A februárban kezdődött áremelkedést a malac- és a vágóállat-árakban szinte egyszerre érzékeltük, ami egyértelműen a kínálat szűkösségére utal, és ez jellemzően nem rövid távú tendencia. Az emelkedést a vágósertések szűkülő elérhetősége indította el.
Forrás: pig333.com
Mivel a keresleti oldal élénkülése csak kisebb mértékben volt érzékelhető, a húsipar átadási áraiban csak részben sikerült az alapanyagoldali árnövekedést továbbhárítani. Ebben március utolsó hetében volt érzékelhető változás, a kereslet élénkülése által.
Érzékelve a kereslet növekedését, a hizlalók elindultak malacért, ami az árakat szükségszerűen megemelte. A szokásos stabilizációs időszak az emelkedések közben ezért csak most érkezett el. Mindez annak reményében, hogy az elmúlt hónapok veszteségeit sikerül ellensúlyozni.
A német sertéstartás leépülése véleményem szerint nem állt meg, csak megtorpant tavaly. A szigorú szabályok, amelyek a környezet és állatvédelem oldaláról szorítják sarokba őket, elbizonytalanítják a fejlesztéseket, aki pedig lemarad az kimarad.
A német piac kínálati szűkössége egyre tartósabbá válik. Ezt az EU belső piaci többlete könnyedén kiegyenlíti, de ebben az évben sok tagállamban látszik készletnyomás és veszteség a szektorban, ami a termelési kedv romlását, a kínálat szűkülését vetíti előre. Az árak emelkedése persze a legtöbb országban elindult, az exportkorlátok és a sertéspestis miatt több termék marad a kontinensen, ami sokakat elbizonytalanít. Az EU sertéshús-piacának egyensúlyához Spanyolország kiemelten járul hozzá. Bár a járvány miatt kereskedelmi korlátokba ütközött, termelése nem csökkent, ami lassítja a belsőpiaci-áremelkedéseket. Tavaly az EU-ban 227 millió sertést vágtak le, ami 5 milliós emelkedés az előző évihez képest. Az átlagsúlyok csökkentek, vagyis a termelők igyekeztek – a csökkenő ártrend miatt – minél hamarabb szabadulni az állatoktól. A legnagyobb termelő Spanyolország, 2025-ben több mint 56 millió sertést vágott le. A spanyol termelés folyamatosan növekszik. 2024-ben még 54 millió disznót vágtak. Csak hogy érzékeljük, eközben a németek már csak 45 milliót vágtak, ami tíz éve még 60 milliós volt.
Az EU sertéspiacán mindezek fényben, az elkövetkező hónapokban a termelés csökkenésére számítok. Ennek súlya nyugat felé billen, ott fog ez igazából realizálódni, míg térségünk tartani fogja a termelési szintjét. A középtávú kilátások leginkább a piacbővítési lehetőségektől függenek. Akár a belső, akár az exportpiacokon elérhető növekedés fogja az áremelkedések ütemét meghatározni.
Kínáról csak nagyon röviden annyit, hogy a kereslet lanyha, ezért a sertésárak alacsonyak, a veszteségek nőnek, a szektor koncentrálódik. Fordulatnak még nincs jele, ezért kevéssé számíthat a világ arra, hogy importjuk növekedni fog. A belsőségek nélkül idén egymillió tonna lehet mindössze az importjuk, ami a tartós csökkenés folytatódása.
Az orosz sertéstartók kínjairól is érdemes megemlékezni. Ott is hónapok óta esnek a sertésárak, az ok azonban sajátos. A húsiparuk ugyanis egyre inkább térnek át a kínai baromfihús felhasználására a készítményekben. Ez egyfajta reakció a fogyasztói húskészítmény-árak erős áresésére. Az orosz állami statisztikai szolgálat, a Rosstat februárban arról számolt be, hogy a sonkaárak 23 százalékkal csökkentek éves szinten, a lapockáé 27 százalékkal esett. A csökkenés nagy része az elmúlt hónapokban történt – ezt a tendenciát az orosz sertéstermelők a kínai baromfihús behozatala növekedésének tulajdonítják. Az olcsó kínai alapanyag miatt az orosz sertéstartás veszteségessé vált. 2025-ben Kína 118 300 tonna baromfihúst exportált Oroszországba, ami 56,1 százalékkal nőtt 2024-hez képest, és 630 százalékkal magasabb, mint 2023-ban – állítja az orosz Állami Vámhivatal. Ez persze az orosz baromfiárakat is mérsékli. A piaci szereplők szerint a kínai csirkehús – még az importköltségeket is figyelembe véve – körülbelül 30 százalékkal olcsóbb, mint a hazai.
A cikk az erstemarket.hu oldalon jelent meg.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Itt vannak a friss eredmények a vb-ről. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
