Mérsékelt marad a tojás – szokásosnak tekinthető – húsvéti drágulása az idén, mondja Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint az idei 13. héten mindössze 3 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál a ketreces tojás a boltokban, viszont kétéves viszonylatban igen nagy, 52 százalékos a drágulás.
Az Erste agrárszakmai műhelyének előrejelzése szerint a tojásárak lassú emelkedése az előttünk álló években is velünk marad. Fórián Zoltán arra számít, hogy a felvásárlási és a fogyasztói árak különbsége nem emelkedik tovább.
Az előrejelzés szerint a tavalyi 90 forintos átlagos szint után 2028-ra is csak 98 forintra emelkedhet az ár, míg a termelői árak hasonlóan mérsékelten nőnek majd: a tavalyi átlagos 54 forintról 60 forintig emelkednek a következő három évben.
Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás eléri a 230-240 darabot évente – ez meghaladja a globális átlagot. A világon évente több mint 1,6 trillió tojást termelnek, ami egy főre vetítve több mint 10 kilogrammot jelent. A hazai önellátás – a háztájit is figyelembe véve – 80 százalékos. A termelés a rendszerváltást követően gyorsan visszaesett itthon, 2020 óta pedig 2,4 milliárd darab körül mozog.
Míg az Európai Unióban a ketreces tartásból származó tojások aránya kevesebb mint 40 százalékos, addig Magyarországon ez még 75 százalék. Ugyan a ketreces tartás itthon is visszaszorulóban van, ám e mögött egyelőre inkább az uniós szabályozás, nem pedig a fogyasztóktól érkező igény áll.
Az Európai Unióban a problémát inkább az önellátási képesség elvesztése jelenti. Nem csak a tavalyi madárinfluenza járvány miatti termeléskiesés, hanem a ketreces tartás visszaszorulása és a vele járó férőhelycsökkenés is jól látható az import növekedésében. Az uniós tojásimport tavaly több mint 50 százalékkal ugrott meg, ennek háromnegyede már Ukrajnából érkezett.
Az uniós forrásokról és az új szja-rendszerről is kérdeztük az MKIK-t 
