<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található. Az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és ez növeli a vízfogyasztást: 1992-ben Egyiptomban 58 millióan éltek – ma 107 millióan. Káncz Csaba jegyzete

Idén nyáron Európa területének 60 százalékát súlyos aszály sújtotta. Eközben újra súlyos aszály dúl Szíriában, pusztító homokviharok fojtogatják az embereket Irakban, Irán északnyugati részén az Urmia-tó pedig nagyrészt eltűnt. Teherán metropoliszában már évek óta süllyed a talaj, mert ellenőrizetlenül szivattyúzzák ki a talajvizet. Nem véletlen tehát, hogy november közepén a következő éghajlati világkonferenciára az egyiptomi Sarm-al-Sejk városában kerül sor.

A MENA régió panasza

Világszerte csaknem négymilliárd ember él vízhiányos területeken, miközben több, mint egymilliárd él rendkívüli vízhiány közepette. A Világgazdasági Fórum a 2021-es globális kockázati jelentésében a fertőző betegségek után a második legnagyobb kockázati tényezőként emelte ki az éghajlatváltozás elleni fellépés elmulasztását.

Jelenleg a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) országait súlyosan sújtja a vízhiány, és az egyik legsebezhetőbb övezetnek tartják őket. Az alacsony csapadékszint, a gyors urbanizáció, a kiterjedő elsivatagosodás és a gyakori aszály miatt a világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található.

A kilőtt gabonaárak újabb óriási kihívás elé állítják a közel-keleti kormányokat. Fotó: depositphotos
A kilőtt gabonaárak újabb óriási kihívás elé állítják a közel-keleti kormányokat. Fotó: depositphotos

A Világbank azt jósolja, hogy 2050-re a vízhiány miatt a globális GDP növekedési üteme hat százalékkal csökken, és ezt kiemelt kockázatként jelölte meg. Mivel a közel-keleti és észak-afrikai régió teljes kiterjedésének csak két százaléka vizes élőhely, a korlátozott tartalékok nem képesek megbirkózni az éghajlatváltozással.

Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács  legfrissebb, „Global Trends: Paradox of Progress” elnevezésű jelentése szerint „Több mint 30 ország – ezek közel fele a Közel-Keleten – 2035-re rendkívül nagy vízhiányt fog tapasztalni, ami fokozza a gazdasági, társadalmi és politikai feszültségeket.”

A migrációs időzített bomba

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint a szélsőséges időjárási események általában tömeges migrációt és dominószerű kimozdulásokat indítanak el. Korlátozott erőforrásokkal és vízhiányos éghajlati gócokon élve az emberek belső menekültekké (IDP) válhatnak. Amikor a környezet egyre ellenségesebbé válik, ez „dominóhatást” hoz létre és a katasztrófa szélén álló emberek akár „hontalanná” is válhatnak.

Komoly problémává vált a vidéki migráció a városokba egy olyan régióban, ahol a lakosság több mint fele városi területen él. És ez még nem ér véget, mivel a korlátozott készletekre nehezedő növekvő nyomás még nagyobb migrációt okozhat, és mindez ördögi körré válik. Becslések szerint 2060-ra 150-200 millió ember kényszerülhet elhagyni az éghajlattal kapcsolatos problémák miatt lakhelyét, és ennek a vízhiány lesz a fő oka. A Közgazdasági és Béke Intézet kutatása szerint valójában két fő migrációs pálya haladhat át MENA-n és Dél-Ázsián.

A szélsőséges körülmények, a vízbiztonság romlása akár háborúkat és komoly konfliktusokat is okozhat. Az ilyen körülmények - akár a hozzáférés szűkössége, akár megtagadása miatt -, gyorsan határokon átnyúló katonai konfliktust robbanthatnak ki, ahogyan azt a 2014-es kirgiz és tádzsik hadsereg közötti összecsapásoknál, valamint a 2016-os Kirgizisztán és Üzbegisztán határkonfliktusánál láthattuk. Nem zárható ki az eszkaláció lehetősége Egyiptom és Etiópia között sem.

Napjainkban annyi vizet vonnak el az Eufrátesz felső folyásából Törökországban és Szíriában, hogy az eredeti vízmennyiségnek csak töredéke jut el Dél-Irakba. Bászrában a folyó már annyira szennyezett, hogy vize már alig használható. A Tigris ugyanerre a sorsra jutott, mióta Törökország 2019-ben befejezte a hatalmas Ilisu-gátat. Vannak, akik attól is tartanak, hogy a szomszédok víz körüli vitája a jövőben háborúkhoz vezet.

A népesség növekedése nyomást gyakorol a természetre

Mindennek csak részben van köze az éghajlatváltozáshoz: az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és növeli a vízfogyasztást a városokban. 1992-ben Egyiptomban például 58 millióan éltek - ma 107 millióan.

Az elavult, pazarló öntözőrendszerek problémát jelentenek, csakúgy, mint a vízigényes növények, például a gyapot és a rizs kiterjedt termesztése. A folyók kiszáradásának oka az egyre új villamosenergia-termelési és öntözési gátak építése is.

Van-e legalább gyógyír?

A jelenlegi körülmények között milyen azonnali lépéseket tehetnek a MENA-országok a vízbiztonság fokozása érdekében?

Először is, a régió szennyvizének közel 82 százalékát nem hasznosítják újra eléggé, márpedig  ez csökkentheti a vízhiányt. Ideje felhagyni a használt víznek piszkosnak gondolni, miután újrahasznosítottuk, könnyen el kell fogadni „új” vízforrásként.

Emellett több beruházásra van szükség a mezőgazdasági hatékonyság növelése érdekében, hogy a víz ne vesszen kárba. Olyan technikákkal, mint a precíziós öntözés és a jobb vetőmag, kevesebb vízre lenne szükség. A Világbank kutatása szerint a szürke infrastruktúrák, például csövek és szennyvíztisztító telepek építése zöld kiegészítők, például vízgyűjtők és vizes élőhelyek mellett hozzájárulhat a vízminőség és az ellátás javításához.

És végül, a Közel-Kelet felszíni vizének csaknem 60 százaléka eredetileg a régión kívüli területekről származik, és ezen készletek igazságos elosztása segíthet a helyzet javításában.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Makro / Külgazdaság A béke elérésének leggyorsabb útja: adjunk fegyvert Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2023. február 5. 18:18
Miközben nemcsak a nyugati, de a magyar politikusok is arról beszélnek, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna területi integritását. Ennek ellenére egészen más módon látják a békéhez vezető utat, Orbán Viktorék égi csodába bíznak, hiszen ők sem hiszik, hogy az oroszok kivonulnának Ukrajnából, miközben mások szerint az lehet a megoldás, ha segítenek Kijevnek.
Makro / Külgazdaság A megszállott, aki Trump alelnöke akar lenni 2024-ben
Káncz Csaba | 2023. február 5. 16:31
A mérsékelt amerikai polgár egyelőre kineveti Greene-t, de a republikánus párton belül nagyon is komolyan veszik. Bár ambíciói óriásiak, nem lesz alkalmas szélesebb választói csoportok megszólítására, mivel alig változott meg radikális, összeesküvés-elméletektől dominált világképe. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Vitatott kínai területekről szeretnének megállapodás egy mostani tanácskozáson
Király Béla | 2023. február 5. 16:10
Véglegesíteni akarják Kínával a vitatott Dél-kínai-tengeri területekre vonatkozó és az esetleges konfliktusok megelőzéséről szóló megállapodásukat a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) külügyminiszterei.
Makro / Külgazdaság A német kancellár kimondta amire Orbán Viktor képtelen
Privátbankár.hu | 2023. február 5. 12:11
A magyar kormány az ukrajnai háború kapcsán folyamatosan az áldozatot hibáztatja. Ezzel szemben Olaf Scholz német kancellár egy vasárnapi lapinterjúban azt mondta, Oroszország ok nélkül rontott rá Ukrajnára, és egyedül viseli a felelősséget a háborúért.
Makro / Külgazdaság Száműzetésben halt meg a korábbi pakisztáni elnök
Privátbankár.hu | 2023. február 5. 10:51
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Pervez Musarraf volt pakisztáni elnök Dubajban - jelentette be vasárnap a pakisztáni hadsereg és az Egyesült Arab Emírségek pakisztáni konzulátusa.
Makro / Külgazdaság Lakóépületet támadtak rakétával Harkivban az oroszok
Privátbankár.hu | 2023. február 5. 10:28
Hárman megsebesültek egy orosz rakétacsapásban, amely egy lakóépületet ért vasárnap Harkiv városában - közölte Telegramon a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója.
Makro / Külgazdaság Máris komoly gondjai vannak Meloninak?
Király Béla | 2023. február 5. 10:10
Giorgia Meloni miniszterelnök a feszültséget keltő belpolitikai viták azonnali enyhítésére szólította fel a kormány- és ellenzéki pártokat szombaton közölt nyílt levelében, miközben Rómában és Milánóban az anarchista mozgalom csoportjai vonultak utcára.
Makro / Külgazdaság A vérszivattyú sem érdekli az oroszokat, folytatódik a nyomás
Privátbankár.hu | 2023. február 5. 08:58
Az oroszok kegyetlen anyagháborút folytatnak, a veszteségektől függetlenül próbálják növelni a katonák számát a frontokon. Emiatt folyamatosan nagyon sok embert veszítenek, miközben jelképes eredményeket érnek el a fronton. Vasárnap reggeli háborús összefoglaló.
Makro / Külgazdaság Peking tiltakozik, Amerika hajthatatlan – a kémbotrány folytatódik
Privátbankár.hu | 2023. február 5. 08:32
A kínai külügyminisztérium vasárnap tiltakozott Washingtonnál, amiért az amerikai haderő megsemmisítette az Egyesült Államok légterében a hét közepén felfedezett kínai léggömböt.
Makro / Külgazdaság A világ nincs felkészülve a hosszú őrlődésre – pedig az jöhet!
Tiszóczi Roland | 2023. február 5. 05:39
A demográfiai hanyatlás és a deglobalizáció miatt az infláció magasabb maradhat, mint amihez a döntéshozók a járvány előtt hozzászoktak. Ez mind a jegybankok, mind a kormányzatok beavatkozási lehetőségét erősen korlátozza majd, így pedig hosszú recesszió jöhet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG