Az Egyesült Államok az első hidegháborút megbízható és hűséges szövetségesei segítségével nyerte meg. De mi a helyzet most?

A hidegháború éveinek nemzetközi rendje kimúlt, és új formáció nincs a láthatáron az egyre inkább széttöredezett és kaotikus világban. A nemzetközi együttműködés csatornái - a multinacionális intézmények, a hagyományos szövetségek és a globális ellátási láncok - egyre kevésbé képesek elviselni a sokkhatásokat. Káncz Csaba jegyzete.

Már készül a terv Brüsszelben arra, hogyan tudná az EU szövetségi rendszeréhez kötni az "el nem kötelezett" országokat Oroszország és Kína ellenében. Brüsszel négy kulcsfontosságú országot azonosított, amelyeket kereskedelmi egyezményekkel és a beutazás megkönnyítésével édesgetne magához. Ez azonban nem lesz egyszerű feladat, már csak a nézet- és érdekkülönbségek miatt sem.

Nixon látogatása annak a folyamatnak az első lépcsőfoka lett, amely a 21. század elejére Kínát tette az USA legerősebb gazdasági és egyre inkább stratégiai kihívójává a világban. De mik voltak a két oldal motivációi a történelmi találkozó létrejöttéhez? Káncz Csaba jegyzete.

30 éve mondott le kommunista pártfőtitkári címéről Mihail Gorbacsov - úgy emlékszik, meglehetősen arrogáns volt akkoriban az USA, mert megnyerték a hidegháborút. Szomorú aktualitást ad a dolognak, hogy Gorbacsov épp egy újabb hidegháború árnyékában nyilatkozott.

Az USA kétségbeesetten próbálja megőrizni globális hegemóniáját, de belpolitikai hidegháborúja már a nemzetbiztonságot veszélyezteti. Az elmúlt évtizedek tabuként kezelt témái kíméletlenül berobbantak a politika frontvonalába: legyen az az illegális bevándorlás, a nyitott határok tarthatatlansága, vagy az iszlamisták növekvő agressziója. Káncz Csaba jegyzete.

António Guterres az egyre feszültebbé váló USA-Kína kapcsolatok veszélyeire figyelmeztetett az AP-nek adott interjújában.

Mindkét fél megerősítette, hogy az amerikai és orosz elnök kétoldalú találkozót tart. Ez lesz az első találkozó, ami hidegháborús hangulatban zajlik.

Elmúltak azok a hidegháború utáni évek, amikor sokan úgy gondolták, hogy a nukleáris fegyverek által előidézhető katasztrófa a múlt rémálma. Trump világképéből hiányzik a szilárd jogrendre épülő nemzetközi kapcsolatok rendszere. Az észak-koreai vezető Szingapúrban lóva tette a Trumpot, hiszen a friss amerikai hírszerzési jelentések szerint Phenjan az elmúlt hetekben titokban tovább növelte a dúsított uránium előállítását.

A Szkripal-ügy miatt tömegesen utasítják ki az orosz diplomatákat a nyugati országok: Putyin alaposan kiütötte a biztosítékot azzal, hogy brit földön próbált meggyilkoltatni egy kémet. Az oroszok most 23 nagykövetet rendeltek be, hogy tiltakozó jegyzéket adjanak át a kiutasítások miatt - bár Magyarország is érintett, nekünk valahogy nem kellett raportra menni.

A hidegháború mélypontját idézik a kiutasítások, holott a brit kormány a mai napig nem mutatta be bizonyítékait. Az új hidegháborús hisztéria kiváltásának igazi célja, hogy aláássa Berlin és Párizs terveit egy önálló európai katonai szövetség kialakítására. Azonnal napirendre került a német-orosz Északi-Áramlat 2. gázvezeték ügye is.

Putyinnak el kell ámítani a szavazópolgárt, akiknek a fele már tavaly nyáron szerette volna befejezettnek látni a szíriai hadműveleteket. Ha az orosz vezetés egy új nukleáris versenyfutást akar kezdeni, az alapvetően az ő saját problémája marad. A nagyzási hóborton túl stratégiai értelemben ezek az új fegyverek szükségtelenek.

Gyakorlatilag minden megvan, ami egy hidegháborúhoz kell - kemény üzenetet küldött Amerikának a negyedik elnöki ciklusra készülő Putyin.

Stoltenberg elmondása szerint sem hidegháborút, sem újabb konfrontációt nem akarnak az oroszokkal.

Harminc év után visszatér Európába a hidegháborúból jól ismert nukleáris szembenállás kísértete. Nem véletlen, hogy Németország reszketni kezdett az új kongresszusi tervektől, hiszen az INF-szerződés felmondásával az ország területe újonnan potenciális nukleáris csatatérré változhat. A „nukleáris részesedés” keretében a német pilótákra is szerep hárulna, hiszen egyes jelentések szerint a Bundeswehr bücheli katonai repterén 20 darab amerikai B61 típusú levegő-föld nukleáris rakétát tárolnak.

Kihívták a tűzoltókat San Franciscóban - de kiderült, hogy csak az orosz diplomaták tüntetik el maguk után a nyomokat.

Pont mint a hidegháborúban: az ellenségem ellensége a barátom. Ezúttal (is) Afganisztánban ütköznek a felek.

A Baltikumból érkező hírek alapján időnként úgy érezhetjük, hogy visszatért a hidegháború kora: a NATO csapatokat küld, Lettország, Észtország és Litvánia folyamatosan növeli hadi kiadásait, amire válaszul Oroszország olyan rakétaarzenált telepít, amellyel egyébként akár Berlinig is el tudna lőni. Vajon okkal félnek a balti országok az orosz agressziótól? Káncz Csabát, külpolitikai szakértőnket kérdeztük.

Svédország készül az Oroszországgal vívott esetleges háborúra, a miniszterelnök is tervet készített és az ország polgári védelmi szervezete is körlevelet küldött karácsony előtt a települési önkormányzatoknak. Azért nagy valószínűséget ők sem adnak ennek az eshetőségnek. Tudja, hányszor háborúzott régen a két ország egymással?

A leköszönő amerikai elnök második ciklusa alatt már mutatkoztak a jelei, hogy az amerikai külpolitika nem olyan magabiztos, mint korábban. Túl nagy volt a kizárólagos világrendőri feladat, ráadásul mások is jelentkeztek, mindenekelőtt a régi-új szuperhatalom, Oroszország. Véget ért egy korszak, a Pax Americana.

Az egykori szovjet elnök, Mihail Gorbacsov szerint bakot lőtt Amerika azzal, hogy legyőzöttként kezelte a legnagyobb szovjet utódállamot, Oroszországot, ahelyett hogy partnerként tekintett volna rá. Arra talán nem is gondoltak, hogy a hatalmas ország öntudata és világhatalmi ereje ujjáéled, és akkor sokkal jobb lehet partnernek, mint ellenségnek.

Az amerikai stratégiai agytrösztök sorra hozzák ki jelentéseiket, amelyek nagyhatalmi konfrontációt vizionálnak. Szíriától a Dél-kínai-tengerig valóban érezzük a feszültség rohamos emelkedését a nagyhatalmak között. De mely területekről szorult ki Washington a második iraki invázió óta?

Hillary Clinton, a demokraták amerikai elnökjelöltje megvádolta az orosz titkosszolgálatokat, hogy feltörték a demokraták választási bizottságának szervereit és megszereztek rengeteg emailt. Rögtön ellenfelét, Donald Trumpot is megvádolta, hogy az oroszoknak asszisztál az ügyben, vagyis hazaáruló. Elnökválasztás és nagyhatalmi harc a számítógépek között.

Putyin nem akar újabb hidegháborút - de lesznek következményei a NATO terjeszkedésének...

A múlt héten orosz gépek súroltak egy amerikai hajót, az oroszok szerint viszont az amerikai hajó merészkedett túl közel az orosz partokhoz, még ha jogilag nemzetközi vizeken is járt. Ezek nem véletlen incidensek: Oroszország folyamatosan kifogásolja, hogy a NATO túlzottan közel húzódik hozzá, és ő ezt fenyegetésnek tekinti.

A hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba, amely azonnali orosz válaszreakciót szült. Számos európai országban viszont erősödnek a hangok, hogy a washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában. Moszkva eközben inkább Kína és India felé fordul és erősíti biztonságpolitikai kapcsolatait a két ázsiai hatalommal.

Negyed századdal a Szovjetunió szétesése után Washington újra készíti elő nukleáris fegyverek Európába telepítését. A washingtoni stratégák újra leporolták a régi elrettentési terveket. Merkel lobbizásának köszönhetően az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája volt az egyik kiemelt téma a csúcson, legyőzve Kanada és Japán vonakodását.

Orbán Viktor szerint jó szövetségesek vagyunk az Egyesült Államokkal, akkor is, ha vannak viták. A miniszterelnök szerint a magyarokat nem zavarja, ha az amerikaiak Amerika kivételességéről beszélnek; hidegháborút pedig egyetlen józan ember sem akar.