Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár. Gorbacsov a lemondásának 30. évfordulója alkalmából a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjúban felidézte, hogy Nyugaton a Szovjetunió 1991-es szétesése nyomán "győzelmi hangulat uralkodott, mindenekelőtt az Egyesült Államokban" - írja összefoglalójában az MTI.
"Hogyan lehet egyenrangú kapcsolatokat kiépíteni, ha az Egyesült Államok és a Nyugat helyzetbe került?" - mondta a 90 éves politikus. A Nyugat a Szovjetunió szétesését követően "öntelt és képmutató módon" viselkedett - tette hozzá. "A hidegháború győztesének nyilvánították magukat", és győztesként a Nyugat úgy döntött, hogy egy "új birodalmat" épít fel. A Nobel-békedíjas politikus szerint ez vezetett a NATO bővítéséhez.
Az egykori szovjet vezető 1991. december 25-én mondott le elnöki tisztségéről, amivel megpecsételte a Szovjetunió sorsát - emlékeztet az MTI.
Közben épp nyakunkon az újabb hidegháború
Gorbacsov az Oroszország és a Nyugat között kiújult feszültségek hátterében nyilatkozott. Az ukrán határ mentén végrehajtott masszív csapatösszevonások miatt Nyugaton felmerültek olyan aggályok, hogy Oroszország megtámadhatja szomszédját. A Kreml ugyanakkor tagadja ezt, és Ukrajnát, illetve a NATO-t vádolja provokatív magatartással.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyebek mellett írásban adott biztonsági garanciákat követelt, hogy az észak-atlanti szövetség nem fog tovább terjeszkedni keletre, illetve nem telepít további támaszpontokat a korábbi szovjet tagköztársaságok területén. Az orosz elnök csütörtökön tartott hagyományos év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy eddig pozitív, tárgyalási készségre utaló amerikai reakciók érkeztek a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra.
A Fehér Ház egyik szóvivője ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok január elején kész diplomáciai párbeszédet kezdeni.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
