A kenyai aszály 205 elefántot és számos más vadon élő állatot ölt meg február és október között, mivel Kelet-Afrika nagy része az elmúlt 40 év legsúlyosabb szárazságát szenvedi el – közölte Peninah Malonza idegenforgalmi miniszter.
Bár a régióban végre elkezdődött a szórványos esőzés, a kenyai meteorológiai hivatal az elkövetkező hónapokra az ország nagy részére az átlag alatti csapadékmennyiséget jósol, ami miatt félő, hogy a kenyai vadvilágot fenyegető veszély még nem múlt el.
„Az aszály a vadon élő állatok pusztulását okozta a táplálékforrások kimerülése, valamint a vízhiány miatt” – mondta Malonza egy sajtótájékoztatón, melyről a Reuters készített összefoglalót.
Elmondása szerint tizennégy fajt sújt erősen az aszály.
Az elpusztult elefántokon kívül 512 gnú, 381 zebra, 12 zsiráf és 51 bölény is áldozatul esett a szárazságnak ugyanebben az időszakban – néhányuk az ország fő turisztikai vonzerejét jelentő nemzeti parkokban.
A ritka és veszélyeztetett Grévy-zebra 49 példánya pusztult el.
Szeptemberben a Grevy's Zebra Trust természetvédelmi csoport közölte, hogy a szárazság miatt csak három hónap alatt 40 Grévy-zebra pusztult el, ami a faj populációjának közel 2 százalékát jelenti.
Bár a pénteken közzétett adatok az első lépést jelentik a veszteségek számbavételében, valószínűleg messze nem teljes körűek – figyelmeztetett a minisztérium egy jelentésben, mondván, hogy a húsevők felfalhattak néhány tetemet.
„Így fennáll a lehetősége a nagyobb mértékű elhullásnak” – áll a jelentésben.
Kenyában a turizmus a gazdasági teljesítmény mintegy 10 százalékát adja, és több mint 2 millió embernek ad munkát. Feltehetően ezért időzítették a vadvilág áldozatairól szóló hírt néhány nappal az ENSZ COP27 klímakonferenciájának kezdete előttre.
A klímacsúcs házigazdája, Egyiptom a tárgyalások középpontjába a „veszteségek és károk” kérdéskörét helyezte, ezzel összefüggésben pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák kárainak megtérítésére fókuszál. Ez az évek óta vitatott kérdés soha nem szerepelt az ENSZ-tárgyalások hivatalos napirendjén, mivel a gazdag országok ellenálltak egy olyan finanszírozási mechanizmus létrehozásának, amely az éghajlati károkért való történelmi felelősségüket is tekintetbe venné.
A múlt hónapban a Save the Elephants (Mentsük meg az elefántokat) nevű jótékonysági szervezet közölte, hogy az egyik híres borjú, amely köztudottan ikerként jött a világra – ami nagy ritkaság az elefántoknál –, elpusztult a szárazság alatt.
A minisztérium azt javasolta, hogy a veszélyeztetett vadon élő állatcsoportokat lássák el vízzel, sótartalékkal és élelemmel, valamint fokozzák a megfigyelést és az adatgyűjtést.
Igencsak szomorú azonban, hogy a COP27 klímacsúcsra a közvélemény figyelmét az elefántok pusztulásnak hírével próbálják felkelteni, miközben több százezer embert fenyeget éhhalál Kelet-Afrikában a 40 éve nem látott szárazság miatt, ahol máris több mint 10 millió gyerek szenved súlyos alultápláltságtól a szárazság és az ennek nyomán kialakult élelmiszerszűke miatt. A helyzet Etiópia déli és délkeleti részén, Kenya egyes régióiban és Szomáliában a legsúlyosabb. Kelet-Afrikában – az Anadolu hírügynökség MTI által idézett adatai szerint – mintegy 13 millió belső menekült él és további ötmillió menekültről és menedékkérőről tudnak, az éhínség leginkább e csoportokat fenyegeti. Emellett a térség hét államában több mint 51 millió embernek – a terület össznépessége csaknem 20 százalékának – bizonytalan az élelmiszerellátása, és közülük 388 ezer embert éhhalál fenyeget.
Hajszálra a lélektani szinttől a magyar fizetőeszköz. 
