5p

Egészséggazdaság - Menedzser egészség 2025. március 27-én
Merkely Bélával, Kóka Jánossal, Kulja Andrással, Zacher Gáborral
és más neves szakértőkkel - jelentkezzen március 11-ig kedvezményes áron!

Részletek és jelentkezés itt!

A világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található. Az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és ez növeli a vízfogyasztást: 1992-ben Egyiptomban 58 millióan éltek – ma 107 millióan. Káncz Csaba jegyzete

Idén nyáron Európa területének 60 százalékát súlyos aszály sújtotta. Eközben újra súlyos aszály dúl Szíriában, pusztító homokviharok fojtogatják az embereket Irakban, Irán északnyugati részén az Urmia-tó pedig nagyrészt eltűnt. Teherán metropoliszában már évek óta süllyed a talaj, mert ellenőrizetlenül szivattyúzzák ki a talajvizet. Nem véletlen tehát, hogy november közepén a következő éghajlati világkonferenciára az egyiptomi Sarm-al-Sejk városában kerül sor.

A MENA régió panasza

Világszerte csaknem négymilliárd ember él vízhiányos területeken, miközben több, mint egymilliárd él rendkívüli vízhiány közepette. A Világgazdasági Fórum a 2021-es globális kockázati jelentésében a fertőző betegségek után a második legnagyobb kockázati tényezőként emelte ki az éghajlatváltozás elleni fellépés elmulasztását.

Jelenleg a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) országait súlyosan sújtja a vízhiány, és az egyik legsebezhetőbb övezetnek tartják őket. Az alacsony csapadékszint, a gyors urbanizáció, a kiterjedő elsivatagosodás és a gyakori aszály miatt a világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található.

A kilőtt gabonaárak újabb óriási kihívás elé állítják a közel-keleti kormányokat. Fotó: depositphotos
A kilőtt gabonaárak újabb óriási kihívás elé állítják a közel-keleti kormányokat. Fotó: depositphotos

A Világbank azt jósolja, hogy 2050-re a vízhiány miatt a globális GDP növekedési üteme hat százalékkal csökken, és ezt kiemelt kockázatként jelölte meg. Mivel a közel-keleti és észak-afrikai régió teljes kiterjedésének csak két százaléka vizes élőhely, a korlátozott tartalékok nem képesek megbirkózni az éghajlatváltozással.

Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács  legfrissebb, „Global Trends: Paradox of Progress” elnevezésű jelentése szerint „Több mint 30 ország – ezek közel fele a Közel-Keleten – 2035-re rendkívül nagy vízhiányt fog tapasztalni, ami fokozza a gazdasági, társadalmi és politikai feszültségeket.”

A migrációs időzített bomba

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint a szélsőséges időjárási események általában tömeges migrációt és dominószerű kimozdulásokat indítanak el. Korlátozott erőforrásokkal és vízhiányos éghajlati gócokon élve az emberek belső menekültekké (IDP) válhatnak. Amikor a környezet egyre ellenségesebbé válik, ez „dominóhatást” hoz létre és a katasztrófa szélén álló emberek akár „hontalanná” is válhatnak.

Komoly problémává vált a vidéki migráció a városokba egy olyan régióban, ahol a lakosság több mint fele városi területen él. És ez még nem ér véget, mivel a korlátozott készletekre nehezedő növekvő nyomás még nagyobb migrációt okozhat, és mindez ördögi körré válik. Becslések szerint 2060-ra 150-200 millió ember kényszerülhet elhagyni az éghajlattal kapcsolatos problémák miatt lakhelyét, és ennek a vízhiány lesz a fő oka. A Közgazdasági és Béke Intézet kutatása szerint valójában két fő migrációs pálya haladhat át MENA-n és Dél-Ázsián.

A szélsőséges körülmények, a vízbiztonság romlása akár háborúkat és komoly konfliktusokat is okozhat. Az ilyen körülmények - akár a hozzáférés szűkössége, akár megtagadása miatt -, gyorsan határokon átnyúló katonai konfliktust robbanthatnak ki, ahogyan azt a 2014-es kirgiz és tádzsik hadsereg közötti összecsapásoknál, valamint a 2016-os Kirgizisztán és Üzbegisztán határkonfliktusánál láthattuk. Nem zárható ki az eszkaláció lehetősége Egyiptom és Etiópia között sem.

Napjainkban annyi vizet vonnak el az Eufrátesz felső folyásából Törökországban és Szíriában, hogy az eredeti vízmennyiségnek csak töredéke jut el Dél-Irakba. Bászrában a folyó már annyira szennyezett, hogy vize már alig használható. A Tigris ugyanerre a sorsra jutott, mióta Törökország 2019-ben befejezte a hatalmas Ilisu-gátat. Vannak, akik attól is tartanak, hogy a szomszédok víz körüli vitája a jövőben háborúkhoz vezet.

A népesség növekedése nyomást gyakorol a természetre

Mindennek csak részben van köze az éghajlatváltozáshoz: az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és növeli a vízfogyasztást a városokban. 1992-ben Egyiptomban például 58 millióan éltek - ma 107 millióan.

