Az európai védelmi tervezőkkel szemben a Pentagon már 2014-ben a klímaváltozást azonnali veszélyforrásnak deklarálta az amerikai nemzetbiztonságra nézve. Azóta az amerikai védelmi minisztérium kötelezően figyelembe veszi a klímaváltozás hatását mind a hadgyakorlatokon, mind a tervezési forgatókönyveknél. Eközben a globális nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta jórészt félvállról veszi, vagy egyenesen tagadja az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező vészjelzéseket.
Elapadó készletek
Holott a rohamléptű ipari és mezőgazdasági fejlődésnek köszönhetően száz év alatt már egyébként is hatszorosára nőtt a világ vízfogyasztása. Eközben a Föld lakossága háromszorosára nőtt, így egyre többen szomjaznak tiszta vízre. Érdemes azt is megnézni, mire megy el a sok folyadék. A mezőgazdasági öntözés a globális vízfogyasztás mintegy 70 százalékát teszi ki, 22 százalékot az ipari tevékenység visz el és a maradék 8 százalék jut emberi fogyasztásra.
|
| Káncz Csaba |
A Föld teljes vízmennyiségének kevesebb, mint 3 százaléka édesvíz, amely elsősorban a gleccserekben és jégtakarókban található fagyott állapotban. A globális felmelegedés szintén a rossz tendenciákat erősíti, hiszen elolvadnak az édesvíz bázis jelentő jégmezők és gleccserek. A klímaváltozás pedig sok helyen aszályt hoz - ahol korábban virágzó termelés folyt.
Tovább tetézi a problémát, hogy a világ ivóvíz készletének 60 százaléka kilenc, ritkán lakott ország területén található. Kanada például a Föld teljes édesvíz készletének 25 százalékát birtokolja. Amely országokban pedig hosszabb ideje szárazság van, ott már kritikus helyzet alakul ki.
Világvárosok kritikus helyzetben
Ezt látjuk a 430 000 lakosú dél-afrikai Fokvárosban, ahol a jelenlegi állás szerint idén november 11-én a kritikus szint alá esik a víztározóinak szintje és a modern világ első világvárosaként kifogyhat az ivóvízből. Február 1-től a fokvárosiak fejenként már csak fejenként napi 50 liter ivóvizet használhatnak fel – összehasonlításképpen egy átlagos amerikai naponta ennek a hétszeresét használja el. A BBC most egy nagyszerű összeállítást közölt a világ azon 11 nagyvárosáról, ahol belátható időn belül a Fokvárosihoz hasonló helyzet állhat elő. Ezek közül a legfigyelemreméltóbbak az alábbiak:
- a brazil Sao Paolo a világ 10 legnépesebb városa közé tartozik és 2015 óta rendszeresen kritikus szintre esik a tározók szintje.
- az indiai Bangalore a globális szolgáltatóipar egyik központja lett, miközben vizeit annyira elszennyezte, hogy a város tavának vizei már nem alkalmasak sem fürdésre, sem ivásra.
- Kínában él a világ lakosságának 20 százaléka, de az édesvizeinek csupán 7 százalékával rendelkezik. Peking felszíni vizeinek 40 százaléka eközben már olyannyira elszennyeződött, hogy még mezőgazdasági vagy ipari használatra sem alkalmas.
- A Nílus biztosítja Egyiptom édesvíz-felhasználásának 97 százalékát. De a folyót egyre inkább elszennyezik a kezeletlen mezőgazdasági és települési szennyvizek, amely nemzetközileg is kimagasló számú ember halálát okozzák. Az ENSZ már 2025-re kritikus vízhiányt jelez előre.
- Az indonéz fővárosban, a tengerparti Jakartában az emelkedő tengervíz-szint és az illegális kútfúrások kettős szorítása alatt roppan meg a 10 milliós város édesvíz- készlete.
- A világ édesvíz-készletének negyede Oroszországban van, de a szovjet ipar áldatlan örökségeként jó részük elszennyeződött. Moszkva számára ez érzékeny kérdés, mert a vízellátásának 70 százaléka felszíni vizekre támaszkodik.
- A 14 milliós Isztambul négy éve már átélt egy vízkrízist. Törökország 2030-ra érheti el a vízhiányos állapotot.
- Mexikó 21 milliós fővárosában már jelenleg a víz 40 százalékát messziről szállítják. Több millió lakosnak naponta csak pár órára van vízellátása.
Káncz Csaba jegyzete.
Kétkulcsos szja-rendszer jöhet. 
