A felvételi ponthatárok kihirdetésével eldől, hogy ki melyik városban, illetve intézményben folytatja felsőfokú tanulmányait, ami szokás szerint tovább pörgeti az eddig is élénk albérletpiacot. A diákok többségének tehát nem csak öröm a felsőfokú tanulmányok elkezdése, hanem a korlátozott kollégiumi férőhelyek miatt újabb kiadás is, jegyezte meg Kosztolánczy György.
A cég vezérigazgatója arra is kitért, hogy az albérletpiacon ez az időszak tekinthető a főszezonnak, így érdemes a diákoknak minél hamarabb elkezdeni a keresést, mert a jó ingatlanokat gyorsan elkapkodják a szemfüles hallgatók.
A fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 267 ezer forint volt az év első hat hónapjában. Ez 4,2 százalékkal magasabb a tavalyi éves átlagnál. A legnagyobb vidéki városokban 184 ezer forintért béreltek lakást, ami 4,8 százalékkal haladja meg a tavalyi árszintet.
Az idei adatok alapján a főváros XII. kerülete a legdrágább, a 360 ezer forintos havi bérleti díj kiemelkedő. Az V. kerületben 333 ezer, míg a II. kerületben 330 ezer forint a havonként fizetendő összeg átlaga.
Az egyetemistáknak ezek a városrészek kevésbé jelentenek opciót, ugyanakkor jó hír számukra, hogy a legtöbb budai és belvárosi kerület ennél mérsékeltebb árú. A XI. kerületben például 290 ezer forint a havi bérleti díj átlaga, de ennél akadnak olcsóbb kerületek is. A XIII. kerületben 270 ezer, a VIII. kerületben 240 ezer, a IX. kerületben 250 ezer forint körül mozog a bérleti díj középértéke, míg Budán, a III. és XXII. kerületben egyaránt 220 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.
Együtt olcsóbban meg lehet úszni
Az egyetemistáknál fontos mérlegelési szempont, hogy külön vagy barátaikkal, évfolyamtársaikkal együtt béreljenek-e lakást. A több szobás bérlemény mindig drágább, de sokat lehet spórolni, ha felezik, harmadolják a bérleti díjat. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 175 ezer forintot kérnek, míg a kétszobásokért 261 ezer, a háromszobásokért 315 ezer forintot. Fontos kiemelni, hogy idén csak a kétszobás bérleményeknél emelkedtek az árak, majdnem 10 százalékkal. Az egyszobások bérleti díja nem változott tavaly óta, míg a háromszobásoké minimálisan még csökkent is.
Fotó: Privátbankár
Nem csak a fővárosban, hanem a vidéki egyetemvárosok között is jelentős különbségek rajzolódtak ki: Debrecen 250 ezer forinttal a legdrágább, míg Szeged 150 ezer, Pécs 130 ezer forintos középértéke már jelentősen olcsóbb, nagyjából a fővárosi árszint fele.
Természetesen a bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező és ebből fakadóan itt is alternatíva lehet a külön vagy együtt bérlés lehetősége. A különbség ugyanakkor a fővárosinál kisebb. A garzonok átlaga 125 ezer, a kétszobásoké 165 ezer, a háromszobásoké 240 ezer forint körül alakul a nagyobb vidéki egyetemi városokban. Az egy- kétszobás lakások bérleti díja nem változott, csak a háromszobás bérleményeknél mért az Otthon Centrum 10 százalékos drágulást.
A panel jobban megéri
Nem csupán a közös bérléssel, hanem a panellakás választásával is lehet a bérleti díjon spórolni. Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbbak a téglalakásoknál a házgyári technikával épült bérlemények, és minél nagyobb lakásról van szó, annál jelentősebb az árelőny.
A panellakások bérleti díja a fővárosban 210-230 ezer forint közötti ársávban mozgott idén, a garzonok ennél kedvezőbbek, míg a háromszobások drágábbak, de a fővárosi átlag 237 ezer forint, ami több mint 75 ezer forinttal kedvezőbb a tégla lakásokénál. A vidéki egyetemvárosokban 160 ezer forint a panellakás havi bérleti díjának átlaga.
A szeptemberben bevezetésre kerülő Otthon Start Programról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy a program csökkentheti az albérletpiacra nehezedő keresleti nyomást, hiszen aki megfelel feltételeknek inkább a saját lakás mellett dönthet. Ez azt is jelenti, hogy kisebb kereslet várható az albérletpiacon, ami az árak emelkedésének lassulását okozhatja.
1,1 milliárd dollárjába került az autógyártónak. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
