Több mint 110 ország támogatja, hogy a Föld szárazföldi és vízi területeinek 30-30 százalékát nyilvánítsák természetvédelmi területté, hogy ne csökkenjen tovább rohamosan a biodiverzitás. Jelenleg több mint 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye, miközben a globális rovarpopuláció évente akár 2 százalékkal is csökken, és a világ fennmaradó növényfajainak mintegy 40 százaléka bajban van.
Ha a tervet jóváhagyják, az megkétszerezné a szárazföldi, és több mint háromszorosára növelné a jelenleg védelem alatt álló óceáni területeket. Bár a 30 százalék elsőre jól hangzik, ez így önmagában nem elég, valahol sokkal több kellene, de valahol kevesebb is elég lenne. Ráadásul több mint 1,8 milliárd ember él azokon a területeken, amelyeket meg kellene védeni.
Az Amazonas buja esőerdőitől a Jeges-tengerig a világ tájai – élővilágukkal együtt – veszélyben vannak, ezért az emberiségnek a szárazföldi és tengeri területek egyharmadát megmentésük érdekében "félre kell tennie" – mondják az ENSZ szakértői.
Ez a felhívás a központi eleme annak a globális megállapodásnak, amelyet ENSZ montreali biodiverzitás csúcstalálkozóján, az úgynevezett COP15-ön dolgoznak ki. Ha a december 7-től 19-ig tartó csúcstalálkozó végén a közel 200 ország küldötte jóváhagyja, a kormányok megállapodhatnak abban, hogy 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek 30 százalékát természetvédelmi célból meg kell őrizni – áll a Reuters összefoglalójában.
A célkitűzést több mint 110 ország, köztük Kanada, az Egyesült Államok és Franciaország is támogatja.
A támogatók szerint a cél elérése nélkülözhetetlen lenne a természet pusztulásának megállításához. Itt is a részletekben rejlik azonban, hogy a 30 százalékos globális természetvédelmi cél valóban meg tudja-e menteni a világ veszélyeztetett fajait és helyeit.
„A veszély, mint minden ilyen, politikusok által benépesített eseménynél, az, hogy egy egyszerű számot akarnak” – mondta Stuart Pimm, a Duke Egyetem biológusa a Reutersnek. „Szeretnék, ha Montrealból távozva azt mondhatnák, hogy a bolygó 30 százalékát meg fogjuk védeni. De ez önmagában nem elég.”
Miért nem elegendő a 30 százalék?
Ez végső soron a mennyiség kontra minőség kérdésére vezethető vissza.
A szakértők szerint nincs megalapozott tudományos érv a 30 százalék mögött, a fajok pusztulásának megakadályozására szolgáló küszöbértékként. A valóságban a szárazföld vagy a tenger sokkal nagyobb – vagy kisebb – százalékára is szükség lehet, attól függően, hogy mely területeket választjuk ki. Egyes ökoszisztémák változatosabbak és sérülékenyebbek.
„A 30 százalék sem nem szükséges, sem nem elégséges. Ha okosan járunk el, és megvédjük a fontos területeket, akkor a biológiai sokféleség nagy részét megmenthetjük” – mondta Pimm.
Nagy viszont szerinte a kísértés, hogy olyan hatalmas területeket védjünk meg, amelyeken nincs sok ember, de viszonylag alacsony a biológiai sokféleség, ilyen például a sarkvidéki tundra vagy a szaharai sivatag.
Ezzel szemben az lenne a fontos, hogy olyan területeket védjünk meg, ahol sok különböző faj él, azaz a biológiai sokféleség központjait, még akkor is, ha ezek megőrzése az ott élő emberek vagy az ott működő ipari tevékenységek miatt nagyobb kihívást jelent.
A szárazföld és a tenger kisebb részeinek védelme, mint például az ausztráliai Nagy-korallzátony vagy az Andok hegyei, sokkal több hasznot hozhatnak, mint például a nagy kiterjedésű prérik védelme.
„Az szimpla számszerű cél nem fog működni” – mondta Pimm.
„Még ha a bolygó 50 százalékát is védenénk meg, de az a fajokban legkevésbé gazdag 50 százalék lenne, akkor ezzel nagyon keveset tennénk a biológiai sokféleségért.”
A Science folyóiratban 2022 júniusában megjelent tanulmány szerint a globális földterület legalább 44 százalékára lenne szükség ahhoz, hogy megvédjük a nagy faji sokféleséggel rendelkező területeket, megakadályozzuk az érintetlen ökoszisztémák elvesztését, és optimalizáljuk a különböző tájak és fajok fennmaradását. Ezeken a területeken azonban több mint 1,8 milliárd ember él.
A tanulmány társszerzője, Hugh Possingham, a Queenslandi Egyetem kutatója megjegyezte, hogy „a 30 százalék olyan cél, amelyet a legtöbb ország észszerűen elérhet 2030-ra” – mondta, hozzátéve, hogy néhány ország, például Bhután már túllépte ezt a célt.
Nemzeti vagy nemzetközi cél?
A COP15-ön a 30 százalékról folytatott vita egyik legfontosabb kérdése, hogy a célt globálisan vagy nemzeti szinten kell-e megvalósítani.
Egyes országok kicsik, és nincs sok földterületük, amelyet a természet számára elkülöníthetnének, mások hatalmasak, és még mindig nagyfokú biológiai sokféleséggel rendelkeznek, például a trópusi erdőknek otthont adó Brazília és Indonézia. Ha ezek az országok területüknek csak 30 százalékát védenék, az valójában a természeti területek jelentős csökkenését, a biológiai sokféleség drasztikus visszaesését és a bolygó éghajlatát stabilizáló ökoszisztéma-funkciók fenntartásának elvesztését eredményezné.
Jelenleg az Amazonas területének nagyjából 50 százaléka áll valamilyen hivatalos védelem vagy őslakosok felügyelete alatt, így a 30 százalékának megőrzésére vonatkozó nemzeti kötelezettségvállalás jelentős visszalépést jelentene.
Mi számít védettnek?
Komoly vitapont az is, hogy mi számít védettnek. Egyes országok megengedik, hogy védett területeken emberek éljenek, mások kifejezetten támogatják, hogy az őslakosok felügyeljék ezeket a területeket. Máshol megengedik, hogy kitermelő iparágak engedélyek és szabályozás mellett működjenek. Vannak azonban olyan természetvédelmi területek, ahova mindenki számára tilos a belépés.
Az Európai Unió azt javasolta, hogy a védett területek 20 százaléka esetében engedélyezzék az olyan tevékenységek végzését, mint a fakitermelés, a bányászat és a halászat, míg 10 százaléka álljon szigorúbb védelem alatt. Emiatt a Greenpeace a múlt héten azzal vádolta az EU-t, hogy megpróbálja felhígítani a 30 százalékra vonatkozó megfogalmazást, amit az EU tagadott.
„Csak olyan tevékenység történhet ezeken a területeken, ami nem árthat a biológiai sokféleségnek és az ökoszisztéma működésének” – mondta Ladislav Miko, az Európai Bizottság biodiverzitásért felelős különleges megbízottja egy múlt heti sajtótájékoztatón.
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
