Idén világszerte 50 országban (!) tartanak majd választásokat, amelyeken 2 milliárd ember - a világ népességének minden negyedik tagja - vesz részt. Még az észak-koreaiak is, valószínűleg választókerületenként csak egy-egy jelölttel.
A globális geopolitika sorsdöntő pillanatban van, amint a hidegháború óta a legtöbb katonai konfliktussal néz szembe. Ráadásul az ENSZ a hanyatlás jeleit mutatja, és egyre inkább háttérbe szorul a nemzetközi ügyekben.
Az orosz-ukrán front
Az ukrajnai orosz invázió a második világháború vége óta először egy nagy intenzitású, államközi háborút hozott Európába. A Kijevnek nyújtott nyugati katonai és pénzügyi támogatás csökkentése Moszkva további területi terjeszkedéséhez vezethet az idei évben.
Az utóbbi hetekben újonnan magabiztossá vált orosz elnök azt reméli, hogy a márciusi választásokon újabb hat évvel meghosszabbíthatja 24 éves uralmát. Mivel az ukrajnai háborút a másként gondolkodók és ellenzékiek bezárására - vagy elhallgattatására - használják, kevés esély van arra, hogy bárki is az útjába álljon.
Az Izrael-Hamász front
A háború Izrael szándékai szerint további hónapokig fog tartani. Eközben az amerikai kormány mindeddig teljesen képtelen volt arra, hogy megfékezze az izraeli kormány katonai túlkapásait a Gázai övezetben - és Ciszjordániában.
Izrael félvállról veszi az amerikai javaslatokat a gázai háború befejezését követő rendezés ügyében is. Biden elnöknek eddig több sikere volt abban, hogy elkerülje a háború kiterjesztését Izrael és Gáza határain túlra.
Ez utóbbi erőfeszítés azonban egyre nehezebbé válik, ahogy a gázai háború elhúzódik. Amint azt az elmúlt hetekben láthattuk, az Irán által támogatott jemeni húszik máris fokozzák az amerikai katonai hajók és a kereskedelmi tranzitforgalom elleni támadásaikat. További eszkaláció várható tőlük, ahogyan a Hezbollah-tól és más síita militáns csoportoktól is Irakban és Szíriában.
Az ukrajnai háborúhoz hasonlóan a Globális Dél számos országa elítéli az erőszakot, és Izraelt hibáztatja a kiváltó okokért - nevezetesen a palesztin területek hosszú ideje tartó megszállásáért. Ez megismétli azt, ami Oroszország ukrajnai inváziójával történt, ahol a Globális Délen sokan elítélték Moszkva katonai taktikáját, de egyetértettek Oroszországgal abban, hogy az évek óta tartó NATO-terjeszkedés miatt kevés választási lehetősége maradt.
Forrongó Észak-kelet Ázsia
Nem elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy Kína és Oroszország frontot nyit az indo-csendes-óceáni térségben, hogy megkérdőjelezze az ottani amerikai befolyást és hitelességet, különösen az amerikai elnökválasztás előtt. Oroszország továbbra is rakéta- és műholdtechnológiával fogja ellátni Észak-Koreát, cserébe az ukrajnai háborújához szükséges lőszerekért. Eközben Kína fokozza a katonai feszültségeket a Dél- és Kelet-kínai-tengeren, ami kiélezi a geopolitikai helyzetet.
Európa marginalizálódása
Európa az egyik elsődleges geopolitikai áldozata a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi átalakulásának, amelyet a globális rendszer kettészakadása jellemez. A 2022-es év egy zavaros időszak kezdetét jelentette Európa számára, és ez a tendencia idén az egymást átfedő rendszerszintű kihívások miatt tovább fog súlyosbodni.
Mindez egybeesik egy új "vasfüggöny" kialakulásával 2024-ben, amely a skandináv országoktól a Baltikumon, Közép- és Kelet-Európán át a Fekete-tengerig és Törökországig húzódik. Európa ráadásul az idei választási ciklusban fokozott politikai polarizációra számíthat, ami a jobb- és baloldali populizmus várható fellendüléséhez vezethet, az európai intézményeken belüli átrendeződések mellett. Brüsszel azonban bátorságot meríthet Lengyelországból, ahol az Európai Tanács korábbi elnöke, Donald Tusk szilárdan EU-párti platformon tért vissza nemrégen a hatalomba.
Amerika sorsdöntő választása
A világ legerősebb országa a G7-országok közül a politikailag legmegosztottabb és leginkább diszfunkcionális demokráciává vált. Az országban november 5-én az elnök- és kongresszusi választásokon két nagyon különböző bel- és külpolitikai elképzelés ütközik majd meg egymással. A következmények a választások kimenetelétől függően drasztikusan eltérőek lesznek és komoly feszültségek törhetnek a felszínre.
Trump egyértelmű favoritként indul a republikánus párt jelöltségi versenyében, annak ellenére, hogy több büntetőeljárás is folyik ellene. Egy esetleges Trump-győzelem újabb csapást mérne Európa biztonságpolitikai architektúrájára.
A legrosszabb forgatókönyv szerint Trump elnöksége esetén az USA kivonulhat a NATO-ból, Ukrajnát magára hagyva. A szövetségesek világszerte egy olyan világgal szembesülnének, ahol az USA többé nem garantálná a biztonságukat.
Nem véletlen, hogy a berlini politikai szalonokban megindultak a tanácskozások kontinensünk nukleáris elrettentő erejének megerősítéséről. Trump kiszámíthatatlan nemzetközi vonalvezetése nyomást gyakorolna Japánra és Dél-Koreára, hogy lépjék át a nukleáris küszöböt.
A mesterséges intelligencia (AI)
Az AI a kockázatok felgyorsulásának törékeny világába köszöntött be. Az AI-t már most széles körben használják fényképek és videók manipulálására. Ez radikálisan átalakítja azt az információs környezetet, amellyel a döntéshozóknak, beleértve az elnököket és a kormányfőket is, élniük kell majd.
Joe Biden elnök tavaly ősszel végrehajtási rendeletet írt alá, amely új szabványokat és biztonsági intézkedéseket határoz meg az AI-al kapcsolatban. A rendelet előírja, hogy az AI fejlesztői osszák meg biztonsági teszteredményeiket és egyéb kritikus információkat az amerikai kormánnyal. Emellett az irányelv útmutatást ad a mesterséges intelligencia által generált tartalom címkézéséhez, hogy megvédje az embereket az AI által vezérelt csalásoktól.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Nagyon más lesz a határátlépés.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
