A világ gazdag országaitól nem áll távol, hogy fényezzék a környezetvédelem terén elért sikereiket, ám eközben az USA, Kanada, Ausztrália, Norvégia és az Egyesült Királyság élen jár a világ olaj- és gázkitermelésébe. Így nem csupán jómódú lakosságuk jelentős fogyasztásával szennyezik a Föld légkörét, hanem azzal is, hogy nem hagyják a földben azokat az energiahordozókat, amelyek elégetése a baj legfőbb okozója.
Ezeknek az országoknak a kormányai jól ismert érvekkel támasztják alá, hogy kesztyűs kézzel bánnak szénhidrogéniparukkal. Az egyik, hogy nem korlátozásokkal lehet elejét venni a kitermelés bővülésének, hanem a fogyasztás csökkentésével. A másik, hogy az olaj- és gázipar jelentős profitjai hozzájárulnak a zöld átállás finanszírozásához. Valójában az ágazat cégei világszinten csak egy százalékát adják össze a tiszta energia terjedését segítő beruházások költségének.
Fotó: Depositphotos
A norvég kormány nem győzi hangsúlyozni, hogy országa élen jár az elektromos autók térhódításábab. Eközben az állami tulajdonú Equinor olajvállalat jelentős új kitermelési projekteket akar indítani. Az Északi-tengeren tevékenykedő brit Rosebank olajvállalat exportálni akarja az új mezőiből kitermelt olajat, amivel nem fogja erősíteni az Egyesült Királyság energiabiztonságát és csökkenteni a lakosság energiaszámláját - írja a Guardian.
.A jó hír az, hogy norvég és brit bírósági döntések nyomán a jövőben a kormányoknak nem csupán annak alapján kell kalkulálniuk a bányászati projektek károsanyag-kibocsátását, hogy azok mennyit okoznak közvetlenül. Azt is figyelembe kell venniük, hogy a felszínre hozott energiahordozó elégetése mekkora
légköri terhelést jelent.
Tízmilliárdokról döntött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. 