Az elavult, pazarló öntözőrendszerek problémát jelentenek, csakúgy, mint a vízigényes növények, például a gyapot és a rizs kiterjedt termesztése. A folyók kiszáradásának oka az egyre új villamosenergia-termelési és öntözési gátak építése is.

Van-e legalább gyógyír?

A jelenlegi körülmények között milyen azonnali lépéseket tehetnek a MENA-országok a vízbiztonság fokozása érdekében?

Először is, a régió szennyvizének közel 82 százalékát nem hasznosítják újra eléggé, márpedig  ez csökkentheti a vízhiányt. Ideje felhagyni a használt víznek piszkosnak gondolni, miután újrahasznosítottuk, könnyen el kell fogadni „új” vízforrásként.

Emellett több beruházásra van szükség a mezőgazdasági hatékonyság növelése érdekében, hogy a víz ne vesszen kárba. Olyan technikákkal, mint a precíziós öntözés és a jobb vetőmag, kevesebb vízre lenne szükség. A Világbank kutatása szerint a szürke infrastruktúrák, például csövek és szennyvíztisztító telepek építése zöld kiegészítők, például vízgyűjtők és vizes élőhelyek mellett hozzájárulhat a vízminőség és az ellátás javításához.

És végül, a Közel-Kelet felszíni vizének csaknem 60 százaléka eredetileg a régión kívüli területekről származik, és ezen készletek igazságos elosztása segíthet a helyzet javításában.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már megint begyűjtött 30 milliárdot az Orbán-kormány valakiktől – de drágábban, mint korábban
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 11:58
Emelkedett az átlaghozam, így sikerült 30 milliárdnyi kincstárjegyet értékesíteni az e heti aukción.
Makro / Külgazdaság Mi a legfőbb baja a magyar gazdaságnak? Bojár Gábor erre is válaszol a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 11:36
A fizikus, vállalkozó, üzletember március 19-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a Klasszis Média szokás szerint egyórás élő műsorának vendége. Széles érdeklődési köre és tudása alapján számos más – társadalmi, politikai, gazdasági jellegű – témát is körbejárunk a 100 Leggazdagabb magyar közé önerőből bekerült Bojár Gáborral. Akitől természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem Önök is, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetett adás során.
Makro / Külgazdaság Itt van Orbán Viktor nagy bejelentése: odacsapnak az élelmiszerkereskedőknek
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 10:16
Vége a nyerészkedésnek? Harminc alapvető élelmiszerre vezetik be első körben a rendkívüli intézkedést.
Makro / Külgazdaság Bekeményít Nagy Márton? Harcot hirdetett az „indokolatlan áremelések” ellen
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 09:14
Komplex akcióterv az áremelőkkel szemben, a hatóságok is fokozottan fognak figyelni.
Makro / Külgazdaság Az árak már repülőrajtot vettek: brutális számokat közölt a KSH az inflációról
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 08:31
A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet. Elborzasztó olvasmány a KSH friss inflációs tájékoztatója.
Makro / Külgazdaság Vitték januárban a chipeket, mint a cukrot, de van, ahol már lassulást mértek
Privátbankár.hu | 2025. március 11. 07:17
Tavalyhoz képest közel 18 százalékkal nőttek a chipeladások januárban, de decemberhez képest már csökkenést mértek – melyik piac a ludas?
Makro / Külgazdaság A nyugdíjasoknak fáj most a legjobban, ami a boltokban történik
Privátbankár.hu | 2025. március 10. 15:01
Újra az érdeklődés középpontjába került az élelmiszerek drágulása, ami hónapok óta meghaladja az átlagos infláció szintjét. A TrendFM reggeli műsorában Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója az immár 18 éve rendszeresen publikált Privátbankár Árkosár-felmérés legfrissebb adatait mutatta be, de szóba kerültek az inflációs kilátások és a kormány lehetséges intézkedései is.
Makro / Külgazdaság Egyelőre Nagy Márton nem őrzi ügyesebben a kasszakulcsot, mint Varga Mihály
Privátbankár.hu | 2025. március 10. 11:17
Az állami költségvetés februári hiánya 1655,0 milliárd forint volt, mely az előző évekhez hasonlóan az időarányosnál magasabb.
Makro / Külgazdaság Jön a gazdaság Darth Vadere: valóra válhat minden amerikai elnök legsötétebb rémálma
Privátbankár.hu | 2025. március 9. 14:26
A legfrissebb makroadatok arra utalnak, hogy az Egyesült Államok gazdaságában stagfláció alakulhat ki, amit Donald Trump elnök büntetővámjainak bevezetése felerősíthet.
Makro / Külgazdaság Ki fog itt szja-t fizetni? Újabb adómentességről tett bejelentést a kormány
Privátbankár.hu | 2025. március 9. 09:44
A 30 év alatti anyák kedvezményét kiterjesztik, jövőre már egyáltalán nem kell szja-t fizetniük.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG