A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása rövid távon növekedhet ugyan a stabil ellátás biztosítása érdekében, de Oroszország ukrajnai inváziója miatt az energiaellátást fenyegető kockázatok, felgyorsítják a szennyező tüzelőanyagoktól való globális elmozdulást – fejtette ki a főigazgató.
„Rövid távon a kormányok aggódnak, hogy télen képesek lesznek-e energiát biztosítani polgáraik számára, és a legkiszolgáltatottabb országok mindent felhasználnak, amijük van, beleértve az öreg széntüzelésű erőműveket is” – mondta La Camera a Reutersnek adott interjújában.
Németország elhalasztotta néhány szénerőmű tervezett leállítását, míg Nagy-Britannia „végső megoldásként” szintén a régi szénerőművekhez fordul arra az esetre, ha más források nem tudnak elegendő villamosenergiát biztosítani a télen.
La Camera állításait részben alátámasztják a Coalmint indiai energetikaitanácsadó adatai, amely szerint az Európai Unió által Ausztráliából, Dél-Afrikából és Indonéziából – amelyek hagyományosan az ázsiai piacokat látják el – importált kőszén mennyisége több mint 11-szeresére nőtt az Oroszország ukrajnai invázióját követő négy hónapban.
A brüsszeli Bruegel agytröszt számításai szerint az EU szénfelhasználásának mintegy 70 százaléka, míg a földgázigényének körülbelül 40 százaléka korábban Oroszországból érkezett. Az unió által az orosz szén- és olajimportra kivetett tilalom jelentősen növelte a villamosenergia-termelőkre nehezedő nyomást, hogy alternatív tüzelőanyagforrásokat találjanak, a terheket pedig tovább növelte, hogy Oroszország csökkentette a régióba irányuló gázszállításait.
Az Ember energiaipari elemző szerint ennek eredményeképpen az európai szén- és lignitfelhasználás 25 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit, annak ellenére is, hogy az elmúlt három évben egy sor erőművet bezártak. Ez veszélyezteti a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket is, hiszen úgy kalkulálnak, hogy amennyiben az orosz gázszállítások teljesen leállnak, úgy az unióban a több szén elégetése évente 1,3 százalékkal növeli a CO2-kibocsátást.
Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak. Noha az ország ígéretet tett utolsó szénerőművének 2025 végéig történő bezárására, a Mátrai Erőművet jelenleg, az „energia veszélyhelyzet” idején az ország energiaellátása miatt újraindították, és fokozott termeléssel működik. Eközben a magyar kormány úgy vélekedik, hogy a szénbányászat fokozása mellett is tudja tartani a klímacélokat, a 2030-ig vállalt szén-dioxid-kibocsátás csökkentést. Emellett a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, köztük a szénre is.
Az európai kormányok szerint a szénfelhasználás növekedése átmeneti változás. Ennek hossza azonban attól is függhet, hogy meddig húzódik az energiaválság, és milyen gyors lesz a megújuló energiaforrásokra történő átállás.
La Camera szerint közép- és hosszú távon azonban az ukrajnai válság mindenképpen felgyorsítja az energetikai átállást, mert a kormányok felismerték, hogy a megújuló energiaforrásokra való áttérés nemcsak a környezet, a munkahelyek és a GDP szempontjából előnyös, hanem a nagyobb energiafüggetlenség biztosítása szempontjából is” – hangsúlyozta.
„A megújuló energiaforrások ma a legversenyképesebb módjai a villamosenergia-termelésnek” – tette hozzá.
A globális energiaválság az atomenergia iránt is jelentősen növeli az érdeklődést. Az európai és ázsiai kormányok sorra hosszabbítják meg atomerőműveik élettartamát, újraindítanak reaktorokat, és porolnak le a 2011-es fukusimai nukleáris válság után félretett terveket.
„Általánosságban elmondható azonban, hogy az atomenergia nem a legjobb megoldás a költségek és a biztonsági aggályok miatt, valamint azért, mert a haszna túl későn érkezik” – fejtette ki La Camera, utalva arra, hogy egy új atomerőmű megépítése túl hosszú időbe telik.
Kapitulációval érne fel Ukrajnának elfogadni az új béketervet. És ezt az oroszok és az amerikaiak is tudják. Kinek és miért érhette meg mégis kiszivárogtatni? 
