|
| Bécs - MTI Fotó: Pálfy Katalin |
1. Mégis, kik azok a zöldek?
Alexander Van der Bellen sokáig az osztrák Zöldek egyik vezetője volt. Az osztrák Zöldek a környezetvédelem mellett a kisebbségi jogokat és egy ökoszociális adóreformot is szorgalmaznak – írja a Wikipedia szócikke. Alapelveik a bázisdemokrácia, az erőszakmentesség, a környezetvédelem, a szolidaritás, a feminizmus, az önrendelkezés. Ellenzik az atomenergia és a géntechnológia használatát. Főleg a fiatalabb, női és városi lakosság körében népszerűbbek.
Az Európai Zöld Pártról azt írja a Wikipedia, hogy fontos számukra „a környezetvédelem, a környezettudatos viselkedés, a szociális igazságosság, az egyén szabadsága, a fenntartható fejlődésre építik a gazdaságot a következő generációknak megőrizve a bolygó jelenlegi állapotát”.
Az egyéni szabadság védelme és a társadalmi igazságosság hirdetése miatt a zöldeket sokszor vádolják liberalizmussal és baloldalisággal, de vannak zöldek, akiket jobboldalinak tartanak. Megint mások szerint a zöldpolitika összetettsége miatt nem nevezhető sem jobb-, sem baloldalinak.
2. Többszörösen migráns családból származik
Az új elnök ősei a 18. században vándoroltak Hollandiából az Orosz Birodalomba. Innét a bolsevik forradalom győzelme után Észtországba, a Második Világháború alatt pedig Németországba, majd Ausztriába menekültek.
3. Háromszor-négyszer futottak a szovjetek elől
A család korábban is pénzügyekkel foglalkozott, bankárok is voltak, sőt arisztokraták, ezért tartaniuk kellett az orosz kommunistáktól. Először az 1917-es forradalom után menekültek el előlük Oroszországból Észtországba, majd a szovjetek által megszállt Észtországból a náci Németországba, ahol oroszországi németnek tekintették és befogadták őket. A Német Birodalmon belül Bécsbe mentek, onnét viszont a szovjetek közeledte után tovább az ország nyugati részébe, Innsbruck környékére.
4. Holland, orosz, észt, német, osztrák egyszerre
A holland és orosz ősök után a két háború között észt állampolgárságot is kapott a család, Van der Bellen ma is jogot formálhatna az ottani állampolgárságra. Édesanyja észt származású. A németek pedig elismerték őket német menekültnek.
5. Bécsben született evangélikus
Van der Bellen Bécsben született a háború alatt, 1944 januárjában, és evangélikus hitre keresztelték. Később a helyi pappal összeveszve kilépett az egyházból. Ma saját bevallása szerint nem hisz Isten létezésében, ám hisz az Újtestamentum egyes kinyilatkoztatásaiban, különösen a Hegyibeszédben és a felebaráti szeretetben.
6. Nem mindig volt osztrák állampolgár
Csak az ötvenes évek végén kapott osztrák állampolgárságot, addig szülei révén észt állampolgár volt.
7. Professzor úr
Nyugalmazott egyetemi oktató, főleg gazdaságpolitikával, állami pénzügyekkel foglalkozott.
8. Szocialistából lett zöld és liberális
A hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig az osztrák szocialista párt, az SPÖ tagja volt, ez után azonban a környezetvédelem felé fordult. A Wikipedia azt írja, hogy saját bevallása szerint ekkor „arrogáns antikapitalistából nagylelkű baloldali liberálissá vált”, egy másik megnyilatkozása szerint az angolszász stílusú liberalizmus felé fordult. (Jelenleg egyébként az SPÖ és a konzervatív ÖVP koalíciója együtt irányítja Ausztriát.)
9. A szabadkőműves
Alexander Van der Bellen saját bevallása szerint a hetvenes években belépett egy innsbrucki
szabadkőműves mozgalomba, és egy évig aktív, tíz évig passzív tag volt. (Mellesleg szabadkőműves volt Kossuth Lajos, Id. Andrássy Gyula, Ady Endre vagy Klapka György is, egy hosszabb listát itt lehet olvasni.)
10. Beceneve Szása
Barátai, kollégái és párttársai egymás között gyakran Szásának becézik – írja a Wikipedia.
11. Unióbarát
A holland-orosz-észt-osztrák elnök többször hangoztatta, hogy az EU mellett van és jó dolognak tartja. Nemrég elmondta azt is, mennyire jobban élnek az EU-ban levő európai országok, mint az EU-n kívüliek, amire közgazdászként is lehet külön szakmai rálátása. (Lásd Ukrajna, Moldova, Albánia, Szerbia – a szerk.) Ellenlábasa, a szélsőjobboldali elnökjelölt viszont legalábbis kétértelmű üzeneteket küldött: a Brexit előtt a kilépés mellett volt. A Brexit után pedig már azt mondta, hiba lenne kilépni az EU-ból, ám így is meg akarta rendezni az erről szóló népszavazást hatalomra kerülése esetén.
Egy osztrák kilépés („Öxit”) az Ausztriában dolgozó vagy oda exportáló magyarok számára is nagyon kellemetlen lehetne.
12. Menekültbarát
A menekültkérdésben az elnök gyakran utal arra, hogy ő is menekültgyerek. Alapvetően egyetért Merkel álláspontjával, és úgy véli, hogy a nemzetközi egyezmények és az emberi jogok tiszteletben tartásával lehetőség szerint be kell fogadni a menekülteket.
Bóka János számolt be róla. 
