<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Egyiptom és Etiópia között napokon belül új szintre eszkalálódhat a feszültség a Níluson felépített óriási etióp gát kapcsán. A szembenállás ráirányítja a figyelmet Északkelet-Afrikára, amely mágnesként vonzza a külső szereplőket. Káncz Csaba jegyzete.

Az Egyiptom, Szudán és Etiópia közötti tárgyalásokon évek óta nincsen áttörés a Nílus felső folyásán épített, 4,8 milliárd dollárba került óriási etióp gát – „Grand Ethiopian Renaissance Dam” (GERD) – vízelosztása kapcsán. Holott Etiópia két héten belül meg akarja kezdeni a gát feltöltését, amelynek tározója 74 milliárd köbméter vizet fog visszatartani. Eleddig mind Washington, mind az Afrikai Unió eredménytelenül közvetített, holott az ügy kardinális nemzetbiztonsági kérdés Egyiptom számára, és ennek megfelelően emelkedik Kairóban a politikai hőmérséklet. Már csak azért is, mert 1902-ben II. Menelik etióp császár aláírt egy megállapodást, amely szerint országa semmilyen létesítményt nem épít a Nílus partjára előzetes egyiptomi konzultáció nélkül.

Nincsen előrehaladás

A GERD szimbolikus üggyé vált a felek számára, és mind az egyiptomi, mind az etióp vezetésnek fontos, hogy a tárgyalások során a saját lakosságuk előtt határozottan demonstrálják a nemzeti érdekek képviseletét, ezzel megnehezítve a kompromisszumos megoldást. Etiópiában ráadásul jövőre általános választásokat tartanak. Az ország lakosságának kétharmada még mindig elektromos áram nélkül tengeti a mindennapjait, ezzel pedig ilyen téren a világ harmadik legelmaradottabb országának számít.

A 2020. május 28-án készült, 2020. június 21-én közreadott műholdképen a Kék-Níluson építés alatt álló gát és a hozzá kapcsolódó vízi erőmű Etiópia Benishangul-Gumuz nevű régiójában. MTI/AP/Maxar TechnologiesA 2020. május 28-án készült, 2020. június 21-én közreadott műholdképen a Kék-Níluson építés alatt álló gát és a hozzá kapcsolódó vízi erőmű Etiópia Benishangul-Gumuz nevű régiójában. MTI/AP/Maxar Technologies

Egyiptomban viszont a megújuló vízellátás több mint 90 százalékát adja a Nílus. Kairó június 19-én fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, azt kérve, hogy avatkozzon közbe a tárgyalások megindulásáért. Június 22-én az egyiptomi külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ha a Biztonsági Tanács nem tudja visszavinni Etiópiát a tárgyalóasztalhoz, „akkor egy olyan helyzetben találjuk magunkat, amelyre megoldást kell találnunk…világos cselekvés formájában”.

Valóban, egyes vezető egyiptomi hivatalnokok a színfalak mögött már évekkel ezelőtt fölvetették a gát lebombázását. Az etióp vezérkari főnök helyettese pedig június 12-én egy sajtóközleményben szögezte le, hogy országa határozottan meg fogja védeni magát, és a szuverenitása nem tárgyalások kérdése. Az utóbbi napokban a kétoldalú feszültséget tovább fokozta, hogy egyiptomi hekkercsoportok kibertámadást intéztek etióp közigazgatási intézmények és közbiztonsági szervek ellen.

Sorra jönnek a külső szereplők

Ez a feszültség ráirányítja a figyelmet Északkelet-Afrikára (Afrika szarva) is, amely az utóbbi években stratégiai elhelyezkedésénél fogva mágnesként vonzotta a külső szereplőket. Törökország, az Arab-öböl országai, Szaúd-Arábia, Kína és az Egyesült Államok egymást lökdösve foglalnak pozíciókat a Vörös-tenger partján és Szuezi csatorna közelében.

