5p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

A világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található. Az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és ez növeli a vízfogyasztást: 1992-ben Egyiptomban 58 millióan éltek – ma 107 millióan. Káncz Csaba jegyzete

Idén nyáron Európa területének 60 százalékát súlyos aszály sújtotta. Eközben újra súlyos aszály dúl Szíriában, pusztító homokviharok fojtogatják az embereket Irakban, Irán északnyugati részén az Urmia-tó pedig nagyrészt eltűnt. Teherán metropoliszában már évek óta süllyed a talaj, mert ellenőrizetlenül szivattyúzzák ki a talajvizet. Nem véletlen tehát, hogy november közepén a következő éghajlati világkonferenciára az egyiptomi Sarm-al-Sejk városában kerül sor.

A MENA régió panasza

Világszerte csaknem négymilliárd ember él vízhiányos területeken, miközben több, mint egymilliárd él rendkívüli vízhiány közepette. A Világgazdasági Fórum a 2021-es globális kockázati jelentésében a fertőző betegségek után a második legnagyobb kockázati tényezőként emelte ki az éghajlatváltozás elleni fellépés elmulasztását.

Jelenleg a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) országait súlyosan sújtja a vízhiány, és az egyik legsebezhetőbb övezetnek tartják őket. Az alacsony csapadékszint, a gyors urbanizáció, a kiterjedő elsivatagosodás és a gyakori aszály miatt a világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található.

A kilőtt gabonaárak újabb óriási kihívás elé állítják a közel-keleti kormányokat. Fotó: depositphotos
A kilőtt gabonaárak újabb óriási kihívás elé állítják a közel-keleti kormányokat. Fotó: depositphotos

A Világbank azt jósolja, hogy 2050-re a vízhiány miatt a globális GDP növekedési üteme hat százalékkal csökken, és ezt kiemelt kockázatként jelölte meg. Mivel a közel-keleti és észak-afrikai régió teljes kiterjedésének csak két százaléka vizes élőhely, a korlátozott tartalékok nem képesek megbirkózni az éghajlatváltozással.

Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács  legfrissebb, „Global Trends: Paradox of Progress” elnevezésű jelentése szerint „Több mint 30 ország – ezek közel fele a Közel-Keleten – 2035-re rendkívül nagy vízhiányt fog tapasztalni, ami fokozza a gazdasági, társadalmi és politikai feszültségeket.”

A migrációs időzített bomba

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint a szélsőséges időjárási események általában tömeges migrációt és dominószerű kimozdulásokat indítanak el. Korlátozott erőforrásokkal és vízhiányos éghajlati gócokon élve az emberek belső menekültekké (IDP) válhatnak. Amikor a környezet egyre ellenségesebbé válik, ez „dominóhatást” hoz létre és a katasztrófa szélén álló emberek akár „hontalanná” is válhatnak.

Komoly problémává vált a vidéki migráció a városokba egy olyan régióban, ahol a lakosság több mint fele városi területen él. És ez még nem ér véget, mivel a korlátozott készletekre nehezedő növekvő nyomás még nagyobb migrációt okozhat, és mindez ördögi körré válik. Becslések szerint 2060-ra 150-200 millió ember kényszerülhet elhagyni az éghajlattal kapcsolatos problémák miatt lakhelyét, és ennek a vízhiány lesz a fő oka. A Közgazdasági és Béke Intézet kutatása szerint valójában két fő migrációs pálya haladhat át MENA-n és Dél-Ázsián.

A szélsőséges körülmények, a vízbiztonság romlása akár háborúkat és komoly konfliktusokat is okozhat. Az ilyen körülmények - akár a hozzáférés szűkössége, akár megtagadása miatt -, gyorsan határokon átnyúló katonai konfliktust robbanthatnak ki, ahogyan azt a 2014-es kirgiz és tádzsik hadsereg közötti összecsapásoknál, valamint a 2016-os Kirgizisztán és Üzbegisztán határkonfliktusánál láthattuk. Nem zárható ki az eszkaláció lehetősége Egyiptom és Etiópia között sem.

Napjainkban annyi vizet vonnak el az Eufrátesz felső folyásából Törökországban és Szíriában, hogy az eredeti vízmennyiségnek csak töredéke jut el Dél-Irakba. Bászrában a folyó már annyira szennyezett, hogy vize már alig használható. A Tigris ugyanerre a sorsra jutott, mióta Törökország 2019-ben befejezte a hatalmas Ilisu-gátat. Vannak, akik attól is tartanak, hogy a szomszédok víz körüli vitája a jövőben háborúkhoz vezet.

A népesség növekedése nyomást gyakorol a természetre

Mindennek csak részben van köze az éghajlatváltozáshoz: az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és növeli a vízfogyasztást a városokban. 1992-ben Egyiptomban például 58 millióan éltek - ma 107 millióan.

Az elavult, pazarló öntözőrendszerek problémát jelentenek, csakúgy, mint a vízigényes növények, például a gyapot és a rizs kiterjedt termesztése. A folyók kiszáradásának oka az egyre új villamosenergia-termelési és öntözési gátak építése is.

Van-e legalább gyógyír?

A jelenlegi körülmények között milyen azonnali lépéseket tehetnek a MENA-országok a vízbiztonság fokozása érdekében?

Először is, a régió szennyvizének közel 82 százalékát nem hasznosítják újra eléggé, márpedig  ez csökkentheti a vízhiányt. Ideje felhagyni a használt víznek piszkosnak gondolni, miután újrahasznosítottuk, könnyen el kell fogadni „új” vízforrásként.

Emellett több beruházásra van szükség a mezőgazdasági hatékonyság növelése érdekében, hogy a víz ne vesszen kárba. Olyan technikákkal, mint a precíziós öntözés és a jobb vetőmag, kevesebb vízre lenne szükség. A Világbank kutatása szerint a szürke infrastruktúrák, például csövek és szennyvíztisztító telepek építése zöld kiegészítők, például vízgyűjtők és vizes élőhelyek mellett hozzájárulhat a vízminőség és az ellátás javításához.

És végül, a Közel-Kelet felszíni vizének csaknem 60 százaléka eredetileg a régión kívüli területekről származik, és ezen készletek igazságos elosztása segíthet a helyzet javításában.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ausztrália központi bankja négy év után gondolta meg magát
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 16:45
Ausztrália központi bankja kamatot csökkentett, de figyelmeztetett, hogy túl korai lenne győzelmet hirdetni az infláció felett, és óvatosan áll a további lazítás lehetőségéhez.
Makro / Külgazdaság Vannak még ütőkártyák a Tisza Párt elnökénél? És Orbán Viktornál?
Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. február 18. 15:15
Mikor menekül el Rogán Antal? Mit ért el Magyar Péter egy év alatt és mire lehet ez elég egy év múlva? Kinek és mit üzent a Tisza évértékelője? Kik lehetnek Magyar Péter célkeresztjében? Átállhat valaki a Fideszből a Tiszához? Miért volt a feleségének igaza Magyar Péterrel kapcsolatban? Somogyi Zoltán szociológussal ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Klasszis Podcast új adásában Litván Dániel újságíró. 
Makro / Külgazdaság Európában nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, ha földgázról van szó
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 12:51
Egy friss kutatás szerint jelentősen csökkent az elmúlt évben az Európába importált LNG mennyisége, miközben tovább is bővítik a folyékony gáz fogadására képes terminálokat.
Makro / Külgazdaság A süketek párbeszédének tűnő üzengetés folyik – elindultak az egyeztetések a háborúról
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 10:02
Más célokkal érkezik Szaúd-Arábia fővárosába az amerikai és az orosz delegáció az ukrajnai tűzszünetről kezdődő tárgyalásokra, miközben Ukrajna és az EU a távolból kiabál a ringbe lépő feleknek.
Makro / Külgazdaság Az oroszok saját pályájukon válhatnak másodrendű szereplővé
Privátbankár.hu | 2025. február 18. 07:11
A kínai állami cégek szép csendben átveszik a nyugati multik helyét az Oroszország északi területein lévő nyersanyagkincsek kiaknázásában és belefolytak a jeges-tengeri teherhajó-útvonal kiépítésébe.
Makro / Külgazdaság Megváltozott a széljárás: miért váltott a forint?
Privátbankár.hu | 2025. február 17. 15:16
Az elmúlt hetekben a kereskedelmi háború, az amerikai vámok okozta bizonytalansággal szemben az orosz-ukrán konflikuts rendezése került a fókuszba a piacokon. Ez pedig kedvező hatással volt a kelet-európai porondra, ezen belül a varsói és budapesti tőzsdére, valamint a zlotyra és a forintra is – mondta a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk, Csernátony Csaba. Beszélt arról is, hogy a részletes adatok alapján miért szerepel gyengén a magyar ipar. 
Makro / Külgazdaság Elhunyt Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője
Privátbankár.hu | 2025. február 17. 14:00
69 éves korában elhunyt Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs vezetője.
Makro / Külgazdaság Az Egyesült Államok „társelnöke”, Elon Musk kihúzta a gyufát
Privátbankár.hu | 2025. február 16. 11:41
Elon Musk egyetlen tollvonással megszüntette az Egyesült Államok kongresszusának jóváhagyásával létrehozott civil pénzügyi fogyasztóvédelmi szervezetet, ami bankok ügyfeleit védte a pénzügyi visszaélésektől.
Makro / Külgazdaság Hogyan menekülhet meg Európa?
Privátbankár.hu | 2025. február 16. 05:51
Az Európai Uniót olyan világban hozták létre, amikor a világgazdaság viszonylag kiszámítható pályán mozgott a jelenlegi teljes bizonytalanság helyett. Az új helyzethez sok kisebb unió uniója illik.
Makro / Külgazdaság Lehetne olcsóbb a benzin és a gázolaj is
Privátbankár.hu | 2025. február 15. 10:19
Lenne lehetőség további 3-4 forintos árcsökkentésre.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG