Az afrikai országok a jövő hónapban Egyiptomban esedékes COP27-klímatárgyalásokon közösen azt az energiaügyi álláspontot fogják képviselni, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nélkülözhetetlenek számukra a gazdaságuk bővítéséhez és a villamosenergiához való hozzáféréshez
– mondta a kontinens vezető energetikai képviselője.
A környezetvédelmi csoportok által bírált afrikai álláspont árnyékot vethet a Sarm es-Sejkbe összehívott globális éghajlat-változási tárgyalásokra, melynek egyik célja, hogy az előző, glasgow-i csúcstalálkozó eredményeire építve a gazdag nemzetek vállalásokat tegyenek a szegényebb országoknak szánt támogatási célok tényleges elérésére, amelyek messze elmaradtak a 2020-ra ígért évi 100 milliárd dollártól is.
„Elismerjük, hogy néhány országnak egyelőre fosszilis tüzelőanyagokat kell használnia, de ez nem mindenki számára követendő megoldás” – mondta Amani Abou-Zeid, az Afrikai Unió (AU) infrastruktúráért és energiáért felelős biztosa a Reutersnek.
Egy június 16-án ismertetett, 45 afrikai ország részvételével készült AU-szakértői tanulmány szerint Afrikában az olaj és a szén rövid- és középtávon is döntő szerepet fog játszani.
A megújuló energia legfőbb forrásának tekintett Afrikában, hatalmas nap-, szél- és hidrogénpotenciálja ellenére mintegy 600 millió ember él áram nélkül a szubszaharai térségben, és közel 1 milliárd ember használ környezetszennyező energiaforrást a főzés során. Fontos kiemelni azonban, hogy még a nagy fosszilis tüzelőanyag-tartalékokkal rendelkező afrikai országokban is többnyire a korrupt politikai elit zsebeli be a bevételeket, és nem jut az általános szegénység és az energiaszegénység enyhítésére.
Angolában és Nigériában, Afrika két legnagyobb olajkitermelő országában a Világbank szerint 2021-ben a lakosság mindössze 40, illetve 57 százaléka jutott villamosenergiához.
A gyorsan növekvő Afrika a globális károsanyag-kibocsátás kevesebb mint 4 százalékáért felelős. Eközben igyekszik pénzzé tenni újonnan felfedezett gáz- és olajmezőit, elsősorban az európai kereslet kielégítésére.
Az afrikai oroszágok közös kezdeményezésével párhuzamosan Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter október 6-án bejelentette, hogy 950 millió dolláros kölcsönt nyújt a Tiszta Technológiai Alapnak (CTF), amely a fejlődő országoknak segít felgyorsítani a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való átállást. Ez az első ilyen jellegű hozzájárulás az amerikai pénzügyminisztérium részéről, amely egy korábbi, G7-országok csúcstalálkozóján tett amerikai vállalást teljesít.
„Segítenünk kell a fejlődő országoknak abban, hogy gazdaságuk átálljon a szén-dioxid-intenzív energiaforrásokról, és bővítsük a tiszta energiához való hozzáférést” – mondta Yellen a Globális Fejlesztési Központban tartott beszédében, hozzátéve, hogy a Biden-kormányzat továbbra is elkötelezett amellett, hogy 2024-ig több mint 11 milliárd dollárra növelje a nemzetközi éghajlatvédelmi támogatásait.
Az amerikai kölcsönt megújuló energiát hasznosító berendezések telepítésére, a régebbi szénerőművek leállítására és a megújuló energiára való átállást támogató programok finanszírozására lehet fordítani. Ezek a programok az érintett közösségekben új beruházásokat és munkahelyeket teremtenek – közölte az amerikai pénzügyminisztériumra hivatkozva a Reuters.
Dél-Afrika, India, Indonézia és a Fülöp-szigetek tavaly lettek a CTF által kidolgozott, a szénalapú energiatermelésről való átállás felgyorsítását célzó program első kedvezményezettjei.
Ez a négy ország felelős a szénhez, a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyaghoz kapcsolódó globális kibocsátás 15 százalékáért. Kibocsátásuk gyorsabb csökkentése segíteni fogja a 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás globális elérését.
A CTF egy olyan, adományozókat tömörítő vagyonkezelői alap, amelyet az Éghajlatváltozási Beruházási Alapok (CIF) keretében hoztak létre. Ez utóbbi a világ legnagyobb gazdaságai által 2008-ban létrehozott kezdeményezés, amely segíti a szegényebb országok gyorsabb átállását az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdálkodásra.
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