A geopolitikailag kiváló helyen fekvő Dzsibuti Köztársaságban – amely a Vörös-tenger partján elterülve ránéz mind Afrikára, mind a Közel-Keletre –, Kína pont három éve nyitotta meg első külföldi katonai bázisát. A szintén Dzsibutiban működő Camp Lemonnier bázis az USA legnagyobb katonai támaszpontja Afrikában, mintegy 4000 katonával és a világ egyik legnagyobb drón-bázisával. Elképesztő módon rajtuk kívül még Japán, Franciaország és Olaszország is fenntart kisebb katonai bázist ebben a csupán 23 ezer négyzetkilométeres országban.

A törökök a kontinens legproblémásabb, de szintén stratégiai fekvésű országát, Szomáliát szemelték ki fő bázisuknak. Ankara 2017-ben egy nagy katonai kiképző tábort kezdett el működtetni Mogadishuban, ahol tavaly 152 szomáliai katona végzett. A tábor folyamatos támadásoknak van kitéve az iszlamista csoportok részéről.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Örvénybe került Izrael és Irán – öngyilkos drón jött a kibertámadás után
Káncz Csaba | 2021. augusztus 2. 17:52
Az iráni dróntámadás oka egy július elején elkövetett, átfogó izraeli kibertámadás lehet, amely során lebénult a teljes iráni vasúti hálózat. A kibertérben végrehajtott támadások napjainkban bármikor fizikai erőszakká eszkalálódhatnak. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Kevésnek tartja a piac az eddigi kamatemeléseket?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 2. 14:52
Még kell egy kis ideig várni, hogy megtudjuk, lesz-e a hatása a jegybanki alapkamat megduplázásának. Addig viszont hosszú éveknek kell eltelnie, hogy kiderüljön, Budapest követheti-e rendezőként - egyedül vagy másokkal közösen - az olimpiai játékoknak vasárnapig helyt adó Tokiót a rendezők sorában. Ezek a kérdések foglalkoztatták munkatársunkat a Trend FM ma reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság 5,6 millió euróért megvette a magyar állam a Batthyány család okleveleit
MTI | 2021. augusztus 2. 14:29
520 dokumentumról van szó.
Makro / Külgazdaság Hirtelen megugrott a gépi lélegeztetésre szorulók száma Izraelben
MTI | 2021. augusztus 2. 12:37
Eddig két tucatnyian voltak, most már 42-en. Közben már egy hete minden nap kétezernél több új koronavírus-fertőzöttet azonosítanak.
Makro / Külgazdaság Kétszámjegyű volt a júniusi emelkedés az ipari termelői áraknál
MTI | 2021. augusztus 2. 12:20
Éves összevetésben összességében +11,6 százalék a dolgok állása.
Makro / Külgazdaság Betiltotta a korlátozások elleni tüntetéseket a berlini rendőrség
MTI | 2021. augusztus 2. 12:09
Három megmozdulást terveztek hétfőre a korona-korlátozások ellen.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: a jegybankelnök gyorsabban akar haladni, mint amire lehetőség van
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 2. 11:22
Nagyinterjút adott az ATV-nek a pénzügyminiszter, és a karakterétől eltérően néha egészen csípős válaszokkal állt elő.
Makro / Külgazdaság Újabb rekordot dönt a benzinár
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 2. 11:03
A 95-ös oktánszánú üzemanyag literje szerdától átlagban bruttó 2 forinttal kerül többe. A gázolaj ára viszont ezúttal nem változik.
Makro / Külgazdaság Beindult a szlovák oltáslottó
MTI | 2021. augusztus 2. 08:28
100 ezer eurót is lehet vele nyerni.
Makro / Külgazdaság Annyira durva az új-zélandi lakhatási válság, hogy a kormány emberi jogi vizsgálatot rendelt el
MTI | 2021. augusztus 2. 06:54
Az emelkedő lakásárak és bérleti díjak miatt a családok vészhelyzetbe kerültek. A kormány sokakat motelekben helyezett el, mivel nem áll rendelkezésre elegendő állami lakás sem.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos