5p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Közel-Kelet nagy része gyakorlatilag „vízcsődben” van. De hogyan próbál válaszolni erre a kihívásra a politikailag is forrongó térség? Káncz Csaba jegyzete

Egy új kutatás szerint napjainkban huszonöt ország - ahol a világ lakosságának egynegyede él -, rendkívüli vízhiánnyal szembesül. Az öt legsúlyosabban érintett ország Bahrein, Omán, Kuvait, Libanon és Ciprus – tehát három közülük az Arab-öbölben található.

„Az ilyen szintű vízhiány az emberek életét, munkahelyét, élelmezés- és energiabiztonságát veszélyezteti. A víz központi szerepet játszik nemcsak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, de az elektromos áram termelésében, az emberi egészség megőrzésében, a méltányos társadalmak előmozdításában és a világ éghajlati céljainak elérésében. Jobb vízgazdálkodás nélkül a népességnövekedés, a gazdasági fejlődés és az éghajlatváltozás súlyosbíthatja a vízterhelést” – állítják a jelentés szerzői.

Sótalanítási kihívások

Az Öböl-menti arab országokban a tengervizet már évtizedek óta sótalanítják, a Perzsa-öböl környékén mintegy 850 sótalanító üzem működik, 10 közülük Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben. Az eljárás során keletkező sóoldat visszatáplálása azonban egyre jobban veszélyezteti a tengeri ökoszisztémát. Valóban, a Perzsa-öböl vizének sótartalma már másfélszerese a 15 évvel ezelőtti szintnek, míg a víz hőmérsékletet 2 Celsius fokkal magasabb, mint két évtizede.

De a népesség növekedése, a mezőgazdasági kereslet, az éghajlatváltozás és a geopolitikai kockázatok egyre növelik a sótalanított víz iránti keresletet. Mivel a vízfelhasználás mintegy 70 százalékáért a mezőgazdaság a felelős, a vízhiány az élelmiszerellátást is veszélyezteti.

Háború lesz minden cseppért. Forrás: Pixabay
Háború lesz minden cseppért. Forrás: Pixabay

A Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének 2022-es jelentése megjegyezte, hogy Kuvait vízellátásának 90 százalékát, Omán 86 százalékát, Szaúd-Arábia 70 százalékát és az Egyesült Arab Emírségek 42 százalékát a sótalanított víz teszi ki. Tekintettel arra, hogy az energiaigényes sótalanító üzemek elsősorban földgázból vagy folyékony tüzelőanyagból előállított villamos energiával működnek, a növekvő sótalanító kapacitás még nagyobb kihívást jelent a szén-dioxid-kibocsátás szabályozása terén.

A víz dinamikája Iránban

Miközben a perzsa állam a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Ráadásul masszívan túlfogyasztja a vizet, amelynek fő felelőse a mezőgazdaság. Ez az ágazat 92 százalékát használja föl a víznek és a gondozatlan öntözőrendszer miatt mindezt csupán 30 százalékos hatékonysággal.  Mindennek tetejébe az egész országban futótűz-szerűen terjed az olyan víz-intenzív haszonnövény termesztése, mint a rizs.

Kaveh Madani, a Nyugatra menekült volt környezetvédelmi államtitkár két évvel ezelőtti interjújában kiemelte, hogy „Irán és a Közel-Kelet nagy része – gyakorlatilag vízcsődben van”. Nem véletlen, hogy az ilyen szintű sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezők is - egy 2017-es átfogó jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy főre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett.  

Az apadó vízszint az elmúlt hónapokban tiltakozásokat váltott ki a déli Szisztán és Beludzsisztán tartományban. A régiót aszály és fokozódó porviharok, valamint áramkimaradások sújtották – a világ második legnagyobb gázkészletével rendelkező országban. Augusztus 2-án, amikor a magas hőmérséklet megterhelte Irán elektromos hálózatát, a hatóságok kétnapos vészleállást rendeltek el. A helyzet várhatóan nem javul, mivel Irán az északi félteke nagy részét sújtó rendkívüli hőségtől szenved.

Mit mond az IEA?

Fontos kiemelni, hogy a víz és az energia problémaköre összekapcsolódik. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a víz „az energiaellátás szinte minden aspektusához nélkülözhetetlen”, és a globális energiarendszer 2021-ben „a globális édesvíz-kivétel nagyjából 10 százalékát” használta fel. Vízre van szükség a hőerőművek hűtéséhez, Irán esetében a busheri atomerőműéhez.

Annak ellenére, hogy egyes közel-keleti országok erőfeszítéseket tesznek a vízterhelés csökkentésére - például a kombinált ciklusú erőművekre váltanak át, vagy levegőt használnak a hűtésre -, az egyetlen tartós megoldás a tiszta energiára való átállás. „Ha nem csökkentik a globális üvegházhatású gázok kibocsátását, és a fosszilis tüzelésű hőerőművek továbbra is működnek a régióban, a szénerőművek mintegy 32 százaléka, a gázerőművek 15 százaléka és az olajerőművek 9 százaléka jelentős mértékben szárazabb éghajlattal szembesülne, ami még nagyobb hatással lenne a hűtővíz elérhetőségére” – állapították meg az IEA elemzői.

Az IEA elemzői a közelmúltban azt írták, hogy 1980 és 2022 között a hőmérséklet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában évtizedenként 0,46 Celsius-fokkal emelkedett, ami jóval meghaladja a 0,18 fokos világátlagot. „A csapadékviszonyok is jelentősen megváltoztak, súlyosbítva a vízhiányt a régió egyes országaiban: 2022-ben Marokkóban és 2023-ban Tunéziában az aszályok, 2022-ben pedig az intenzív áradások okoztak az Egyesült Arab Emírségekben, Iránban, Szaúd-Arábiában, Katarban, Ománban és Jemenben jelentős károkat” – tették hozzá.

Jön a COP28

Az Egyesült Arab Emírségekben novemberben az ENSz Klímaváltozási Konferenciájának, a COP28-nak a napirendjén szereplő témák között kiemelten szerepel az élelmiszer, a mezőgazdaság és a víz. Az élelmezés- és vízbiztonság elválaszthatatlanul összefügg, és a globális felmelegedés hatása veszélyt jelent az emberi, állati, valamint a tengeri életre.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését igényli, hanem a Föld ökoszisztémájának megőrzését is, hiszen víz nélkül nem létezhet élet.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Úgy tűnik, Matolcsy György a közeljövőben sem fog unatkozni
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 19:53
Távozása előtt napokkal jegyezték be.
Makro / Külgazdaság Gyenge adat érkezett, még nem látszik a fordulat a magyar termelésben
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 18:53
2025 márciusában a szezonálisan kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal emelkedett februárhoz képest, ám a munkanaphatással korrigált éves adat már 5,4 százalékos visszaesést mutatott – közölte a KSH. A szakértők szerint a hosszú távú teljesítmény még mindig elmarad a 2021-es szinttől, a külpiacok gyengesége és az akkumulátorgyártás visszaesése pedig továbbra is fékezi a kilábalást. A kormány a programok bővítésével és nagyberuházásokkal igyekszik ellensúlyozni a külső negatív hatásokat.
Makro / Külgazdaság Megérkezett Trump nagy bejelentése
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 17:50
Trump döntött és bejelentett. 
Makro / Külgazdaság Donald Trump valami nagy bejelentésre készül a vámháborúval kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 10:01
Csupa nagybetűvel posztolt saját közösségi médiájában arról, hogy sikerült valamit elérni.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter szivárogtat: a kormány a béke helyett a háború felé fordult?
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 09:26
Szakítunk a békementalitással és átállunk a háború felé vezető út nulladik fázisára – mondta állítólag a honvédelmi miniszter.
Makro / Külgazdaság Tovább tart a magyar ipar kínszenvedése
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 08:30
Csak egy hajszállal tudott bővülni az előző hónaphoz képest márciusban a magyar ipari termelés – a tavalyihoz képest továbbra is jóval gyengébb a teljesítmény.
Makro / Külgazdaság Lehet, hogy sokkal többet kell várnunk az alacsonyabb kamatokra, mint gondoltuk
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 06:28
A várakozásoknak megfelelő döntést hozta a kamatokról a Fed, de kifejezte aggodalmát a kilátások miatt.
Makro / Külgazdaság Egymásnak ment a kormány és az OKSZ
Privátbankár.hu | 2025. május 7. 18:01
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) „hamis állításaival ellentétben” az árréscsökkentés érdemben növeli a kiskereskedelmi forgalmat, így a fogyasztást is.
Makro / Külgazdaság Az EU egészében is csökkent a kiskereskedelmi forgalom
Privátbankár.hu | 2025. május 7. 15:16
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusban éves szinten, februárhoz mérve pedig csökkent.
Makro / Külgazdaság Szóltak Brüsszelben, hogy semmiképpen se adják oda a kért 600 millió eurót Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2025. május 7. 14:31
Szankciós és energiaügyben pedig egyszerűen kikerülnék a magyar kormányt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG