<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
Ha nehezen is, de csendesedik az ukrán front, mégiscsak működik a minszki megállapodás, létrejön a tűzszünet. A megoldás nem lesz egyszerű, de próbáljunk Putyin fejével gondolkozni: mit is akar a régi-új nagyhatalom? A cári, esetleg sztálini birodalmat, vagy csak orosz testvéreit? Úgy tűnik, szerencsére csak az utóbbit.

Amióta az ukrajnai konfliktus kitört, sokan rettegnek attól, hogy Oroszország felújítja világbirodalmi törekvéseit, és újra rátámad egykori gyarmataira. A jelek azonban nem erre mutatnak, ennél jóval kevesebbel is megelégszik Putyin, és ezt szavai közül ki is lehet olvasni, bár tény, hogy sosem mondja ki konkrétan, mik a célok. Nem is mondhatja, ugyanis 25 évvel a birodalom felbomlása után ezek sem hangzanak jól, és a nemzetközi joggal sem összeegyeztethetőek. Ugyanakkor, ha valaki, mi magyarok egy kicsit megérthetjük, hisz jó 75-80 éve hasonló szituációban voltunk, bár rosszul jöttünk ki belőle.

A birodalom és az oroszlakta területek

A dolog megértéséhez nézzük át, meddig tartott egykor az orosz birodalom, és mik azok a területek, ahol ma oroszok laknak. A kettő ugyanúgy eltér egymástól, ahogy az ezeréves Magyarország is sokkal több volt, mint a magyarlakta területek.

Nyugaton a legnagyobb kiterjedése idején Oroszország megszállta Finnországot, a mai Lengyelország kb. felét (a többi német, ill. osztrák fennhatóság alatt volt), a Baltikumot, Moldovát, és persze teljes Ukrajnát és Fehéroroszországot. A Kaukázusom túl Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt (a közép-ázsiai részekkel most nem foglalkozunk, a jelen helyzet szempontjából nem lényeges).

A Szovjetunió felbomlásának idejére a mai Orosz Föderáció területén kívül Európában (ill. annak határán) orosz kisebbségek maradtak a három balti államban, Ukrajnában, Moldovában és Grúziában. Ezek közül egy tömbben élő oroszok csak Ukrajnában, Grúzia két jól elkülönült részében, Moldovában a Dnyeszteren túli területen, Ukrajnában a Krímben, valamint a most vitatott Donyeck medencében vannak. Ukrajna és Moldova más területein, ill. a balti államokban szétszórtan élnek az oroszok.

Mit szereztek vissza?

Nézzük meg, mit tett eddig Putyin, pontosabban mely területeket szerzett vissza de facto. Moldovában a Dnyeszter-menti Köztársaság hamar önállósult, természetesen orosz segítséggel. Grúziában Abházia ill. Dél-Oszétia ugyancsak hamar orosz fennhatóság alá került, noha Grúzia megpróbálta háborúban visszaszerezni azokat, Putyin pár nap alatt leverte őket.

Más területekről utána sokáig nem volt szó, és Ukrajna egysége sem lett megbontva egész addig, amíg az oroszbarát Janukovics uralta az országot.  Amikor megdöntötték hatalmát, és Kijevben nyugat-barát és egyben oroszellenes kormány alakult, akkor döntött Putyin az ősorosz Krím visszavétele mellett, és akkor kezdődött a délkelet-ukrajnai, ugyancsak szín-orosz területeken a szeparatista harc, ami most úgy áll, hogy a terület az elszakadni óhajtó oroszok kezén van, és így jött létre a tűzszünet.

Ha ezek alapján megnézzük, mit tettek eddig az oroszok, akkor az látszik, hogy kizárólag az egy tömbben élő oroszok területeit próbálták meg visszaszerezni az anyaország számára. Ez persze nemzetközi jogilag elfogadhatatlan, de hát az albánok lakta Koszovót is elszakították Szerbiától (és most mégis menekülnek onnan az albánok), és ne felejtsük el, 80 éve magunk is visszaszereztük a magyar lakta Dél-Szlovákiát és Észak-Erdélyt (később aztán már nem magyar többségű területeket is, mint egész Kárpátalja és a Vajdaság). Nekünk ez nem sikerülhetett, miután egy vesztes nagyhatalom farvizén próbálkoztunk ezzel, de a mai Oroszország egy atomhatalom, az ő esetében a revízió reálisan kivitelezhető dolog.

Nem annyira harapós

A végső kérdés persze az, hogy kell-e félni az oroszoktól, akarnak-e többet: egész Ukrajnát, Belorussziát, a Balti államokat? Nos, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy nincsenek ilyen orosz célok. Nem nyelték le egész Grúziát sem, és Ukrajna más részei felé sem tettek lépéseket. A Balti államok kérdése pedig teljesen irreális felvetés, hisz azok NATO tagállamok, és velük háborúba keveredni ugyanazt jelentené, mint ha az igazi hidegháborúban kezdtek volna ki egy NATO tagállammal (vagy fordítva: a Nyugat próbálkozott volna egy Varsói Szerződés tagállammal). Az eredmény atomháború lenne (lett volna), amit egyik fél sem kockáztatna, ahogy a hidegháború évtizedei alatt sem kockáztatták.

Putyin időnkénti harcias kirohanásait, miszerint 2 hét alatt beveszi Kijevet, vagy atomcsapást mér Varsóra és Bukarestre, csak úgy kell értelmezni, hogy ezáltal diszkréten a nyugat tudtára adja: ő is tudja a határokat (játékszabályokat), de azokat a nyugatnak is tudnia kell. Vagyis nem szállhatnak vele Ukrajnában igazi nagy háborúba, mert akkor nem vonulna vissza, hanem jönne az elkerülhetetlen világháború.

Így most mindkét fél tudja, hol a határ, meddig csak helyi konfliktus az ukrán szeparatizmus. Ezt egyikük sem fogja túllépni, viszont valószínűleg igazán megoldást sem fognak találni. Befagy a jelenlegi helyzet, a világ egy idő után elfordítja a fejét. Nagyobb háborút emlegetni fölösleges, tőle félni nem kell. Ha a kommunizmus és a kapitalizmus nem szánta el magát az egymással való atomháborús összecsapásra, akkor most egy pár oroszlakta megye miatt végképp nem fog a világ ilyen kalandba bocsátkozni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kína tajvani hadgyakorlatai kémkedési lehetőséget kínáltak az USA számára
Tiszóczi Roland | 2022. augusztus 15. 18:29
Kína nagyszabású Tajvan körüli hadgyakorlatai példátlan katonai és politikai figyelmeztetést jelentenek, hogy külső beavatkozás érheti a szigetet, de az Egyesült Államok és szövetségesei számára is nagy lehetőséget nyitottak a hírszerzésre.
Makro / Külgazdaság Újabb csapás a fogyasztóknak: új illetéket építenek be a földgázárba Németországban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 17:17
Az illeték egy átlagos fogyasztású családnak évi 480 eurós többletterhet jelent.
Makro / Külgazdaság A nukleáris hatalom az államcsőd szélén botorkál
Káncz Csaba | 2022. augusztus 15. 15:29
A Világbank idei jelentése szerint Pakisztánban a törlesztőképességet meghatározó külső adósság/export arány elérte a 390 százalékot, ami csődközeli helyzetet jelez. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy az ország egy olyan típusú gazdasági és társadalmi összeomlás felé araszol-e, mint Srí Lanka? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Irán szerint Rushdie a felelős azért, hogy majdnem megölték
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 14:49
Határozottan tagadta Teherán érintettségét a Salman Rushdie író elleni támadásban az iráni külügyi szóvivő hétfőn, magát a szerzőt téve felelőssé az atrocitásért.
Makro / Külgazdaság Egy kis európai államban már elkezdték kikapcsolni az áramot
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 13:51
Koszovóban időszakosan kikapcsolják az áramot az energiaválság miatt.
Makro / Külgazdaság Palkovics László törökök hadieszközök hazai gyártásáról tárgyalt
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 12:51
Hadiipari együttműködésről tárgyalt Palkovics László technológiai és ipari miniszter Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel Ankarában - mondta a tárcavezető telefonon az MTI-nek a tárgyalások szünetében hétfőn.
Makro / Külgazdaság Csalódást keltő számok az építőiparból
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 12:12
Az ellátási problémák és a gyorsan növekvő költségek mind hátráltató tényezők a Magyar Bankholding elemzői szerint.
Makro / Külgazdaság Sokaknak fog szerdán drágulni a tankolás
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 11:19
Mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára emelkedni fog a hét közepén.
Makro / Külgazdaság Betarthatatlan ígéretet tett az indiai miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 10:27
Narendra Modi indiai miniszterelnök az ígérte hétfőn, országa függetlenségének 75. évfordulóján, hogy a következő 25 évben fejletté teszi a szegénység sújtotta Indiát.
Makro / Külgazdaság Behúzta a kéziféket a magyar építőipar
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 15. 09:01
Egy év alatt 8,1, az előző hónaphoz képest 5,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG