A kenyai aszály 205 elefántot és számos más vadon élő állatot ölt meg február és október között, mivel Kelet-Afrika nagy része az elmúlt 40 év legsúlyosabb szárazságát szenvedi el – közölte Peninah Malonza idegenforgalmi miniszter.
Bár a régióban végre elkezdődött a szórványos esőzés, a kenyai meteorológiai hivatal az elkövetkező hónapokra az ország nagy részére az átlag alatti csapadékmennyiséget jósol, ami miatt félő, hogy a kenyai vadvilágot fenyegető veszély még nem múlt el.
„Az aszály a vadon élő állatok pusztulását okozta a táplálékforrások kimerülése, valamint a vízhiány miatt” – mondta Malonza egy sajtótájékoztatón, melyről a Reuters készített összefoglalót.
Elmondása szerint tizennégy fajt sújt erősen az aszály.
Az elpusztult elefántokon kívül 512 gnú, 381 zebra, 12 zsiráf és 51 bölény is áldozatul esett a szárazságnak ugyanebben az időszakban – néhányuk az ország fő turisztikai vonzerejét jelentő nemzeti parkokban.
A ritka és veszélyeztetett Grévy-zebra 49 példánya pusztult el.
Szeptemberben a Grevy's Zebra Trust természetvédelmi csoport közölte, hogy a szárazság miatt csak három hónap alatt 40 Grévy-zebra pusztult el, ami a faj populációjának közel 2 százalékát jelenti.
Bár a pénteken közzétett adatok az első lépést jelentik a veszteségek számbavételében, valószínűleg messze nem teljes körűek – figyelmeztetett a minisztérium egy jelentésben, mondván, hogy a húsevők felfalhattak néhány tetemet.
„Így fennáll a lehetősége a nagyobb mértékű elhullásnak” – áll a jelentésben.
Kenyában a turizmus a gazdasági teljesítmény mintegy 10 százalékát adja, és több mint 2 millió embernek ad munkát. Feltehetően ezért időzítették a vadvilág áldozatairól szóló hírt néhány nappal az ENSZ COP27 klímakonferenciájának kezdete előttre.
A klímacsúcs házigazdája, Egyiptom a tárgyalások középpontjába a „veszteségek és károk” kérdéskörét helyezte, ezzel összefüggésben pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák kárainak megtérítésére fókuszál. Ez az évek óta vitatott kérdés soha nem szerepelt az ENSZ-tárgyalások hivatalos napirendjén, mivel a gazdag országok ellenálltak egy olyan finanszírozási mechanizmus létrehozásának, amely az éghajlati károkért való történelmi felelősségüket is tekintetbe venné.
A múlt hónapban a Save the Elephants (Mentsük meg az elefántokat) nevű jótékonysági szervezet közölte, hogy az egyik híres borjú, amely köztudottan ikerként jött a világra – ami nagy ritkaság az elefántoknál –, elpusztult a szárazság alatt.
A minisztérium azt javasolta, hogy a veszélyeztetett vadon élő állatcsoportokat lássák el vízzel, sótartalékkal és élelemmel, valamint fokozzák a megfigyelést és az adatgyűjtést.
Igencsak szomorú azonban, hogy a COP27 klímacsúcsra a közvélemény figyelmét az elefántok pusztulásnak hírével próbálják felkelteni, miközben több százezer embert fenyeget éhhalál Kelet-Afrikában a 40 éve nem látott szárazság miatt, ahol máris több mint 10 millió gyerek szenved súlyos alultápláltságtól a szárazság és az ennek nyomán kialakult élelmiszerszűke miatt. A helyzet Etiópia déli és délkeleti részén, Kenya egyes régióiban és Szomáliában a legsúlyosabb. Kelet-Afrikában – az Anadolu hírügynökség MTI által idézett adatai szerint – mintegy 13 millió belső menekült él és további ötmillió menekültről és menedékkérőről tudnak, az éhínség leginkább e csoportokat fenyegeti. Emellett a térség hét államában több mint 51 millió embernek – a terület össznépessége csaknem 20 százalékának – bizonytalan az élelmiszerellátása, és közülük 388 ezer embert éhhalál fenyeget.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
