Az ukrajnai háború következménye, hogy leálltak a lengyelországi orosz gázszállítások, majd a helyi önkormányzatok ismét engedélyt adtak az otthoni szilárdtüzelésű kályhák lignittel való fűtésére. Ennek eredménye például, hogy novemberben a délkelet-lengyelországi Olpinyben a légszennyezettség négyszeresen meghaladta a határértéket, de ennél is rosszabb a helyzet Krakkóban, Lengyelország második legnagyobb városában. November 20-án éjjel, amikor a hőmérséklet idén először esett nulla fok alá, a világon csak Újdelhiben volt magasabb a levegőben a finom részecskék (PM 2,5) koncentrációja – derül ki az Airly, egy kaliforniai székhelyű, a légszennyezést figyelő szervezet adataiból.
Noha az orosz gázexport akadozása óta Lengyelországon kívül számos európai országban, például Magyarországon és Németországban is több környezetszennyező barnaszenet, azaz lignitet égetnek erőművekben, a szakértők szerint azonban a tüzelőanyag otthoni felhasználása van a legrosszabb hatással az egészségre. Az Európai Unióban a légszennyezés az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázat. Legalább 238 ezer ember korai halálozását idézte elő 2020-ban a légszennyezettség, annak ellenére, hogy az adatok szerint a korábbi évekhez képest javult a levegő minősége – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) novemberi jelentéséből.
Lengyelország délkeleti kistelepülésein, a szén a fő fűtési forrás, és a háztartások 40 százaléka régi elavult kályhákat használ.
Piotr Kleczkowski, a Krakkói AGH Műszaki Egyetem környezetvédelemre szakosodott professzorának becslése szerint a lakossági lignithasználat tilalmának felfüggesztése egyes délkeleti megyékben akár 1500 idő előtti halálesetet is okozhat ezen a télen – derült ki a Reuters összefoglalójából.
A lignit elégetése a feketeszén többszörösét bocsátja ki kénből és hamuból, valamint ötször annyi higanyt tartalmaz, ugyanakkor csupán harmadannyi energiát ad. Otthoni használata a kén és a higany halálos kombinációja miatt növeli az asztma, a tüdőrák, a szívmegállás és a stroke kockázatát.
„Ha több kén van a levegőben, a higany könnyebben bejut a tüdőnkbe”
– mondta Kleczkowski, utalva arra, ahogy a két elem a szennyezett levegőben összekapcsolódik.
Minden mehet a kályhába
Lengyelország évek óta Európa egyik legszennyezettebb országa, és a kormányok igyekeznek visszaszorítani a szennyező tüzelőanyagok otthoni égetését. Miután azonban áprilisban egy fizetési vita miatt leállt az orosz gázszállítás, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány megszüntette a két éve érvényben lévő, a lignit és a rossz minőségű kőszén égetésére vonatkozó lakossági tilalmat, melyet korábban azért vezettek be, mert ezek égéstermékét nem lehet hatékonyan szűrni az otthoni kályhákban, kazánokban. Emellett enyhítette a szennyezőbb szénhulladék értékesítésére vonatkozó korlátozásokat is, amivel Lengyelország visszatért a 2018 előtti időkhöz, amikor a szmog elleni küzdelem érdekében szigorították a szénre vonatkozó szabályokat.
Szeptemberben Jaroslaw Kaczynskinek, a PiS elnökének azt sikerült mondania a dél-lengyel Nowy Targ – a 2020-ban az ország legrosszabb levegőminőségű városa – lakosainak, hogy nagyjából azt égethetnek, amit csak akarnak:
„Égessünk el mindent, kivéve a gumiabroncsokat vagy hasonló dolgokat” – mondta. „Lengyelországot valahogy fel kell fűteni!”
Novemberben a közép-lengyelországi Lodzi megye is elhalasztotta két évvel a legszennyezőbb otthoni kazánokra vonatkozó tilalmat, amely 2023-ban lépett volna életbe.
A lengyel kormány szerint a lignitre és a legalacsonyabb minőségű szénre vonatkozó tilalom feloldása az ukrajnai háborúval függ össze, és ideiglenesnek tekinthető, tavasszal pedig kiértékelik majd a levegőminőségre gyakorolt hatását.
