Nem kedvez az időjárás a szántóföldi növényeknek, de a következő hetekben egy nagyobb csapadék még sokat segítene – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Petőházi Tamás kifejtette, hogy az időjárás az év elejétől kezdve kedvezőtlen, havazásból is legalább kétszer annyi kellett volna a földek átnedvesedéséhez, a vízkészletek feltöltődéséhez, mint amennyi idén télen volt.
Most először több a napraforgó
Az értékes tavaszi csapadék szintén elmaradt, a földek kiszáradásához a sok napsütés és szél is hozzájárult. A vetés ugyan jól halad, hiszen esős napok híján nincs, ami gátolja a munkát, de már most 100 milliméter körüli csapadék hiányzik.
A talajállapot országszerte körülbelül olyan, mint máskor nyár elején, és ennek a hatása már az őszi kalászosokon is látszik – közölte.
A kedvezőtlen hatású klímaváltozással, valamint az egyre gyakoribb és komolyabb szárazsággal magyarázta azt is, hogy 2026 az első év, amikor Magyarországon nagyobb területen termesztenek napraforgót, mint kukoricát.
Fotó: Illusztráció
Még a műtrágya piaci helyzete is aggasztó
Petőházi Tamás szerint a terméskilátásokat most még nehéz megbecsülni, de ha marad a napos, száraz, szeles idő, jelentős csökkenés várható az aratásra. Hozzátette: az időjárás nemzetközi szinten is meghatározó körülmény, de gabonapiaci szempontból az európainál fontosabb kérdés a dél-amerikai termés alakulása.
Az ottani csapadékos időszak, a La Nina véget ért, de még nem látni, hogyan alakul a most kezdődő El Nino, és milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra. Az viszont már biztosan látszik, hogy a térség műtrágyaellátását komolyan hátráltatja az iráni konfliktus, ezért világszinten az időjárástól függetlenül is visszaeshet a gabonakészletek mennyisége – mondta az érdekképviselet vezetője. (MTI)
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
