4p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba, amely azonnali orosz válaszreakciót szült. Számos európai országban viszont erősödnek a hangok, hogy a washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában. Moszkva eközben inkább Kína és India felé fordul és erősíti biztonságpolitikai kapcsolatait a két ázsiai hatalommal.
Amerikai tank európai földön - 2015 májusában egy lettországi hadgyakorlaton. Fotó: EPA/Valda Kalnina

“Oroszországnak nem marad más választása, mint csapatokat telepíteni a nyugati frontra” – jelentette ki Jurij Jabukov tábornok, az orosz védelmi minisztérium magas rangú tisztviselője arra reagálva, hogy a hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba. Hozzátette, hogy a hidegháború óta ez lenne „a Pentagon és a NATO legagresszívabb lépése”. Tegnap Putyin elnök jelentette be, hogy Oroszország még az idén 40 darab interkontinentális ballisztikus rakétával erősíti meg a nukleáris arzenálját. Állítása szerint ezek a rakéták a legmodernebb védelmi rendszereken is át tudnak jutni.

Ez a Pentagon és nem a NATO terve

A NATO egyik szóvivője hétfőn elhatárolódott az amerikai hadsereg terveitől és azt kizárólagosan washingtoni indíttatású lépésnek nevezte. Az amerikaiak tervei szerint a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és a New York Times forrásainak megfogalmazása szerint “talán Magyarországra” is tankokat és nehézfegyvereket telepítenének, amikkel gyorsan fel lehetne fegyverezni egy amerikai dandárt. Ez jelentősen lerövidítené az amerikaiak reakcióidejét egy, a szövetséges országok elleni orosz csapás esetén.

A Pentagon hétfői tájékoztatása szerint már megkezdődött annak felmérése, hogy pontosan hova is telepíthetnék a fegyvereket. A tervek szerint 160 páncélost – M1A1 Abrams nehézharckocsit és M2 Bradley lövészpáncélost vegyesen – illetve önjáró lövegeket telepíthetnének a térségbe. A három balti államban 150-150 amerikai katona, vagyis három század támogatására elegendő fegyvert halmoznának fel, a többi szóba került országban pedig 750-750, vagyis ezred, vagy zászlóalj szintű erő támogatására elég fegyvert.

Az orosz értelmezés szerint ez a NATO és Oroszország között köttetett 1997-es egyezmény megsértése, amely lefektette a két fél együttműködésének alapjait. Abban az egyezményben a NATO ígéretet tett ara, hogy „a jelenlegi és előrelátható biztonsági környezetben nem fog pótlólagosan jelentős szárazföldi harcoló erőket” az Oroszországhoz közeli államokba telepíteni. Az egyezmény szintén kimondja, hogy „a NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek”. De sokan a NATO-ban az utóbbi időben azzal érveltek, hogy Moszkva egyre agresszívabb cselekményei a szövetségesek határainál gyakorlatilag lenullázta ezt az egyezményt.

Nő az európai politikai ellenállás

De a politikai ellenállás erősödik az új európai hidegháború ellen, különösen Olaszországban és Franciaországban. Ezekben az országokban erősödnek a hangok, hogy a Moszkva elleni szankciókat fel kell oldani, mert az csak az USA-nak használ, Európát viszont bünteti. A washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában – hangzik az érvelés.

A volt mérsékelt konzervatív francia miniszterelnök, François Fillon pedig egy interjúban egyenesen azzal vádolta az USA-t, hogy „keresztes háborúba” rángatja bele Európát Oroszország ellen.

A washingtoni Pew Kutató Központ európai felmérésében széleskörű ellenkezésre talált a feszültség további eszkalációjával szemben. A németek 53%-a még egy védekező háborút is elutasítana Oroszországgal szemben egy NATO tagállam megvédése érdekében – bár csupán 38%-uk gondolja, hogy Moszkva veszélyt jelentene bármelyik NATO tagállamra a határainál. A németek 77%-a ugyancsak ellenzi Kijev esetleges felfegyverzését a NATO által, és csupán 29%-uk teszi Moszkvát felelőssé az ukrajnai erőszak miatt.

Moszkva inkább Keletre tekint

Európa vezetőit aggaszthatja az is, hogy a jelek szerint Moszkva és Peking kapcsolatai egyre szerteágazóbbak, felölelve már a kereskedelem, a befektetés, az energia, az intézményi kapcsolatok és a katonai-biztonságpolitikai területeket is. Az elmúlt hetekben lezajlott közös orosz-kínai hadgyakorlat a Földközi tengeren részben szimbólikus jelentőségű volt, ami akár még pár éve is elképzelhetetlen lett volna. Moszkva és Új Delhi kapcsolatai is erősödnek, az indiai hadsereg nehézfegyvereinek 70%-át már az oroszok szállítják.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kormányinfó: Nagy Márton fontos bejelentést tett – jó hír jöhet május végén?
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 17:51
Lezajlott a húsvét előtti Kormányinfó, jöhet újabb árrésstop is. 
Makro / Külgazdaság Megint vágott a kamatokon az EKB
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 14:46
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Horváth Gábor: Szűk a mozgástér, de a magyar költségvetési politika jó irányba tart
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 08:03
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar gazdaságpolitika továbbra is stabil.
Makro / Külgazdaság Megörült az árrésstopnak? Ezt tudnia kell!
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 07:41
Bejött, de hamarosan kilőhetnek az árak.
Makro / Külgazdaság Már nem vagyunk rekorderek – de ennek most örülni kell
Csabai Károly | 2025. április 17. 06:03
A márciusi jelentős hazai inflációlassulás megtette a hatását. Szemben februárral, a múlt hónapban már nem Magyarországon volt az Európai Unió 27 tagállama közül a legmagasabb az éves fogyasztói árindex, Lengyelországban és Romániában is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Mivel pedig a Magyar Nemzeti Bank nem változtatott az alapkamatán, a visszatekintő reálkamatok rangsorában is sikerült előrébb lépnünk.
Makro / Külgazdaság Vége az áresésnek, nem lesz olcsóbb a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 16. 10:20
Csütörtökön ezúttal nem változnak a hazai üzemanyagárak sem a benzin, sem pedig a gázolaj tekintetében.
Makro / Külgazdaság Nőni kezdett a bankok feketelistája
Privátbankár.hu | 2025. április 16. 07:23
Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma.
Makro / Külgazdaság Köszönjük, Trump: Magyarország lehet a vámháború egyik legnagyobb vesztese
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 16:59
Ha az autóipart nézzük. Svédország és Szlovákia mellett. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihály kezdeményezi az MNB alapítványainak megszüntetését
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 13:37
Törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét.
Makro / Külgazdaság Kétségbeesetten igyekeznek alkalmazkodni Trump „új világához”
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 10:44
További állami támogatásokat jelentett be a dél-koreai kormány az amerikai gazdaságpolitika cikk- cakkjaira reagálva. Ezúttal a félvezetőgyártás állami hátszelét növelik az autóipar után.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG