Nagy reményeket fűznek chilei kutatók ahhoz, hogy a ködből kinyerhető nagyobb mennyiségű vízzel meg lehetne oldani a világ legszárazabb területein fekvő városok ivóvízellátását – írja a BBC. A cikk szerint a felmérésben résztvevő kutatók a ködgyűjtésben rejlő lehetőségeket tanulmányozták az ország északi részén található Alto Hospicio nevű sivatagi városban. A sivatagi kitétel nem véletlen, hiszen a városban kevesebb mint 5 milliméter csapadék esik évente.
A kutatók beszámolója szerint az egyébként is nehéz szociális helyzetben lévő városban olyan problémák mellett jelenik meg a vízhiány, mint a szegénység, kábítószer, és számos nyomornegyed. A megfelelő ellátás hiánya ez utóbbiakban különösen feltűnő, ugyanis az itt élők nem férnek hozzá a vízrendszerhez, és kénytelenek a teherautókkal odaszállított vízre támaszkodni. A város felett rendszeresen összegyűlő ködfelhők azonban megváltoztathatják mindezt.
Fotó: Depositphotos
Alto Hospicio ködje a Csendes-óceán felett képződik – amikor meleg, nedves levegő áramlik a hideg víz fölé –, majd a hegyek fölé gomolyog. A ködből rendkívül egyszerű vizet kinyerni, egy sűrű szövésű háló kiakasztására van hozzá szükség két rúd közé, amelyen amikor áthaladnak a nedvességgel teli felhők, cseppek képződnek. Az így kinyert vizet ezután csövekbe és tárolótartályokba vezetik.
A módszert kis léptékben már több évtizede alkalmazzák, főként Dél- és Közép-Amerika vidéki területein – a megfelelő ködös körülményekkel rendelkező helyeken. Az egyik legnagyobb ködvízgyűjtő rendszer Marokkóban, a Szahara szélén található.
Amennyiben ezt sikerülne lényegesen nagyobb mértékben végezni, az biztonságos és fenntartható vízellátást biztosítana a városi környezetben, a kutatók felmérése szerint legalább annyira elegendő lehetne a kinyerhető mennyiség, hogy biztosítsa a nyomornegyedben élők ellátását, akiknek így nem kéne a vízszállító teherautókra hagyatkozniuk.
Elvégezték a számításokat
A kiszámíthatóan kialakuló ködfelhők és stabil körülmények lehetővé tették a kutatást végző tudósok számára, hogy pontosan meghatározzák, hol lehetne a legtöbb vizet kinyerni belőlük. Az eredmények pedig kecsegtetőek.
A háló négyzetméterenként és naponta átlagosan 2,5 literes éves vízgyűjtési arányt alapul véve kiszámították:
- 17 ezer négyzetméternyi háló elegendő vizet tudna termelni ahhoz, hogy kiváltsa a heti 300 ezer literes vízigényt, amelyet jelenleg teherautókkal szállítanak a városi nyomornegyedekbe,
- 110 négyzetméternyi hálóval a város zöldterületeinek öntözéséhez elegendő vizet lehetne kitermelni.
A ködvíz végül a mezőgazdaságban is óriási segítség lenne, ugyanis a számítások szerint egy hónap alatt 15-20 kilogramm zöldség megtermeléséhez is hozzásegítené a város lakóit (vízalapú termesztésben) – ez pedig az általános szegénység enyhítése szempontjából is kulcsfontosságúnak bizonyulhat.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
