7p

A korallzátonyok károsítása mellett az óceánok emelkedő hőmérséklete hozzájárul a viharok erősödéséhez. A felesleges hő a hurrikánok üzemanyagaként szolgál, ami erősebbé és pusztítóbbá teszi őket – különösen a part menti, sőt a szárazföldi közösségek számára. Káncz Csaba jegyzete.

A korallzátonyok, amelyeket gyakran a „tenger esőerdejeként” emlegetnek, a Föld legváltozatosabb és legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak. Mintegy 830 ezer faj – az összes ismert tengeri élőlény több mint 33 százaléka – élelmezését biztosítják, és közel 10 ezer milliárd dollár értéket képviselnek az élelmezés, a megélhetés és a partvidék védelme révén, közvetlenül támogatva világszerte közel egymilliárd embert. Ezeket a kritikus ökoszisztémákat azonban komoly veszély fenyegeti. 2009 óta a világ korallállományának 14 százaléka eltűnt, és a megmaradt zátonyok példátlan küzdelemmel néznek szembe a túlélésért.

Súlyosbodó válság

A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés (ICRI) – egy a zátonyok megőrzésével foglalkozó globális partnerség – április 23-án közzétett jelentése kiemelte a válság súlyosságát. A jelentés megerősítette, hogy a világ jelenleg a negyedik globális korallfehéredési eseményt éli át, amely 2023. január 1-jén kezdődött. Eddig az esemény a korallzátonyok 84 százalékát érintette legalább 82 országban és területen, így ez a valaha feljegyzett legkiterjedtebb és leghosszabb ideig tartó kifehéredési epizód.

Összehasonlításképpen, a korábbi globális fehérítő események 1998-ban a zátonyok 21 százalékát, 2010-ben 37 százalékát, 2014 és 2017 között pedig 68 százalékát érintették. A kifehéredés akkor következik be, amikor az óceánok hőmérséklete 1-2°C-kal a normálisnál magasabbra emelkedik, ami arra készteti a korallokat, hogy kiűzzék a szimbiózisban élő algákat, amelyek élénk színüket adják, és létfontosságú tápanyagokkal látják el őket.

Ezen algák nélkülözése miatt a korallok elsápadnak, fogékonyabbá válnak a betegségekre, és a pusztulás veszélye fenyegeti őket. Bár a korallok képesek felépülni a rövid ideig tartó hőstresszből, a hosszan tartó vagy ismétlődő kitettség – ahogyan azt az elmúlt évtizedekben tapasztaltuk – súlyosan meggyengítette a zátonyrendszereket, és drasztikusan csökkentette regenerációs képességüket.

A jelenleg zajló globális korallfehéredés az egyik legvilágosabb és legriasztóbb jele az éghajlatváltozásnak a világ óceánjaira gyakorolt hatásának. A bolygó felszínének mintegy 70 százalékát borító óceánok elnyelik a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdőirtás és más emberi tevékenységek során kibocsátott üvegházhatású gázok által felfogott hőtöbblet több mint 90 százalékát.

A pusztuló korallzátonyok katasztrofális állapotot jeleznek
A pusztuló korallzátonyok katasztrofális állapotot jeleznek
Fotó: Depositphotos

Elképesztő léptékű hőelnyelés

És ez a hőgyarapodás egyre gyorsul. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) becslése szerint 1971 és 2018 között az óceánok mintegy 396 zettajoule hőt nyeltek el, ami a Föld teljes hőfelvételének 91 százaléka ebben az időszakban.

Ez az energiamennyiség több mint 25 milliárd hirosimai atombomba felrobbantásának felel meg. Ez azt is jelenti, hogy közel 50 éven keresztül másodpercenként egy hirosimai atombomba felrobbanna az óceánban. Az óceánok 2023 és 2024 között további 16 zettajoule hőmennyiséget nyeltek el – ez a mennyiség a világ teljes villamosenergia-termelésének 140-szeresével egyenértékű.

Az óceánok által elnyelt hő nagy része a vízoszlop felső 1 kilométeres rétegében koncentrálódik, amely pufferként működik, és eddig megvédte az emberiséget az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásaitól. Ez a hővisszatartás azonban az óceánok felszíni hőmérsékletének jelentős emelkedését is okozta. Például 2024-ben a nem pólusos óceánok átlagos felszíni hőmérséklete elérte a példátlan 20,87°C-ot, meghaladva a korábbi, 2023-as (20,80°C) és 2016-os (20,61°C) rekordot.

Káncz Csaba is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:

Ez az emelkedő hőmérsékleti tendencia a tengeri hőhullámok számának jelentős növekedéséhez vezetett. Napjainkban az óceán felszínén évente körülbelül 50 szélsőségesen meleg napot élnek át, ami drámai emelkedés az 1940-es évekbeli évi 15 szélsőségesen meleg naphoz képest.

Egyes régiókban – például az Indiai-óceánban, az Atlanti-óceán trópusi részén és a Csendes-óceán nyugati részén – a tengeri hőhullámok évente akár 80 napot is elérhetnek, vagyis nagyjából minden ötödik napból egyet. Ez káros hatással van a tengeri élővilágra, beleértve a korallzátonyokat is. A tudósok a tengeri hőhullámoknak a tengeri élővilágra gyakorolt hatását „a hatalmas erdőterületeket kiirtó erdőtüzekhez” hasonlítják.

A korallzátonyok elvesztése veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat, az élelmezésbiztonságot, a gazdaságot és a part menti közösségek viharállóságát, amelyek túlélése az egészséges zátonyoktól függ.

A korallzátonyok károsítása mellett az óceánok emelkedő hőmérséklete hozzájárul a viharok erősödéséhez. A felesleges hő a hurrikánok, ciklonok és tájfunok üzemanyagaként szolgál, ami erősebbé és pusztítóbbá teszi őket – különösen a part menti, sőt a szárazföldi közösségek számára. A melegebb óceánok a tengervíz tágulását is okozzák, ez a hőtágulásnak nevezett folyamat a globális tengerszint-emelkedés egyik fő hajtóereje.

Ez a felmelegedés tovább gyorsítja a gleccserek és a sarki jégtakarók olvadását, ami tovább súlyosbítja a problémát. Az ebből eredő tengerszint-emelkedés a következmények láncreakcióját indítja el, beleértve a part menti ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások elvesztését, a talajvíz elsósodását, az áradások növekedését és a part menti infrastruktúra károsodását.

A műanyagszennyezés problémája

A korallzátonyokat is egyre inkább fenyegeti a műanyagszennyezés. Évente becslések szerint 11 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, és ez a szám 2040-re várhatóan 29 millió tonnára emelkedik.

Az óceánba kerülve a műanyagszemét elnyomhatja a zátonyokat, elzárva a fotoszintézishez szükséges napfényt, és anoxikus körülményeket teremtve, amelyek megfojtják a korallok ökoszisztémáit. Ahogy a műanyagok lebomlanak, éles darabokra törnek, amelyek károsítják a korallszöveteket, így a korallok akár hússzor sebezhetőbbé válnak a betegségekkel szemben. Egy másik nagy veszélyt mikro-műanyagok lenyelése jelent, amelyeket a korallok tápláléknak hisznek.

Ez a telítettség hamis érzetéhez vezet, ami megfosztja őket az alapvető tápanyagoktól, és akadályozza növekedésüket, szerkezetüket és szaporodási sikerüket, veszélyeztetve ezzel egész zátonyrendszereket. Emellett a műanyagokból olyan mérgező vegyi anyagok szivárognak ki, mint a „biszfenol A” (BPA) és a ftalátok, amelyek megzavarják a tengeri élővilág hormonális rendszerét, és hozzájárulnak a zátonyok pusztulásához. Ezek a toxinok felhalmozódnak a tengeri élőlényekben, és a tenger gyümölcseinek fogyasztása révén jelentős kockázatot jelentenek az emberi egészségre.

A jelenleg zajló globális korallfehéredés élesen emlékeztet az óceánjainkat sújtó egyre súlyosbodó válságra. Gyors és összehangolt beavatkozás nélkül ezek az ökoszisztémák a kritikus fordulópont átlépésének veszélyével küzdenek, ami olyan kaszkádszerű hatásokat vált ki, amelyek destabilizálhatják a tengeri táplálék-hálózatokat és alááshatják az óceáni erőforrásoktól függő számtalan közösség megélhetését.

Legyen szó az éghajlatváltozás mérséklésének felgyorsításáról a további felmelegedés megfékezése érdekében, a sérülékeny tengeri ökoszisztémák védelmét célzó alkalmazkodási intézkedések megerősítéséről, a műanyagszennyezés visszaszorításáról vagy a korallzátonyok ellenálló képességébe és helyreállításába való befektetésről, a most meghozott lépések meghatározzák óceánjaink jövőbeli egészségét. Tetteink, illetve tétlenségünk fogja meghatározni a jövő nemzedékekre hagyott örökségünket és a földi élet fennmaradását.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
Szubjektív A legírebb sziget, ahol több a whisky, mint az ivóvíz
Durucz Dávid | 2025. október 4. 06:01
„Van itt három templom, három iskola, hat kocsma és egy bolt, szóval rendben vannak a prioritások” – mondta kísérőnk Európa egyik legkülönlegesebb szigetén, Inishmore-on, ahová körülményes eljutni, de ahonnan lélekben hazatérni sokkal nehezebb. A Világjáró ezúttal Írország ősi részéről jelentkezik.
Szubjektív Miért kap adókedvezményt, akinek több Birkin táskája van, mint gyereke? Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 3. 19:11
A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 
Szubjektív Dübörög az orosz befolyásolási gépezet – Magyarországra is gyakorolnak Csehországban és Moldovában?
Litván Dániel | 2025. szeptember 28. 18:16
Álhírek öntik el Csehországot és Moldovát, de valós erőszakba is át-átcsap már az orosz hibrid és információs hadviselés szerte Európában. Felkészül: Magyarország? Jegyzet.
Szubjektív A tömegturizmus tépázza, de még állja a sarat a világ egyik legeredetibb városa
László Éva Lilla | 2025. szeptember 27. 06:01
Aki térre, tisztaságra és andalgós városnézésre vágyik, ne Velencét válassza egy hosszabb vakáció színhelyéül. Aki viszont imádja a pezsgést, nem rettenti el a szelfiző turistatömegek nyomakodása, és szívesen barangol a csatornák mentén, jól teszi, ha előre felkészül: mit hol tud megvenni, megenni és megtenni. Főleg, ha gyerekekkel érkezik. A Világjáró e heti állomása Velence, ahol pár napos gasztronómiai és kulturális „ámokfutás” során legalább egy hónapra való impulzust gyűjtöttünk. 
Szubjektív A királyság nukleáris védőernyő alá húzódik
Káncz Csaba | 2025. szeptember 22. 10:07
Szaúd-Arábia új védelmi paktuma Pakisztánnal jelzi a kapcsolatok történelmi mélyülését, és jól mutatja, hogyan alakítják át a változó közel-keleti törésvonalak, az USA habozása és Irán árnyéka a Perzsa-öböl menti térség biztonságát. Jelenleg arra utalnak a jelek, hogy több ország is szeretne hasonló mechanizmusokat létrehozni Iszlámábáddal. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív „Maximum a saját hazánkat kell megvédenünk” – az utca embere a lengyelországi dróntámadásról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. szeptember 20. 10:21
Egyre fokozódik a feszültség a NATO és Oroszország között, miután múlt héten orosz drónok hatoltak be Lengyelországba. Ennek apropóján kérdeztünk járókelőket arról, hogy legyen-e ismét kötelező a katonai szolgálat itthon, mi a véleményük a hadikiadások a NATO által elvárt növeléséről, illetve küldjünk-e katonákat a NATO keretében Lengyelországba egy orosz támadás esetén, ha Varsó erre kérne minket?
Szubjektív Vulkánok, szakadékok, keselyűk földjén – poroszkálás Peruban
Eidenpenz József | 2025. szeptember 20. 06:01
A négy kilométer mély kanyontól a hat kilométer magas, havas tetejű vulkánokig, a múmiáktól a kondorkeselyűkig, a spanyol építészettől a teraszos földművelésig számos érdekességet rejt Arequipa tartomány. A Világjáró ezúttal Peru kevésbé ismert, déli részén járt.
Szubjektív Lefegyverző kampány: a Tisza nyakában lohol a Fidesz – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. szeptember 19. 19:01
A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   
Szubjektív Válság az EU és Szerbia között: válaszúthoz érkeztek
Káncz Csaba | 2025. szeptember 16. 18:31
Nagyító rovatunkban ezúttal a Belgrád és Brüsszel közötti parázsló válságot vesszük górcső alá. Egy olyan időszakban, amikor az európai diplomaták nyakába szakadt az ukrajnai konfliktus, az egyre fenyegetőbb szerb krízis kezelése sok külügyminiszter számára másodlagos szempont. Pedig Belgrád egyre inkább rácsúszik arra az útra, amelyre Grúzia rátért – áldemokráciává válva, amelyre az EU-nak már nincs befolyása. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG