Miközben a fogyasztói árak átlagosan „csak” 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat januárban, amint arról már beszámoltunk, hajmeresztő rallyba kezdtek a mezőgazdasági termékek. Már nemcsak a tojás, a tejtermékek drágulása sokkolja a kispénzűeket, vegán fronton is beütött a krach.

Tél vége felé az olcsó gyümölcsnek tartott alma árát látva dobtuk el a kosarat. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a negyedik héten a hazai almafajták ára – láthatóan az infláció többszörösével – nagyot emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Például a Golden almát 405 forintért (+16 százalék), a Gala 400 (+8 százalék), az Idared 380 (+27 százalék) és a Jonagold 375 forintba (+21 százalék) került kilogrammonként. A jelöletlen fajtájú import alma ára is (550 Ft) 12 százalékkal múlta felül a tavalyit. A drágulás az idén az adatok szerint gyorsulni látszik, legalábbis a Granny Smith étkezési alma ára egyetlen hét alatt 405 forintról 430-ra ugrott (+6,2 százalék). A vásárlók fizetik a klímaváltozás árát, mert az már a múlt nyáron látszott, hogy az almáskertekben nagy a baj. 

Bár a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke korábban azzal nyugtatta a termelőket, hogy – a száraz, gyümölcshullást okozó stresszes nyár ellenére – a keresleti piacon a nagyobb árakkal jobb évet zárhattak, ahol persze volt mit betakarítani. Európa szerte a várnál kevesebb almát takarítottak be tavaly. 

Az uniós össztermés ugyanis az előző évinél csaknem félmillió tonnával kisebb, 12 millió tonna lett a tavaszi fagyok, majd a nyári aszályos hőség miatt.

Ez utóbbinak sajnos az idén is lesznek következményei. A hőstressz ugyanis a virágrügyek képződésére is károsan hat, emiatt akár virágot sem hoz az almafa, amelynek a fagyokkal szembeni ellenállóképessége is romlik, főleg az öntözetlen ültetvényeken. Ezért is javasolta korábban lapunknak Apáti Ferenc, hogy már csak szuperintenzív, a fagyok ellen jéghálóval védett, öntözhető almaültetvényt érdemes telepíteni. Ez viszont hektáronként 25 millió forintos, csak 12-14 év alatt megtérülő beruházás. 

Mint azt idén februárban is tapasztalhatjuk, a klímaváltozással pedig szinte garantáltak a télvégi, tavaszi fagyok. Miközben már virágzott a hóvirág, február 3-án -25,7 fokkal, a Mohos-töbörben, a Bükkben máris megdőlt az idei, téli hidegrekord is.

Rossz hír a fogyasztóknak, hogy a piaci szereplők szerint így a tavalyi almaapály valószínüleg az idén is folytatódik. Az egyre kisebb termelés jó ideig magasan tartja az alma árát, de a szamárbőrként zsugorodó szektorban, ennél is nagyobb a baj. Az almamizériát ugyanis nemcsak a klímaváltozás, hanem az évtizedek óta egyre rosszabb színvonalú, csökkenő termelés együttesen okozta.

Az almások területe az ezredforduló óta a felére mintegy 20 ezer hektárra apadt. Az elöregedett ültetvényeken, kicsi a hozam, alig van nyereség. Miközben a külföldi konkurensek hektáronként 80-100 tonna termést takarítanak be, itthon alig 30-40 tonna az átlag. Ráadásul két-három éven belül a jelenlegi felére fogyhat a hazai almaterület, ha már nem támogatják a versenyképtelen ültetvények termelésben tartását, mert a fejlesztések a támogatására kell a pénz.