A lakosság normái máshol vannak, mint a hatósági normák
A szakpolitikai fordulat azonban az orvosok szerint már most légzési problémákat okoz a legszennyezettebb területeken.
A cseh határhoz közeli Rybnikben a kórház gyermekosztályának vezetője, Katarzyna Musiol szerint novemberben a hőmérséklet csökkenésével ugrásszerűen megnőtt a gyermekfelvételek száma.
November 20-án éjjel, amikor Rybnikben a hőmérséklet mínusz 3 Celsius-fokra csökkent, a PM 2,5 részecskék átlagos koncentrációja hatszorosa volt a normálisnak – mutatták ki az Airly adatai, amelynek öt mérőpontja van a városban.
A szálló por a legveszélyesebb szennyező anyagnak számít, és a mindössze 2,5 mikron vagy annál kisebb méretű PM 2,5 részecskék mélyen a tüdőbe, sőt a véráramba is bejuthatnak.
Bár Rybnikben ez volt az év első igazán hideg éjszakája, a levegő minősége már így is közel egyéves negatív rekordot döntött, ugyanis rosszabb volt, mint 2021. december 13-án, amikor mínusz 6 Celsius-fokot mértek.
„Ennek következtében az osztály tele van gyerekekkel, akik 90 százalékának a szmog által kiváltott tünetei vannak: légszomj, légúti szinciciális vírus (RSV), súlyosbodott asztma, hörghurut és tüdőgyulladás. Vannak néhány hetes csecsemők, akik légzési problémákkal és RSV-vel küzdenek” – mondta Musiol a Reutersnek.
„A normákat felülírják a mi normáink. A szmog erős volt az elmúlt napokban, és sok gyermek intenzív kezelésre szorul”
– mondta.
Noha a 130 ezer lakosú sziléziai város nem enyhítette a környezetvédelmi szabályokat, és a 10 évnél idősebb kazánok használata is tilos, azonban a szén használata széles körben elterjedt.
Versenyfutás a szénért
Az Európai Unió polgárai által otthonuk fűtésére használt szén mintegy 80 százalékát Lengyelországban égetik el. A készletek azonban erősen megcsappantak, miután Varsó az első EU-tagállamként áprilisban leállította a jellemzően lakossági fogyasztók által használt orosz szén importját.
Az árak a négyszeresükre ugrottak, és az állami tulajdonú értékesítők mennyiségi kvótát vezettek be. Hatalmas versenyfutás indult a fellelhető készletekért, ezért a nyár folyamán sokan Csehországba is átautóztak, hogy az ottani nagykereskedőktől vásároljanak lignitet.
„A lengyel vásárlók részéről óriási az érdeklődés” – mondta Dan Bernat, egy cseh szénkereskedő a lengyel határtól 35 km-re fekvő Libunban. „Néha abszurd mennyiségeket vinnének, teljes kamionnyi, vagy 10, 15 tonnás szállítmányt.”
Lengyelországban három tonna feketeszén, ami átlagosan egy otthon téli fűtéséhez szükséges mennyiség, most akár 12 ezer zloty (kb. 1 millió forint) is lehet, ami két és félhavi nettó átlagbér.
A lignit azonban a kőszén árának tizedébe kerül, és 21 ezer tonnát adtak el az első négy hétben, miután októberben elérhetővé vált a lakossági felhasználók számára – közölte a lengyel PGE energia- és bányavállalat. Lignitből hat tonna a maximális mennyiség, amit egy egyéni fogyasztó megvásárolhat.
Mivel a szén sokak számára túlságosan megdrágult, a szemétégetéshez folyamodnak, amely Kleczkowski professzor szerint a lignitnél is sokkal több rákkeltő mérget enged a légkörbe, ezért a hatóságok küzdenek is ennek megakadályozásáért.
Kaczynski PiS-elnök szavait – miszerint bármit égethetnek – azonban sokan úgy értelmezték, hogy szemetet, bútorhulladékot is el lehet tüzelni, ezért még nehezebb a hatóságok dolga.
Ha visszatér a fagypont alatti hőmérséklet, nagyon magas szennyezettségi szintek jöhetnek: olyan szintek, amelyeknél akut hatások léphetnek fel, beleértve a stroke-ot is.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
