7p

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Míg a korábbi csúcstalálkozók a felmelegedési folyamat megállítását helyezték a középpontba, és ilyen irányú projektek támogatására tettek vállalásokat, a mostani találkozón már az elszenvedett veszteségek és károk finanszírozásának kérdése is napirendre került. A károk enyhítésére tett első lépés, hogy létrejött a Globális Pajzs. Nagyító rovatunkban ezt a folyamatot mutatjuk be. 

Idén a globális szén-dioxid-kibocsátás várhatóan egy százalékkal emelkedik, miközben 2030-ig 43 százalékkal kellene csökkenteni ahhoz, hogy egyáltalán esély legyen – a párizsi megállapodás szerint – a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti, 1850–1900-as szinthez képest. Eközben az ENSZ szerint a különböző országok vállalásai továbbra is a katasztrofális 2,8 Celsius-fokos felmelegedési pályán tartják a Földet, és a bolygó már idén 1,15 fokkal haladta meg az iparosodás előtti időszak átlagát. Így pedig szinte bizonyos, hogy nem sikerül a hőmérséklet emelkedését másfél fok alatt tartani az évszázad végére, ami beláthatatlan következményekkel jár az emberi élet fennmaradása szempontjából.

Még többet vállal az EU: 2030-ig a korábbi 55 százalék helyett legalább 57 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékhez képest. Fotó: Depositphotos
Még többet vállal az EU: 2030-ig a korábbi 55 százalék helyett legalább 57 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékhez képest. Fotó: Depositphotos

A helyzet igazságtalanságát fokozza, hogy a fejlődő országok és sok apró óceániai sziget bár nem járultak hozzá jelentős mértékben a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásához, azok káros hatásait a gazdag országoknál sokkal nagyobb mértékben kénytelenek elszenvedni. Ez még akkor is így van, ha a „fejlődés” számos vívmányát maguk is élvezik, és törekednek ezek további elérésére.

Éppen a vállalások és a célok közötti óriási szakadék miatt vált jelentőssé az a szemléletváltás, ami idén történt az egyiptomi Sarm es-Sejk-i klímavédelmi konferencián. Míg a korábbi csúcstalálkozók a felmelegedési folyamat megállítását helyezték középpontba, és ilyen irányú projektek támogatására tettek vállalásokat, a mostani találkozón már az elszenvedett veszteségek és károk kérdése is napirendre került.

A jóvátétel, vagyis a „veszteségek és károk” finanszírozása rendkívül vitatott kérdés, amely a klímacsúcs múlt heti megnyitóján történelmet írt, miután a Pakisztán által vezetett 48 órán át tartó tárgyalásokat követően először vették fel hivatalosan a napirendre. A kérdést a fejlődő országok már a COP-találkozók kilencvenes évekbeli kezdete óta a klímacsúcs hivatalos témájává tennék, ám az iparosodott országok részéről mindeddig nem mutatkozott hajlandóság erre. A gazdag nemzetek – amelyek fejlődésüket részben a fosszilis tüzelőanyagok intenzív használatának köszönhetik – eddig azért akadályozták a veszteségek témájának napirendre tűzését, és a károk kezelésére szolgáló jóvátételi alap létrehozását, mert döntéshozóik attól tartottak, hogy a kérdés megnyitása és a felelősségvállalás perek sorozatát indíthatná el, ami miatt dollármilliárdokra rúgó követelésekkel szembesülhetnek az éghajlati katasztrófák által leginkább sújtott országok részéről.

A COP27-nek helyet adó Egyiptom külügyminisztere, Szameh Sukri elmondása szerint a mostani áttörést is azzal sikerült elérni, hogy az együttműködésre helyezik a hangsúlyt a kérdés kapcsán, nem pedig a felelősségre és a kártérítésre.

Ezzel szemben a diplomáciai siker elérésében oroszlánrészt vállaló pakisztáni külügyminiszter mégis azt emelte ki, hogy az elmúlt időszak újabb és újabb katasztrófái, köztük a borzalmas áradások, amely miatt Pakisztán egyharmada víz alá került, ismételten rámutatnak arra, hogy a gazdag országoknak jóvátételt kell biztosítaniuk. Pakisztánban a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására.

Noha a téma napirendre tűzése önmagában diplomáciai siker, a fejlődő országok számára önmagában sovány vigasz, hiszen azt a 2009-es tervet sem valósították meg mindeddig, amelynek értelmében a gazdag országok évi 100 milliárd dollárral segítenék a kevésbé szerencsés országokat.

Az sem világos, hogy a jóvátétel iránti kötelezettségvállalás meddig mehet el. Szintén kérdés, hogy mely országokat tekintjük fejlődő országnak: abba például Kína, a világ legnagyobb szennyezője beletartozik-e vagy sem. Az Egyesült Államok Kínát már nem tekinti fejlődő országnak, és úgy tűnik, ebben az Európai Unió is mindinkább Amerika oldalán áll. Emellett azonban további probléma, hogy gyakran éppen a fejlett, és az iparosodásban történelmileg is jelentős szerepet vállaló országokat sújtja leginkább a klímaváltozás negatív hatása. Noha ezek az országok legtöbbször sokkal jobban fel vannak készülve a negatív hatások kivédésére, vannak olyan változások, amelyek jóformán kivédhetetlenek. Ilyen például az, hogy 1993 óta megduplázódott a tengerszint emelkedésének üteme, ami erősen fenyegeti többek között Hollandiát is. Ezen túlmenően az is fontos felismerés, hogy Európa az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit melegedett, mint a globális átlag, és a kontinensek közül itt volt a legnagyobb a hőmérséklet-emelkedés, miközben a légköri keringés változásai miatt „a hőhullámok központjává” vált. Relatív tehát, hogy melyik térség, milyen mértékben van kitéve a klímaváltozás negatív hatásainak, tud-e arra reagálni, mindez pedig szintén meghatározó lehet a jóvátétel elvi kereteinek kialakítása során. (Európa felmelegedésének témájáról laptársunknál, az Mforon írtunk bővebben.)

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, akinek a kormánya csaknem 370 milliárd dollár összértékben szán beruházásokat az éghajlatváltozás lassítására, és más gazdag országok vezetői is kerülték a jóvátétel témáját felszólalásaikban. John Kerry, az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja is jelezte korábban, hogy az USA nem hajlandó kártalanítást fizetni az éghajlati katasztrófát elszenvedő országok veszteségeinek és kárainak jóvátételére.

A múlt héten azonban módosított álláspontján, és kijelentette, hogy Washington nem akadályozza a veszteségek és károk jóvátételi elveinek kialakításáról szóló tárgyalásokat, amelyekről 2024-re születhet végső döntés.

A tárgyalási folyamatnak azonban már most született eredménye: néhány európai ország, Belgium, Dánia, Skócia és Németország létrehozták a Globális Pajzs nevű biztosítási alapot, amely kiegészülve a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoporttal (G7) – ennek soros elnöki tisztét éppen Németország tölti be – már most kötelezettséget vállalt az éghajlatváltozás okozta árvizek és szárazságok ellensúlyozásának támogatására. A kezdeményezés a klímaváltozás által leginkább érintett országokat tömörítő V20-as csoporttal együttműködésben született meg. Pakisztán az elsők között kap a felajánlott pénzből e kezdeményezés keretében, de mellette Banglades, Costa Rica, a Fidzsi-szigetek, Ghána, a Fülöp-szigetek és Szenegál szintén az elsők között részesül az alap támogatásából.

Bár a Globális Pajzs létrejötte igazi sikernek tekinthető, az ennek keretében felajánlott szerényebb összeg azonban messze elmarad attól a több százmilliárd dollártól, amelyre a szakértők szerint 2030-ig évente szükség lesz ahhoz, hogy a katasztrófák sújtotta területek helyreállítását és újjáépítését segítsék.

A Nagyító rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Januárban újra alaposan beindult az infláció
Privátbankár.hu | 2025. február 11. 08:31
2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Makro / Külgazdaság Magyarország maradt az Európai Unió legkorruptabb tagállama
Privátbankár.hu | 2025. február 11. 06:39
Egy pontot rontott Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, így maradt az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
Makro / Külgazdaság Kritikus alkotmánykiegészítéstől kell tartania Trumpnak?
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 19:16
Anthony Scaramucci ugyan mindössze 11 napot szolgált Donald Trump előző kormányában, ám a főnökéről szerzett tapasztalatai alapján az új elnök eltávolítását javasolja mentális gondjaira hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Megint változnak az üzemanyagárak, nézze csak!
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 18:52
Az egyik típus ára csökken.
Makro / Külgazdaság Ön mit szólna 478 ezer forintos minimálbérhez?
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 17:44
Egy uniós tagországban épp most emelik ilyen szintre.
Makro / Külgazdaság Az önkormányzati csodafegyver a Balaton NER-es beépítését is megakadályozhatta volna
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 16:09
Pénz és politikai akarat hiányában nem éltek az elővásárlási joggal.
Makro / Külgazdaság Reagált az EU vezetése az amerikai vámháborús hírekre
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 14:09
Ha lesz róla pecsétes papírjuk, akkor megteszik a szükséges lépéseket.
Makro / Külgazdaság Áll a bál a román boltok körül – a Lidl és a Kaufland is célkeresztbe került a kampányban
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 13:14
Le a külföldi boltláncokkal? A botrányhős elnökjelölt nekiment a nagy láncoknak, de már az alapfelvetése is hibádzik.
Makro / Külgazdaság Repülőrajt Nagy Márton módra: adókat emeltek, mégis rögtön mínuszban kezdett a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 12:44
Pedig nem szokott. Az állampapírok kamatait az inflációkövető adóemelések sem tudták ellensúlyozni.
Makro / Külgazdaság Inkább hagyja fagyoskodni szövetségeseit Oroszország?
Privátbankár.hu | 2025. február 10. 11:53
Elutasították a 60 millió eurós segítséget a szakadár moldáv köztársaságban – Oroszország nem engedi ki a markából a területet?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG