<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Nixon látogatása annak a folyamatnak az első lépcsőfoka lett, amely a 21. század elejére Kínát tette az USA legerősebb gazdasági és egyre inkább stratégiai kihívójává a világban. De mik voltak a két oldal motivációi a történelmi találkozó létrejöttéhez? Káncz Csaba jegyzete.

Amikor 1969-ben Richard Nixon beköltözött a Fehér Házba, a republikánus elnök feltett szándéka volt, hogy enyhítse a fagyos amerikai-kínai kapcsolatokat. Nixon és kísérete végül ma 50 éve landolt Pekingben, és egy hétig tartózkodtak Kínában.

A látogatás teljesen új fejezetet nyitott a Hidegháború történelmében és kihatása a mai napig érezhető.

Richard Nixon amerikai elnököt fogadja Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke 1972. február 21-én Pekingben. (White House Photo Office Collection/Wikipédia)Richard Nixon amerikai elnököt fogadja Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke 1972. február 21-én Pekingben. (White House Photo Office Collection/Wikipédia)

Motivációk a közeledéshez

Nixon, illetve a látogatás előkészítésében kulcsszerepet játszó nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger több szempontból is sokat remélt a Kína irányába történő nyitástól. A távlati cél az volt, hogy ezzel a húzással diplomáciai értelemben megtörjék a kommunista blokk egységét, nagyobb mozgásteret kapva abban, hogy az egyes országokkal rugalmasabb kétoldalú kapcsolatokat építhessenek ki.

A második fontos szempont a Szovjetunióval szembeni pozíciók erősítése volt – a Kínával kialakított kapcsolat ütőkártyaként szolgálhatna a Moszkvával folytatott alkudozások során. A leggyakorlatiasabb szempontot az egyre kilátástalanabbul elhúzódó vietnami háború esetleges lezárása jelentette: Kissingerék abban reménykedtek, hogy sikerül Kínát rávenni Észak-Vietnam támogatásának felfüggesztésére, s ez utat nyithatna a győzelem, vagy legalábbis egy elfogadható megállapodás kivívására.

A másik oldalon Kínának a Szovjetunió távol-keleti törekvéseinek kordában tartásához, a kommunista Kína nemzetközi elismertetéséhez, hosszú távon pedig Tajvan esetleges annektálásához adott esélyt a kapcsolatfelvétel.

Óriási szakadékot kellett áthidalni

A második világháború idején az Egyesült Államok és Kína szövetségesekként harcoltak Japán ellen, de miután 1949-ben a Mao Ce-tung féle kommunista oldal győzelmével ért véget a kínai polgárháború, a két állam viszonya fagyossá változott.

Amerika az emigráns tajvani kormányt ismerte el Kína legitim képviselőjének, a kommunista állam pedig Észak-Korea legfontosabb támogatójaként avatkozott be a koreai háborúba (1951-1953), majd a vietnami háborúban (1955-1975) is meghatározóan fontos segítséget nyújtott Észak-Vietnamnak.

Mindez ahhoz vezetett, hogy bő két évtizedre gyakorlatilag megszakadt a kapcsolat a világ legnépesebb állama és a legerősebb gazdasága között. Alsóbb szinteken az 1960-as évektől kezdve folytak diplomáciai egyeztetések, de a nyilvánosság előtt semmilyen kapcsolatfelvételre nem kerülhetett sor.

Nyílt törés Moszkva és Peking között

1962 őszén ráadásul a karibi válság nyílt szakításhoz vezetett a szovjet és a kínai kommunista párt között is. Mao szerint a Szovjetunió Kubában elhelyezett rakétáinak visszavonásával "kapitulált az amerikai atomzsarolás előtt".  Hruscsov szovjet pártfőtitkár sem maradt adós: azt tanácsolta Maonak, hogy inkább Hongkonggal és Makaóval foglalkozzon.

1965-től a kínai "kulturális forradalom" aztán végérvényesen elhantolta a szovjet-kínai viszony konszolidálódásához fűzött reményeket. 1968 augusztusában ráadásul Hszincsiang és Kazahsztán határán súlyos fegyveres incidens történt, két héttel később pedig a Pravda vezércikkében első ízben tett említést egy Kína elleni megelőző atomcsapásról.

Matvej Zaharov szovjet védelmi miniszter röviddel utána megerősítette, hogy ennek lehetősége fennáll és a parancsnokság foglalkozik a fejlemények olyan változataival, amikor "a kínai atomközpontra, Lop Nor-ra mért villámszerű csapás lesz az egyetlen kiút a kialakított helyzetből".

1969. március 15-én a kínai hadsereg egy ezrede előbb beszivárgással, majd harckocsik támogatásával megpróbálta hatalmába keríteni az Usszuri határfolyó Damanszkij nevű szigetét. A szovjet kormány még aznap nyilatkozatot adott ki "a kínai határprovokációról". A határkonfliktus azonban olyan szinten elmérgesedett, hogy szovjet atomcsapástól tartva Kína 1969. október 18-án teljeskörű riadót rendelt el nukleáris erőinél – ez se előtte, se utána nem következett be –, Mao és a politikai vezetés pedig elmenekült Pekingből.

Mao tehát joggal gondolta úgy, hogy a kínai hadsereg egyedül képtelen lenne feltartóztatni a Vörös Hadsereget, ezért a legkézenfekvőbb megoldásnak a Szovjetunió legnagyobb ellenségének számító Egyesült Államoknak Pekinghez való édesgetése tűnt.

A látogatás utóélete

Az előzetes amerikai várakozások részben teljesültek, a látogatás hatására érezhetően enyhült a szovjet–amerikai viszony is, 1972-ben aláírták az atomfegyverek korlátozásáról szóló SALT-1 egyezményt, kisvártatva pedig Brezsnyev utazott az Egyesült Államokba. A következő években eldőlt az is, hogy Kína végérvényesen Moszkvától független úton törekszik a kommunizmus felépítésére és a világhatalmi státuszra.

Washington végül 1979-ben ismerte el a pekingi vezetést, de azt egyik oldal sem láthatta előre, hogy Nixon látogatása végső soron annak a folyamatnak is az első lépcsőfoka lett, amely a 21. század elejére Kínát tette az Egyesült Államok legerősebb gazdasági és egyre inkább stratégiai kihívójává a világban.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Csak ígérgetnek az oroszok, miközben Európa atomkatasztrófától tart
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 20:21
Az ukrán háborúban a külvilág számára is kifejezetten aggasztó helyzet alakult ki, miután az orosz hadsereg "pajzsnak használja" a zaporizzsjai atomerőművet. Szerencsére eddig nukleáris szennyeződés nem került ki.
Makro / Külgazdaság „Az oroszok gabonát égetnek és elpusztítják a magtárainkat” - új fejezetek az odesszai naplóból
Mester Nándor | 2022. augusztus 8. 19:33
Döbbenetes heteket élnek át a dél-ukrajnai kikötőváros és környékének lakói. Ismétlődő orosz rakétatámadások, életükért küzdő sebesültek és több tízezer kelet-ukrajnai menekült, ezekkel szembesülnek.
Makro / Külgazdaság Iráni kompromisszum született az atomalkuban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 18:27
Kompromisszumos szövegtervezettel zárultak a bécsi nukleáris tárgyalások Iránnal hétfőn - közölte egy diplomáciai forrás.
Makro / Külgazdaság Riasztó jelentés jött a kontinensnyi országból
Káncz Csaba | 2022. augusztus 8. 17:18
Ausztrália új kormánya átfogó környezetvédelmi jelentést tett közzé, amelyet elődje visszatartott. Az eredmények aggasztóak: a kontinensnyi ország összes ökoszisztémája nyomás alá került az éghajlatváltozás miatt. Számos állatfaj a kihalás szélén áll. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Megérkezett az első ukrán gabonaszállítmány
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 16:35
Célba ért az első ukrajnai gabonaszállítmány hétfőn: a Polarnet nevű hajó megérkezett törökországi célállomására 12 tonna kukoricával a fedélzetén - közölte a kijevi infrastrukturális minisztérium.
Makro / Külgazdaság A német kancellár szerint nem csökkent az orosz szankciók támogatottsága
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 15:19
Olaf Scholz német kancellár nem tart az Oroszország elleni szankciók támogatottságának gyengülésétől még az energiaszámlák további emelkedése esetén sem - mondta a kormányszóvivő hétfőn, Berlinben.
Makro / Külgazdaság Horvátországban még olcsóbb lesz a benzin
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 14:12
A horvát kormány tovább csökkentette az üzemanyagok kiskereskedelmi árát - közölte a kabinet hétfőn.
Makro / Külgazdaság Brutális többlet a magyar költségvetésben
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 12:24
2018 decembere óta nem látott többlettel zárt az államháztartás júliusban.
Makro / Külgazdaság Brutális hiányba fordulhat év végére a magyar külkereskedelem
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 11:29
A friss adatok láttán az elemző év végére közel 5 milliárd eurós hiányt valószínűsít.
Makro / Külgazdaság Továbbra is gyászosaknak látják az euróövezet kilátásait a befektetők
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 11:13
A gyenge fogyasztói bizalom, a magas infláció és az emelkedő energiaárak miatt az euróövezetben továbbra is nagyon valószínű a recesszió.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG