Magyar kormányzati résztvevő nélkül dönthetnek.

Az AOSIS – az éghajlatváltozás által potenciálisan legsebezhetőbb kis szigetállamokat képviselő csoport most jelentette be, hogy kivonul az azerbajdzsáni COP29 kulcsfontosságú üléséről.

A cél, hogy a bolygó 30 százalékát tegyük védetté a természet pusztulásának megállítása érdekében, nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön támogatásáról biztosította Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott brazil államfő felvetését egy jövőbeli amazóniai klímacsúcsról.

Míg a korábbi csúcstalálkozók a felmelegedési folyamat megállítását helyezték a középpontba, és ilyen irányú projektek támogatására tettek vállalásokat, a mostani találkozón már az elszenvedett veszteségek és károk finanszírozásának kérdése is napirendre került. A károk enyhítésére tett első lépés, hogy létrejött a Globális Pajzs. Nagyító rovatunkban ezt a folyamatot mutatjuk be. 

A COP27 klímacsúcs kilátásai meglehetősen borúsak a nagypolitika számára érzékenyebb problémákat jelentő globális gazdasági és geopolitikai kihívások miatt. A világ évtizedek óta beszél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, de az éves globális kibocsátás több mint 50 százalékkal nőtt az első, 1992-es COP óta. Káncz Csaba jegyzete.

A szárazság miatt 10 hónap alatt 205 kenyai elefánt pusztult el, de így is szomorú, hogy a COP27 klímacsúcsra a közvélemény figyelmét az elefántok pusztulásnak hírével próbálják felkelteni, miközben több százezer embert fenyeget éhhalál Kelet-Afrikában.

Az afrikai országok közösen azt kezdeményezik a következő COP27-klímatárgyalásokon, hogy engedélyezzenek számukra több fosszilis tüzelőanyag-felhasználást. Eközben Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere bejelentette, hogy közel 1 milliárd dolláros kölcsönt ad a Tiszta Technológiai Alapnak (CTF), amely segíti a fejlődő országokat a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való átállás felgyorsításában.

Vajon miért pont most jutott el oda a világ, hogy tető alá tudott hozni egy globális klíma- avagy légkörvédelmi megállapodást? Lehet egyáltalán mérni, hogy betartják-e a paktumot az országok, jól költik-e el a dollármilliárdokat, vagy nincs is szükség számonkérésre? Egyelőre még a megfelelő technológia sincs meg ahhoz, hogy teljes egészében alternatív energiára álljunk át - a tudományos kutatások mellett azonban van jónéhány dolog, amit mi magunk is megtehetünk a környezetünk érdekében. Ehhez pedig nem pénzre van szükség elsősorban. A Zágoni Miklós fizikus, klímakutatóval folytatott beszélgetés második része.