4p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba, amely azonnali orosz válaszreakciót szült. Számos európai országban viszont erősödnek a hangok, hogy a washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában. Moszkva eközben inkább Kína és India felé fordul és erősíti biztonságpolitikai kapcsolatait a két ázsiai hatalommal.
Amerikai tank európai földön - 2015 májusában egy lettországi hadgyakorlaton. Fotó: EPA/Valda Kalnina

“Oroszországnak nem marad más választása, mint csapatokat telepíteni a nyugati frontra” – jelentette ki Jurij Jabukov tábornok, az orosz védelmi minisztérium magas rangú tisztviselője arra reagálva, hogy a hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba. Hozzátette, hogy a hidegháború óta ez lenne „a Pentagon és a NATO legagresszívabb lépése”. Tegnap Putyin elnök jelentette be, hogy Oroszország még az idén 40 darab interkontinentális ballisztikus rakétával erősíti meg a nukleáris arzenálját. Állítása szerint ezek a rakéták a legmodernebb védelmi rendszereken is át tudnak jutni.

Ez a Pentagon és nem a NATO terve

A NATO egyik szóvivője hétfőn elhatárolódott az amerikai hadsereg terveitől és azt kizárólagosan washingtoni indíttatású lépésnek nevezte. Az amerikaiak tervei szerint a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és a New York Times forrásainak megfogalmazása szerint “talán Magyarországra” is tankokat és nehézfegyvereket telepítenének, amikkel gyorsan fel lehetne fegyverezni egy amerikai dandárt. Ez jelentősen lerövidítené az amerikaiak reakcióidejét egy, a szövetséges országok elleni orosz csapás esetén.

A Pentagon hétfői tájékoztatása szerint már megkezdődött annak felmérése, hogy pontosan hova is telepíthetnék a fegyvereket. A tervek szerint 160 páncélost – M1A1 Abrams nehézharckocsit és M2 Bradley lövészpáncélost vegyesen – illetve önjáró lövegeket telepíthetnének a térségbe. A három balti államban 150-150 amerikai katona, vagyis három század támogatására elegendő fegyvert halmoznának fel, a többi szóba került országban pedig 750-750, vagyis ezred, vagy zászlóalj szintű erő támogatására elég fegyvert.

Az orosz értelmezés szerint ez a NATO és Oroszország között köttetett 1997-es egyezmény megsértése, amely lefektette a két fél együttműködésének alapjait. Abban az egyezményben a NATO ígéretet tett ara, hogy „a jelenlegi és előrelátható biztonsági környezetben nem fog pótlólagosan jelentős szárazföldi harcoló erőket” az Oroszországhoz közeli államokba telepíteni. Az egyezmény szintén kimondja, hogy „a NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek”. De sokan a NATO-ban az utóbbi időben azzal érveltek, hogy Moszkva egyre agresszívabb cselekményei a szövetségesek határainál gyakorlatilag lenullázta ezt az egyezményt.

Nő az európai politikai ellenállás

De a politikai ellenállás erősödik az új európai hidegháború ellen, különösen Olaszországban és Franciaországban. Ezekben az országokban erősödnek a hangok, hogy a Moszkva elleni szankciókat fel kell oldani, mert az csak az USA-nak használ, Európát viszont bünteti. A washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában – hangzik az érvelés.

A volt mérsékelt konzervatív francia miniszterelnök, François Fillon pedig egy interjúban egyenesen azzal vádolta az USA-t, hogy „keresztes háborúba” rángatja bele Európát Oroszország ellen.

A washingtoni Pew Kutató Központ európai felmérésében széleskörű ellenkezésre talált a feszültség további eszkalációjával szemben. A németek 53%-a még egy védekező háborút is elutasítana Oroszországgal szemben egy NATO tagállam megvédése érdekében – bár csupán 38%-uk gondolja, hogy Moszkva veszélyt jelentene bármelyik NATO tagállamra a határainál. A németek 77%-a ugyancsak ellenzi Kijev esetleges felfegyverzését a NATO által, és csupán 29%-uk teszi Moszkvát felelőssé az ukrajnai erőszak miatt.

Moszkva inkább Keletre tekint

Európa vezetőit aggaszthatja az is, hogy a jelek szerint Moszkva és Peking kapcsolatai egyre szerteágazóbbak, felölelve már a kereskedelem, a befektetés, az energia, az intézményi kapcsolatok és a katonai-biztonságpolitikai területeket is. Az elmúlt hetekben lezajlott közös orosz-kínai hadgyakorlat a Földközi tengeren részben szimbólikus jelentőségű volt, ami akár még pár éve is elképzelhetetlen lett volna. Moszkva és Új Delhi kapcsolatai is erősödnek, az indiai hadsereg nehézfegyvereinek 70%-át már az oroszok szállítják.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Világszerte vizsgálják az Air India Boeingjének vesztét okozó kapcsolókat
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 13:33
Számos légitársaság ellenőrzi, hogy minden rendben van-e a Boeingek üzemanyagkapcsolóival
Makro / Külgazdaság Van itt uniós pénz: 70 milliárd kamatmentes hitelre pályázhatnak a magyar cégek
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 12:59
Módosítottak a kiíráson, új célokra is lehet igényelni a hitelprogram forrásaiból.
Makro / Külgazdaság Vágni vagy nem vágni – a Fed vezetői sem tudják
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 10:26
Erős a politikai nyomás, a Fed-et vezető testület pedig megosztott.
Makro / Külgazdaság Romániában már megtörtént az itthon is nagyon várt fordulat
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 09:28
Egy éve először mértek ilyet.
Makro / Külgazdaság Hiába tért magához a magyar autóipar, az összkép lesújtó
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 08:33
Vannak életjeleket mutató szektorok, de második ránézésre sem tudott sok biztatót mondani a KSH a magyar iparról.
Makro / Külgazdaság Itt az újabb fordulat: Trump megint meggondolta magát
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 07:53
Három hónappal a tiltás után újra szabad az út az Nvidiának.
Makro / Külgazdaság Mégis, mi folyik Kínában?
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 06:42
Nem nagyon viselte meg a gazdaságot az eddigi vámháborúzás.
Makro / Külgazdaság Trump vámjai alatt liheg az EU – már keresik a megoldást
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 17:09
Augusztus 1-ig halasztják a viszontvámokat.
Makro / Külgazdaság Trumpra hangoltuk magunkat – nem volt könnyű dolgunk
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 15:06
A Trend FM hétfő délelőtti műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly az újabb vámháborús bejelentések apropóján megpróbált valamilyen logikát kiolvasni az amerikai elnök első féléves ténykedéséből.
Makro / Külgazdaság Nehéz elhinni, de talán nem drágul tovább a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. július 14. 12:49
Kedden is kitart az átlagár.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG