6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A cél, hogy a bolygó 30 százalékát tegyük védetté a természet pusztulásának megállítása érdekében, nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik.

Több mint 110 ország támogatja, hogy a Föld szárazföldi és vízi területeinek 30-30 százalékát nyilvánítsák természetvédelmi területté, hogy ne csökkenjen tovább rohamosan a biodiverzitás. Jelenleg több mint 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye, miközben a globális rovarpopuláció évente akár 2 százalékkal is csökken, és a világ fennmaradó növényfajainak mintegy 40 százaléka bajban van.

Ha a tervet jóváhagyják, az megkétszerezné a szárazföldi, és több mint háromszorosára növelné a jelenleg védelem alatt álló óceáni területeket. Bár a 30 százalék elsőre jól hangzik, ez így önmagában nem elég, valahol sokkal több kellene, de valahol kevesebb is elég lenne. Ráadásul több mint 1,8 milliárd ember él azokon a területeken, amelyeket meg kellene védeni.

Európai gyurgyalag (Merops apiaster) szabadban, Spanyolországban. A gyurgyalagok túlnyomórészt rovarokat esznek, különösen méheket és darazsakat. Fotó: Depositphotos
Európai gyurgyalag (Merops apiaster) szabadban, Spanyolországban. A gyurgyalagok túlnyomórészt rovarokat esznek, különösen méheket és darazsakat. Fotó: Depositphotos

Az Amazonas buja esőerdőitől a Jeges-tengerig a világ tájai – élővilágukkal együtt – veszélyben vannak, ezért az emberiségnek a szárazföldi és tengeri területek egyharmadát megmentésük érdekében "félre kell tennie" – mondják az ENSZ szakértői.

Ez a felhívás a központi eleme annak a globális megállapodásnak, amelyet ENSZ montreali biodiverzitás csúcstalálkozóján, az úgynevezett COP15-ön dolgoznak ki. Ha a december 7-től 19-ig tartó csúcstalálkozó végén a közel 200 ország küldötte jóváhagyja, a kormányok megállapodhatnak abban, hogy 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek 30 százalékát természetvédelmi célból meg kell őrizni – áll a Reuters összefoglalójában.

A célkitűzést több mint 110 ország, köztük Kanada, az Egyesült Államok és Franciaország is támogatja.

A támogatók szerint a cél elérése nélkülözhetetlen lenne a természet pusztulásának megállításához. Itt is a részletekben rejlik azonban, hogy a 30 százalékos globális természetvédelmi cél valóban meg tudja-e menteni a világ veszélyeztetett fajait és helyeit.

„A veszély, mint minden ilyen, politikusok által benépesített eseménynél, az, hogy egy egyszerű számot akarnak” – mondta Stuart Pimm, a Duke Egyetem biológusa a Reutersnek. „Szeretnék, ha Montrealból távozva azt mondhatnák, hogy a bolygó 30 százalékát meg fogjuk védeni. De ez önmagában nem elég.”

Miért nem elegendő a 30 százalék?

Ez végső soron a mennyiség kontra minőség kérdésére vezethető vissza.

A szakértők szerint nincs megalapozott tudományos érv a 30 százalék mögött, a fajok pusztulásának megakadályozására szolgáló küszöbértékként. A valóságban a szárazföld vagy a tenger sokkal nagyobb – vagy kisebb – százalékára is szükség lehet, attól függően, hogy mely területeket választjuk ki. Egyes ökoszisztémák változatosabbak és sérülékenyebbek.

„A 30 százalék sem nem szükséges, sem nem elégséges. Ha okosan járunk el, és megvédjük a fontos területeket, akkor a biológiai sokféleség nagy részét megmenthetjük” – mondta Pimm.

Nagy viszont szerinte a kísértés, hogy olyan hatalmas területeket védjünk meg, amelyeken nincs sok ember, de viszonylag alacsony a biológiai sokféleség, ilyen például a sarkvidéki tundra vagy a szaharai sivatag.

Ezzel szemben az lenne a fontos, hogy olyan területeket védjünk meg, ahol sok különböző faj él, azaz a biológiai sokféleség központjait, még akkor is, ha ezek megőrzése az ott élő emberek vagy az ott működő ipari tevékenységek miatt nagyobb kihívást jelent.

A szárazföld és a tenger kisebb részeinek védelme, mint például az ausztráliai Nagy-korallzátony vagy az Andok hegyei, sokkal több hasznot hozhatnak, mint például a nagy kiterjedésű prérik védelme.

„Az szimpla számszerű cél nem fog működni” – mondta Pimm.

„Még ha a bolygó 50 százalékát is védenénk meg, de az a fajokban legkevésbé gazdag 50 százalék lenne, akkor ezzel nagyon keveset tennénk a biológiai sokféleségért.”

A Science folyóiratban 2022 júniusában megjelent tanulmány szerint a globális földterület legalább 44 százalékára lenne szükség ahhoz, hogy megvédjük a nagy faji sokféleséggel rendelkező területeket, megakadályozzuk az érintetlen ökoszisztémák elvesztését, és optimalizáljuk a különböző tájak és fajok fennmaradását. Ezeken a területeken azonban több mint 1,8 milliárd ember él.

A tanulmány társszerzője, Hugh Possingham, a Queenslandi Egyetem kutatója megjegyezte, hogy „a 30 százalék olyan cél, amelyet a legtöbb ország észszerűen elérhet 2030-ra” – mondta, hozzátéve, hogy néhány ország, például Bhután már túllépte ezt a célt.

Nemzeti vagy nemzetközi cél?

A COP15-ön a 30 százalékról folytatott vita egyik legfontosabb kérdése, hogy a célt globálisan vagy nemzeti szinten kell-e megvalósítani.

Egyes országok kicsik, és nincs sok földterületük, amelyet a természet számára elkülöníthetnének, mások hatalmasak, és még mindig nagyfokú biológiai sokféleséggel rendelkeznek, például a trópusi erdőknek otthont adó Brazília és Indonézia. Ha ezek az országok területüknek csak 30 százalékát védenék, az valójában a természeti területek jelentős csökkenését, a biológiai sokféleség drasztikus visszaesését és a bolygó éghajlatát stabilizáló ökoszisztéma-funkciók fenntartásának elvesztését eredményezné.

Jelenleg az Amazonas területének nagyjából 50 százaléka áll valamilyen hivatalos védelem vagy őslakosok felügyelete alatt, így a 30 százalékának megőrzésére vonatkozó nemzeti kötelezettségvállalás jelentős visszalépést jelentene.

Mi számít védettnek?

Komoly vitapont az is, hogy mi számít védettnek. Egyes országok megengedik, hogy védett területeken emberek éljenek, mások kifejezetten támogatják, hogy az őslakosok felügyeljék ezeket a területeket. Máshol megengedik, hogy kitermelő iparágak engedélyek és szabályozás mellett működjenek. Vannak azonban olyan természetvédelmi területek, ahova mindenki számára tilos a belépés.

Az Európai Unió azt javasolta, hogy a védett területek 20 százaléka esetében engedélyezzék az olyan tevékenységek végzését, mint a fakitermelés, a bányászat és a halászat, míg 10 százaléka álljon szigorúbb védelem alatt. Emiatt a Greenpeace a múlt héten azzal vádolta az EU-t, hogy megpróbálja felhígítani a 30 százalékra vonatkozó megfogalmazást, amit az EU tagadott.

„Csak olyan tevékenység történhet ezeken a területeken, ami nem árthat a biológiai sokféleségnek és az ökoszisztéma működésének” – mondta Ladislav Miko, az Európai Bizottság biodiverzitásért felelős különleges megbízottja egy múlt heti sajtótájékoztatón.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ismét irigykedhetünk az olaszokra
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 14:21
Olaszországban az elemzők által várttal összhangban 1,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban éves összevetésben – derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat előzetes adataiból.
Makro / Külgazdaság Tankolni menne? Jól nézze meg ezeket a számokat!
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 12:48
Nagyon olcsó azért nem lesz...
Makro / Külgazdaság Mit tenne Nagy Márton helyében? Ezt is megkérdezzük Békesi Lászlótól a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 11:46
A volt pénzügyminiszter június 11-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Lesújtó számok érkeztek: pislákol a gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 09:15
Májusban 50,1 pontra esett vissza a BMI, ami a növekedés határát jelenti. A részindexek többsége csökkent, a foglalkoztatás zsugorodik.
Makro / Külgazdaság Kedvező változás a magyar diszkontokban – A Privátbankár Diszkont Árkosárból kiderül, merre mentek az árak
Csernátony Csaba - Kollár Dóra | 2025. június 2. 05:44
Egy hónap alatt közel 2 százalékkal csökkent a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben szereplő alapvető termékek átlagára. 
Makro / Külgazdaság Trump autóvámja miatt még távolabbra került a magyar kilábalás
Sasvári Péter | 2025. június 1. 06:01
Szinte kibírhatatlannak nevezte a Donald Trump által kivetett autóvámokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Magyar Levente szerint ugyanis az Egyesült Államok által az európai autóimportra kivetett vámok Magyarországot is határozottan rosszul érintenék. De miért nem tud különalkut kötni a „dealeket” kedvelő Trumppal a számára legszimpatikusabb magyar kormány? És merre van előre az érintett magyar iparágaknak, egyáltalán, a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok számára?     
Makro / Külgazdaság Szörnyű örökséget hagyott hátra Matolcsy György
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 12:41
Közel 800 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből. Ennek ellenére a tőkehelyzet javult valamelyest a forint év végi gyengülése miatt, így „csak” közel 1700 milliárd forint mínuszban van a saját tőke.
Makro / Külgazdaság Meghalt az abortusztabletta feltalálója
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 10:46
98 éves korában elhunyt a francia tudós, aki feltalálta az abortusztablettát.
Makro / Külgazdaság Friss jelentés: 1 milliárd eurónál is több uniós forrás ment el diszkriminatív projektekre
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:59
Hat ország példái közé tartozik a romák szegregált lakhatása és a menedékkérők számára fenntartott befogadóközpontok létesítése is.
Makro / Külgazdaság 250 millió méh szabadult ki egy felborult kamionból
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:29
Az amerikai Washington államban a hatóságok arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy vigyázzanak a méhrajokkal. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG