5p
Ha nehezen is, de csendesedik az ukrán front, mégiscsak működik a minszki megállapodás, létrejön a tűzszünet. A megoldás nem lesz egyszerű, de próbáljunk Putyin fejével gondolkozni: mit is akar a régi-új nagyhatalom? A cári, esetleg sztálini birodalmat, vagy csak orosz testvéreit? Úgy tűnik, szerencsére csak az utóbbit.

Amióta az ukrajnai konfliktus kitört, sokan rettegnek attól, hogy Oroszország felújítja világbirodalmi törekvéseit, és újra rátámad egykori gyarmataira. A jelek azonban nem erre mutatnak, ennél jóval kevesebbel is megelégszik Putyin, és ezt szavai közül ki is lehet olvasni, bár tény, hogy sosem mondja ki konkrétan, mik a célok. Nem is mondhatja, ugyanis 25 évvel a birodalom felbomlása után ezek sem hangzanak jól, és a nemzetközi joggal sem összeegyeztethetőek. Ugyanakkor, ha valaki, mi magyarok egy kicsit megérthetjük, hisz jó 75-80 éve hasonló szituációban voltunk, bár rosszul jöttünk ki belőle.

A birodalom és az oroszlakta területek

A dolog megértéséhez nézzük át, meddig tartott egykor az orosz birodalom, és mik azok a területek, ahol ma oroszok laknak. A kettő ugyanúgy eltér egymástól, ahogy az ezeréves Magyarország is sokkal több volt, mint a magyarlakta területek.

Nyugaton a legnagyobb kiterjedése idején Oroszország megszállta Finnországot, a mai Lengyelország kb. felét (a többi német, ill. osztrák fennhatóság alatt volt), a Baltikumot, Moldovát, és persze teljes Ukrajnát és Fehéroroszországot. A Kaukázusom túl Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt (a közép-ázsiai részekkel most nem foglalkozunk, a jelen helyzet szempontjából nem lényeges).

A Szovjetunió felbomlásának idejére a mai Orosz Föderáció területén kívül Európában (ill. annak határán) orosz kisebbségek maradtak a három balti államban, Ukrajnában, Moldovában és Grúziában. Ezek közül egy tömbben élő oroszok csak Ukrajnában, Grúzia két jól elkülönült részében, Moldovában a Dnyeszteren túli területen, Ukrajnában a Krímben, valamint a most vitatott Donyeck medencében vannak. Ukrajna és Moldova más területein, ill. a balti államokban szétszórtan élnek az oroszok.

Mit szereztek vissza?

Nézzük meg, mit tett eddig Putyin, pontosabban mely területeket szerzett vissza de facto. Moldovában a Dnyeszter-menti Köztársaság hamar önállósult, természetesen orosz segítséggel. Grúziában Abházia ill. Dél-Oszétia ugyancsak hamar orosz fennhatóság alá került, noha Grúzia megpróbálta háborúban visszaszerezni azokat, Putyin pár nap alatt leverte őket.

Más területekről utána sokáig nem volt szó, és Ukrajna egysége sem lett megbontva egész addig, amíg az oroszbarát Janukovics uralta az országot.  Amikor megdöntötték hatalmát, és Kijevben nyugat-barát és egyben oroszellenes kormány alakult, akkor döntött Putyin az ősorosz Krím visszavétele mellett, és akkor kezdődött a délkelet-ukrajnai, ugyancsak szín-orosz területeken a szeparatista harc, ami most úgy áll, hogy a terület az elszakadni óhajtó oroszok kezén van, és így jött létre a tűzszünet.

Ha ezek alapján megnézzük, mit tettek eddig az oroszok, akkor az látszik, hogy kizárólag az egy tömbben élő oroszok területeit próbálták meg visszaszerezni az anyaország számára. Ez persze nemzetközi jogilag elfogadhatatlan, de hát az albánok lakta Koszovót is elszakították Szerbiától (és most mégis menekülnek onnan az albánok), és ne felejtsük el, 80 éve magunk is visszaszereztük a magyar lakta Dél-Szlovákiát és Észak-Erdélyt (később aztán már nem magyar többségű területeket is, mint egész Kárpátalja és a Vajdaság). Nekünk ez nem sikerülhetett, miután egy vesztes nagyhatalom farvizén próbálkoztunk ezzel, de a mai Oroszország egy atomhatalom, az ő esetében a revízió reálisan kivitelezhető dolog.

Nem annyira harapós

A végső kérdés persze az, hogy kell-e félni az oroszoktól, akarnak-e többet: egész Ukrajnát, Belorussziát, a Balti államokat? Nos, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy nincsenek ilyen orosz célok. Nem nyelték le egész Grúziát sem, és Ukrajna más részei felé sem tettek lépéseket. A Balti államok kérdése pedig teljesen irreális felvetés, hisz azok NATO tagállamok, és velük háborúba keveredni ugyanazt jelentené, mint ha az igazi hidegháborúban kezdtek volna ki egy NATO tagállammal (vagy fordítva: a Nyugat próbálkozott volna egy Varsói Szerződés tagállammal). Az eredmény atomháború lenne (lett volna), amit egyik fél sem kockáztatna, ahogy a hidegháború évtizedei alatt sem kockáztatták.

Putyin időnkénti harcias kirohanásait, miszerint 2 hét alatt beveszi Kijevet, vagy atomcsapást mér Varsóra és Bukarestre, csak úgy kell értelmezni, hogy ezáltal diszkréten a nyugat tudtára adja: ő is tudja a határokat (játékszabályokat), de azokat a nyugatnak is tudnia kell. Vagyis nem szállhatnak vele Ukrajnában igazi nagy háborúba, mert akkor nem vonulna vissza, hanem jönne az elkerülhetetlen világháború.

Így most mindkét fél tudja, hol a határ, meddig csak helyi konfliktus az ukrán szeparatizmus. Ezt egyikük sem fogja túllépni, viszont valószínűleg igazán megoldást sem fognak találni. Befagy a jelenlegi helyzet, a világ egy idő után elfordítja a fejét. Nagyobb háborút emlegetni fölösleges, tőle félni nem kell. Ha a kommunizmus és a kapitalizmus nem szánta el magát az egymással való atomháborús összecsapásra, akkor most egy pár oroszlakta megye miatt végképp nem fog a világ ilyen kalandba bocsátkozni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában Moszkva szerint
Privátbankár.hu | 2024. február 28. 19:46
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.     
Makro / Külgazdaság Üzent Brüsszel az Orbán-kormánynak az uniós pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2024. február 28. 19:09
A tagállamokkal és a civil társadalommal folytatott párbeszéd és konzultációk alapján készített éves jogállamisági jelentések célja, hogy növeljék a jogállamiság kultúráját minden tagállamban, jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.
Makro / Külgazdaság Kiterjedhet a háború? Putyin segítségét kérte a moldovai szakadár terület
Privátbankár.hu | 2024. február 28. 16:49
Oroszország segítségét kérte szerdán a Dnyeszter melléki moldovai szakadár terület, Transznisztria arra hivatkozva, hogy a moldovai kormány nyomást gyakorol a gazdaságára.
Makro / Külgazdaság Hatalmas botrány készül az idei Eurovízión Gáza-ügyben
Wéber Balázs | 2024. február 28. 16:16
Az idei dalfesztiválon felléphet egy palesztin énekes, aki hangot adna népe ügyének. Izrael viszont egy, az október 7-i terrortámadásokra utaló dallal indulna a versenyen. Mindeközben politikusok és művészek egy része a zsidó állam bojkottjára szólít fel a gázai vérontás miatt.
Makro / Külgazdaság Japán felélesztené félvezetőiparát, megint kicsinálják az amerikaiak?
Bózsó Péter | 2024. február 28. 15:01
Japán már becsalta a tajvani TSMC vállalatot és saját gyárat is épít. Elgáncsolják-e a Rapidust?
Makro / Külgazdaság James Bond vajon mit választana? Az Aston Martin autójának elektromos változatára kicsi a kereslet
Privátbankár.hu | 2024. február 28. 14:41
A brit luxusatógyár veszteségei csökkentek, ezért a kereslet hiányát látva elhalasztja elektromos autójának piacra dobását.
Makro / Külgazdaság Meghalt az utolsó szovjet kormányfő
Privátbankár.hu | 2024. február 28. 14:01
Elhunyt Nyikolaj Rizskov, aki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt 1985-1991 között - közölte szerdán Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke.
Makro / Külgazdaság Külvárosi temetőben helyezik végső nyugalomra Navalnijt
Privátbankár.hu | 2024. február 28. 13:16
Moszkvában pénteken temetik el a február 16-án egy szibériai büntetőtáborban elhunyt Alekszej Navalnijt - jelentette be a néhai ellenzéki politikus szóvivője szerdán.
Makro / Külgazdaság Teljes fordulat Romániában
Privátbankár.hu | 2024. február 28. 12:54
A tavalyelőtti mínuszos árammérleg pluszba fordult a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Le lehet győzni Putyint - Navalnij özvegye elmondta, ez hogyan lehetséges
Gáspár András | 2024. február 28. 12:33
Az Európai Parlamentben szerdán emlékeztek meg Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról - a strasbourgi ülésen felszólalt özvegye, Julija Navalnaja. Helyszíni tudósításunk.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG