A magas energiaárak felborították a magyar mérlegadatokat
Jelentős mértékben romlott a folyó fizetési mérleg az egy évvel korábbi számokhoz képest. A szolgáltatások egyenlege ugyan folyamatosan javul, ám az energiaárak robbanása óriási rést ütött.
2630 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben a második negyedévben, ami 1453 millió euró romlás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 1680 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 527 millió euró deficittel szemben. A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 1411 millió euró volt, a negyedéves GDP -3,4 százaléka.
A külkereskedelmi mérleg romlását tükrözve jelentősen, 2829 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 667 millió euró deficithez képest, döntő mértékben a cserearányromlás, ezen belül is az energia- és energiahordozó árak elszállásának hatására, amit tükröz az energia egyenleg mintegy 2,1 milliárd eurós romlása a második negyedévi külkereskedelmi mérlegben, azaz az áruk egyenlegének romlását szinte teljes egészében az energiaárak elszállása okozta, enélkül javulhatott volna a folyó fizetési mérleg.
Ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 1402 millió euróról 1904 millió euróra emelkedett. Míg nőtt az elsődleges jövedelmek hiánya, ezzel szemben mérséklődött a másodlagos jövedelmek hiánya.
A bruttó külső adósság 97,9 milliárd euróra nőtt (a GDP 60,2 százaléka) az egy évvel ezelőtti 84,4 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 137,8 milliárd euróra a tavalyi 122,4 milliárdról. A nettó külső adósság 16,7 milliárd euróra, a GDP 10,3 százalékára csökkent az egy évvel ezelőtti 17,73 milliárdról (a GDP 7,5 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 26,21 milliárdra a tavalyi 26,23 milliárdról.
