Berlinből jelentjük: az emberi robotok már a spájzban vannak

Nagy lökést ad az ipari-technológiai fejlesztő és beszállító cégek számára a robotika, azon belül is a humanoid, vagyis az emberi formájú robotok elterjedése. A mesterséges intelligencia pedig a robotikától és az ipari automatizálástól kezdve a mobilitási megoldásokon át az otthoni okoseszközök összehangolt működéséig nyit új fejezetet – ez volt a két legfontosabb megállapítása a Bosch ConnectedWorld technológiai kiállításnak, amit idén június 10-én és 11-én rendeztek meg Berlinben.

A konferencián a német vállalat legfontosabb technológiai, illetve a mesterségesintelligencia-fejlesztésekhez köthető vezetői mellett – a teljesség igénye nélkül – a kínai e-kereskedelmi óriás Alibaba társalapítója és elnöke, Joe Tsai, a Volkswagen AG igazgatótanácsának elnöke, Oliver Blume, valamint a német államigazgatás egyes szereplői (a német légierő dandártábornoka és a német digitális átállásért felelős miniszter) is előadtak.

Emellett a Bosch legfontosabb technológiai partnerei is felvonultak a seregszemlén. Így például a mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztő amerikai Anthropic és a kognitív (vagyis a kamerákon, szenzorokon keresztül érzékelő és az AI segítségével tanítható), illetve humanoid robotokat fejlesztő német Neura Robotics.

Egyre fogyunk, miközben jönnek a robotok

„A humanoid robotika megjelenésével érezhetően növekszik a kereslet a Bosch alkatrészei és megoldásai iránt” – mondta el a konferenciát megnyitó panelbeszélgetésen Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke. A német vállalat tavaly globálisan 91 milliárd euró árbevételt ért el, ami nagyon enyhe növekedésnek számít 2024-hez képest.

A kognitív és humanoid robotok munkába állását alapvetően két fő indokkal magyarázta: az egyik a cégek hatékonyságjavulása, ami a termelékenység és a versenyképesség növekedését hozza magával. A másik pedig az a demográfiai változás, amely az Európai Unió legnagyobb gazdaságát is különösen érinti.

„Minden ötödik német 60 év feletti, egész generációk válnak nyugdíjassá és hagyják ott a munka világát”

– érzékeltette az egyre szűkösebb munkaerőtartalék és az elöregedő társadalmak kihívásait Tanja Rückert, a német cég digitális igazgatója.

Egy terület, amelyen Európa verhetetlen

A másik égető kérdést az Európai Unió versenyképessége jelenti. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég publikált előrejelzése szerint az iráni háború okozta energiaválság az egyébként is nagyon magas energiaköltségek mellett működő európai gazdaságokat még súlyosabban érinti, mint az Egyesült Államokét vagy Kínáét.

Míg az EU GDP-je a tavalyi 1,4 százalék után idén 0,8 százalékkal, jövőre pedig 1,2 százalékkal bővülhet, addig a német gazdaság ennél alacsonyabb dinamikát érhet el: ebben az évben 0,7 százalékkal, 2027-ben pedig 1,1 százalékkal nőhet.

Úgy tűnik azonban, hogy a robotika területén az európai cégek nemcsak hogy felvehetik a versenyt az amerikai vagy kínai globális riválisokkal, hanem egyes területeken még diktálhatják is a tempót.

„Ahhoz, hogy a robotok biztonságosan és precízen működhessenek – legyen szó gyári vagy akár otthoni környezetről –, nagyon finom tapintási érzékelésre van szükségük. Ennek alapja egy apró, de nélkülözhetetlen mikroelektromechanikai rendszer, vagyis a MEMS-szenzorok, amelyek a humanoid robotok ujjain helyezkednek el, és amelyeket Európában fejlesztettünk ki és találtunk fel” – mondta Tanja Rückert.

Ezek az érzékelők teszik lehetővé például a robot számára, hogy a fogás erősségét pontosan az adott tárgyhoz igazítsa.

„Az embernek négymillió tapintóreceptora van. Ha ugyanennyi szenzorral próbálnánk felszerelni a robotokat is, akkor a világ négyéves szenzortermelése is csupán 12 500 robothoz lenne elegendő”

– vázolta fel a piacban rejlő lehetőségeket Stefan Hartung.

A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint a MEMS-érzékelők piaca 2030-ra várhatóan meghaladja a 19,2 milliárd amerikai dollárt, és átlagosan évi 4 százalékos növekedést érhet el.

Így maradhatunk nyeregben

A Privátbankár a kerekasztal-beszélgetésen a robotika egyes részterületein látható versenyelőny megtartásának lehetőségeiről érdeklődött – a piac ugyanis rendkívül kompetitív.

„A fejlett ipari gyártás, a komplex rendszerek kialakítása mindig is Európa és Németország erősségei voltak. Ezen a ponton nem aggódom a versenyképességünk miatt. A mesterséges intelligenciának kulcsszerepe van abban, hogy a gyártási folyamatokat még gyorsabbá, olcsóbbá és hatékonyabbá tudjuk tenni”

– válaszolta lapunknak Tanja Rückert.

„Sokkal kritikusabbnak látom a pénzügyi lehetőségek és a rendelkezésre állás kérdését. Ebben a szigorú európai uniós szabályozás is hátráltató tényező” – tette hozzá Stefan Hartung. Ez főleg azért jelent problémát, mert az európai „túlszabályozásból” fakadó korlátokkal egy kínai vagy egy amerikai cég nem szembesül.

A Bosch igazgatóságának elnöke szerint politikai döntés, hogy az Európai Unió mennyire szeretne részt venni a legmodernebb AI-modellek fejlesztésében – olyanokéban, amelyeknél egyértelmű cél a minél energiatakarékosabb működés. „Ez szép kihívás a mérnökök számára. Ha úgy döntünk, hogy ebbe az irányba indulunk el, akkor cselekednünk kell, ennek megfelelő szabályozói környezettel.”

Stefan Hartung szerint nem kell tartani attól a sokszor, sokak által megfogalmazott disztópikus jövőképtől, hogy a robotika vagy a mesterséges intelligencia elveszi, helyettesíti az ember munkáját.

„Inkább az együttműködésben hiszek. A gépeknek köszönhetően az embereknek több idejük marad egyéb, kevésbé automatizálható, több kreativitást igénylő feladatokra. Ezzel a kiégés kockázatát is mérsékelni lehet.”

Európa vs. Kína

Azt a mesterséges intelligenciának köszönhetően saját tanulásra is képes humanoid ipari robotok fejlesztésével foglalkozó Bowintec szakértőjétől tudtuk meg, hogy míg Kínában egy-egy technológiai újítás 2–3 év alatt eljuthat odáig, hogy a mindennapi munkafolyamatokban is alkalmazzák, addig Európában ez a folyamat hosszabb időt vesz igénybe.

Thomas Fischer elmondta, hogy a Bosch egyik startupjaként Kínában fejlesztenek, és próbálják a megoldásaikat Európában is széles körben elterjeszteni a gyártás, a raktározás és a logisztika területén. A legnagyobb teherbíró képességgel rendelkező AI-robotmodelljük például 50 kilogramm súly cipelésére és áthelyezésére is képes.

A humanoid robotok kisebb európai népszerűségének hátterében a politikai akarat és a szabályozói kihívások mellett Thomas Fischer az Európában (Németországban különösen) jóval erősebb szakszervezeteket is látja. Tehát az európai cégeknél nehezebben lehet olyan technológiai megoldásokat bevezetni, amelyek esetleg munkahelyek megszűnésével vagy átalakulásával járnak.

Emellett Európában a technológiával szemben szkeptikus és bizalmatlan hangok is sokkal erősebben jelen vannak, mint Kínában.

A Bosch kutatása (Bosch Tech Compass 2026) szerint globálisan az emberek 71 százaléka véli úgy, hogy az ilyen technológia jobbá teszi a világot, ami enyhe növekedés a 2025-ös, 69 százalékos szinthez. Azonban még mindig elmarad a 2023-ban látott, 75 százalékos csúcstól.

Az optimizmus különösen magas Kínában, ahol az emberek 87 százaléka vélekedik így, szemben például a Franciaországban jellemző 53 százalékkal.

A kínai technológiai fejlődés hátterét és irányait kutató MERICS programvezetője, Antonia Hmaidi egy kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy „Kínában az emberek 85 százaléka megbízik a mesterséges intelligenciában. A technológiára egyfajta megoldásként tekintenek, sokkal inkább, mint Európában.” A Bosch felmérése szerint Németországban ezzel szemben csak az emberek kevesebb mint fele (42 százaléka) bízik az AI-ban.

A Bosch azt a kérdést is feltette a kutatásában, hogy az elmúlt 20 évben mely technológiai innovációk voltak a legnagyobb hatással a mindennapi életünkre. Toronymagasan az okostelefon győzött, amit a mesterséges intelligencia, a közösségi média, a térképes navigációs alkalmazások, illetve a csevegő- és videókonferencia-alkalmazások követnek.

Az ismét növekvő tech-optimizmussal szemben ugyanakkor egy ellenirányú tendencia is megjelenik: a világ népességének többsége, 57 százaléka támogatja a technológiai fejlődés ideiglenes lassítását addig, amíg nem értjük meg jobban annak következményeit.

Ez az igény különösen erős Indiában (72 százalék), az Egyesült Királyságban (64 százalék) és az Egyesült Államokban (62 százalék). Ezzel szemben Brazíliában, Kínában és Németországban még enyhe kisebbségben vannak a lassítást követelők.