebezhetőbbé válnak.
A NATO 2022-es stratégiai koncepciója az éghajlatváltozást korunk egyik meghatározó kihívásaként emeli ki, amely mélyreható hatással van a NATO biztonságára. Kimondja, hogy a NATO-nak vezető nemzetközi szervezetté kell válnia, amikor az éghajlatváltozás biztonságra gyakorolt hatásának megértéséről és az ahhoz való alkalmazkodásról van szó. A 2023-as vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek üdvözölték az éghajlatváltozással és biztonsággal foglalkozó NATO Kiválósági Központ (CCASCOE) létrehozását Montrealban.
Nem mondta ki, hogy orosz drón lett volna. 
