A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása rövid távon növekedhet ugyan a stabil ellátás biztosítása érdekében, de Oroszország ukrajnai inváziója miatt az energiaellátást fenyegető kockázatok, felgyorsítják a szennyező tüzelőanyagoktól való globális elmozdulást – fejtette ki a főigazgató.
„Rövid távon a kormányok aggódnak, hogy télen képesek lesznek-e energiát biztosítani polgáraik számára, és a legkiszolgáltatottabb országok mindent felhasználnak, amijük van, beleértve az öreg széntüzelésű erőműveket is” – mondta La Camera a Reutersnek adott interjújában.
Németország elhalasztotta néhány szénerőmű tervezett leállítását, míg Nagy-Britannia „végső megoldásként” szintén a régi szénerőművekhez fordul arra az esetre, ha más források nem tudnak elegendő villamosenergiát biztosítani a télen.
La Camera állításait részben alátámasztják a Coalmint indiai energetikaitanácsadó adatai, amely szerint az Európai Unió által Ausztráliából, Dél-Afrikából és Indonéziából – amelyek hagyományosan az ázsiai piacokat látják el – importált kőszén mennyisége több mint 11-szeresére nőtt az Oroszország ukrajnai invázióját követő négy hónapban.
A brüsszeli Bruegel agytröszt számításai szerint az EU szénfelhasználásának mintegy 70 százaléka, míg a földgázigényének körülbelül 40 százaléka korábban Oroszországból érkezett. Az unió által az orosz szén- és olajimportra kivetett tilalom jelentősen növelte a villamosenergia-termelőkre nehezedő nyomást, hogy alternatív tüzelőanyagforrásokat találjanak, a terheket pedig tovább növelte, hogy Oroszország csökkentette a régióba irányuló gázszállításait.
Az Ember energiaipari elemző szerint ennek eredményeképpen az európai szén- és lignitfelhasználás 25 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit, annak ellenére is, hogy az elmúlt három évben egy sor erőművet bezártak. Ez veszélyezteti a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket is, hiszen úgy kalkulálnak, hogy amennyiben az orosz gázszállítások teljesen leállnak, úgy az unióban a több szén elégetése évente 1,3 százalékkal növeli a CO2-kibocsátást.
Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak. Noha az ország ígéretet tett utolsó szénerőművének 2025 végéig történő bezárására, a Mátrai Erőművet jelenleg, az „energia veszélyhelyzet” idején az ország energiaellátása miatt újraindították, és fokozott termeléssel működik. Eközben a magyar kormány úgy vélekedik, hogy a szénbányászat fokozása mellett is tudja tartani a klímacélokat, a 2030-ig vállalt szén-dioxid-kibocsátás csökkentést. Emellett a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, köztük a szénre is.
Az európai kormányok szerint a szénfelhasználás növekedése átmeneti változás. Ennek hossza azonban attól is függhet, hogy meddig húzódik az energiaválság, és milyen gyors lesz a megújuló energiaforrásokra történő átállás.
La Camera szerint közép- és hosszú távon azonban az ukrajnai válság mindenképpen felgyorsítja az energetikai átállást, mert a kormányok felismerték, hogy a megújuló energiaforrásokra való áttérés nemcsak a környezet, a munkahelyek és a GDP szempontjából előnyös, hanem a nagyobb energiafüggetlenség biztosítása szempontjából is” – hangsúlyozta.
„A megújuló energiaforrások ma a legversenyképesebb módjai a villamosenergia-termelésnek” – tette hozzá.
A globális energiaválság az atomenergia iránt is jelentősen növeli az érdeklődést. Az európai és ázsiai kormányok sorra hosszabbítják meg atomerőműveik élettartamát, újraindítanak reaktorokat, és porolnak le a 2011-es fukusimai nukleáris válság után félretett terveket.
„Általánosságban elmondható azonban, hogy az atomenergia nem a legjobb megoldás a költségek és a biztonsági aggályok miatt, valamint azért, mert a haszna túl későn érkezik” – fejtette ki La Camera, utalva arra, hogy egy új atomerőmű megépítése túl hosszú időbe telik.
Elkerülhetetlennek tűnik a párhuzam. 
