|
| Elnöki őrök a moszkvai Kremlben(Fotó: 123rf.com) |
Vlagyimir Putyin orosz elnök a szavazatok mintegy 77 százalékával toronymagasan győzött a hétvégi oroszországi elnökválasztáson, így alighanem legalább 2024-ig az ország élén marad. A választási részvétel is viszonylag magas volt, 67 százalék körül, ami csökkenti az elnök legitimációjával kapcsolatos kételyeket, de erős kérdéseket is felvet.
Összehasonlításképpen, hat éve 65, tíz éve 70 százalék körül volt a részvétel, 2004-ben 64, 2000-ben 69 százalék. Pedig az egyik legfontosabb ellenzéki tömörülés vezetője, Alexej Navalnij a szavazás bojkottjára szólított fel.
Sokan úgy vélik, nem is a Putyinra leadott szavazatok aránya volt az igazi tétje a választásnak, hanem a részvételi arány. Aki ugyanis nem Putyint akarja, az inkább otthon marad. Így az elnök hatalmának legitimálásához mindenképpen magas részvételre volt szükség.
Mintha megrendezték volna
Ugyanakkor a választási szabálytalanságoknak a megfigyelők által jelentett, ezres nagyságrendű száma kétségeket ébreszt az eredménnyel szemben. A külügyminiszterek brüsszeli találkozóján Heiko Maas (SPD) német külügyminiszter azt mondta, sem az eredmény, sem a szavazás körülményei nem meglepőek. “Tisztességes (fair) politikai versenyről biztosan nem minden szempontból lehet beszélni” – tette hozzá diplomatikusan.
“Wie gemacht” – mintha megrendezték, megkonstruálták, megcsinálták volta, mondják a németek a nagyon tökéletes dolgokra. Ez a választás is ilyennek tűnik például a Der Spiegel szerint, amely azzal gyanúsítja az országot, hogy nem minden választó ment önként a szavazófülkékbe.
Kiadták a Kremlből az utasítást
A Kreml kiadta a tartományok kormányzóinak, hogy 70 százalék választási részvételt kell összehozni – állítják. A nemzeti választási bizottság is agresszívan kampányolt a részvétel mellett, óriási reklámköltségvetéssel. Levélben, a közösségi médiában, célzott SMS-ekkel, plakátokkal, “még a szaunában is”. Egy lépést sem lehetett tenni propaganda nélkül.
Gyanús, hogy moszkvai idő szerint este tízig a választási részvétel az állami televízióban 60 százalék körül volt, majd utána hirtelen felugrott 67-re. Emlékeztetnek arra, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon csak a választók 48 százaléka ment el szavazni.
Buszoztatás, hát persze
Az első választó fiatalokat ajándék koncertjegyekkel csalogatták az urnákhoz, másokat viszont köteleztek rá – írja a Der Spiegel. A szaporodó jelentések szerint állami hivatalok és intézmények, például kórházak, börtönök, iskolák, egyetemek, állami cégek dolgozóitól követelték meg, hogy igazolják, voltak vasárnap választani.
Árulkodó jel, hogy a Védelmi Minisztérium jelentette, a katonák 98 százaléka volt szavazni. Segíthetett az is, hogy most először lehetővé tették, ne csak a lakhelyen, hanem a tartózkodási helyen is lehessen szavazni. Gyanítják, hogy sokan két helyen is szavaztak, például állami cégek alkalmazottait buszoztatták ide-oda.
Népszerű-e Putyin?
De Putyinnak 80 százalék körüli népszerűséget mérnek a közvélemény-kutatók, hogyan lehetséges ez? – kérdezte a német Süddeutsche Zeitung Jekatyerina Schulmann orosz politológust. Szerinte egy olyan politikai rendszerben, amely nem tűri meg a konkurenciát, nem lehet megbízható népszerűségi mutatókat mérni. Ha csak egy futó áll rajthoz, akkor teljesen mindegy, mikor fut be, mindenképp győzni fog. Ha lenne valódi demokratikus verseny, másképp néznének ki a számok.
Nem kérdéses a győzelem?
A magas részvételi arányt sokan azzal is magyarázzák, hogy a Nagy-Britanniában élő orosz kém meggyilkolása és az utána következő diplomáciai háború mozgósította a nacionalista választókat.
A nemzetközi sajtó aggodalommal figyeli Putyin újraválasztását, akinek vezetési stílusa durva következményekkel járhat – írja a német Die Welt. Az orosz állami sajtó úgy festette le az utóbbi időben a helyzetet, mintha a Nyugat éppen fegyveres támadást készülne indítani Oroszország ellen. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a választási visszaélések ellenére sem kérdéses, hogy Putyin élvezi a választók bizalmát.
Orosz óriástörpe
A legnagyobb akadály Putyin számára, hogy Oroszország katonailag óriás, de gazdaságilag törpe – írta a Der Spiegel másik cikke. Gazdasági teljesítménye dollárban mérve jelenleg sokkal alacsonyabb, mint Olaszországé. Jelentős fellendülés nem várható.
A brit Independent szerint Putyin megismétli a Szovjetunió kardinális hibáját, amely az ország széthullásához vezetett. Ez pedig a magas katonai kiadások, az életszínvonal és a produktív beruházások rovására. A nyugati szankciók tovább csökkentik katonai és területi ambícióinak anyagi bázisát.
Putyin paranoiája
Putyin egy bizonyos paranoiában szenved – írta a német N-Tv.de vasárnap. Miért van az, hogy miközben az ellenzék esélytelen, ennyire durván elnyomják, például Navalnijt nem is hagyták indulni? – kérdezik Julius von Freytag-Loringhoven Oroszország-szakértőt. Szerinte ez hiba, mert fontos katalizátor, gőz-leeresztő szereppel bír, ha van ellenzék és vannak tiltakozó demonstrációk. Így az egész ország egyszer robbanással fenyeget.
Szerinte az ellenzék durva elnyomása azzal magyarázható, hogy a közvélemény-kutatások által kihozott népszerűségi értékeknek Putyin sem hisz, és paranoiásan fél azon 10-15 százaléktól, akik őt biztosan elutasítják. Tudja ugyanis az orosz történelemből, hogy a nagyvárosok lakói egy esetleges kormánydöntésnél sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint a vidéki népesség.
Az elnök túlnyerte magát?
Épp Moszkvában és Leningrádban pedig az elutasítottsága sokkal magasabb, mint vidéken.
Oroszország nem Észak-Korea, de nem is nyugati demokrácia, ezért Putyinnak körülbelül kétharmados nyerési arányra van szüksége. Nem lehet 90 százalék, mert akkor már mindenkinek világos lenne, hogy a választásokat meghamisították – mondta Freytag-Loringhoven még a választás előtt. (A végeredmény 77 százalék körül lett.)
Igaz, volt honnét erősödni. 
