|
| Amerikai tank európai földön - 2015 májusában egy lettországi hadgyakorlaton. Fotó: EPA/Valda Kalnina |
“Oroszországnak nem marad más választása, mint csapatokat telepíteni a nyugati frontra” – jelentette ki Jurij Jabukov tábornok, az orosz védelmi minisztérium magas rangú tisztviselője arra reagálva, hogy a hidegháború lezárulta óta először az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba. Hozzátette, hogy a hidegháború óta ez lenne „a Pentagon és a NATO legagresszívabb lépése”. Tegnap Putyin elnök jelentette be, hogy Oroszország még az idén 40 darab interkontinentális ballisztikus rakétával erősíti meg a nukleáris arzenálját. Állítása szerint ezek a rakéták a legmodernebb védelmi rendszereken is át tudnak jutni.
Ez a Pentagon és nem a NATO terve
A NATO egyik szóvivője hétfőn elhatárolódott az amerikai hadsereg terveitől és azt kizárólagosan washingtoni indíttatású lépésnek nevezte. Az amerikaiak tervei szerint a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és a New York Times forrásainak megfogalmazása szerint “talán Magyarországra” is tankokat és nehézfegyvereket telepítenének, amikkel gyorsan fel lehetne fegyverezni egy amerikai dandárt. Ez jelentősen lerövidítené az amerikaiak reakcióidejét egy, a szövetséges országok elleni orosz csapás esetén.
A Pentagon hétfői tájékoztatása szerint már megkezdődött annak felmérése, hogy pontosan hova is telepíthetnék a fegyvereket. A tervek szerint 160 páncélost – M1A1 Abrams nehézharckocsit és M2 Bradley lövészpáncélost vegyesen – illetve önjáró lövegeket telepíthetnének a térségbe. A három balti államban 150-150 amerikai katona, vagyis három század támogatására elegendő fegyvert halmoznának fel, a többi szóba került országban pedig 750-750, vagyis ezred, vagy zászlóalj szintű erő támogatására elég fegyvert.
Az orosz értelmezés szerint ez a NATO és Oroszország között köttetett 1997-es egyezmény megsértése, amely lefektette a két fél együttműködésének alapjait. Abban az egyezményben a NATO ígéretet tett ara, hogy „a jelenlegi és előrelátható biztonsági környezetben nem fog pótlólagosan jelentős szárazföldi harcoló erőket” az Oroszországhoz közeli államokba telepíteni. Az egyezmény szintén kimondja, hogy „a NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek”. De sokan a NATO-ban az utóbbi időben azzal érveltek, hogy Moszkva egyre agresszívabb cselekményei a szövetségesek határainál gyakorlatilag lenullázta ezt az egyezményt.
Nő az európai politikai ellenállás
De a politikai ellenállás erősödik az új európai hidegháború ellen, különösen Olaszországban és Franciaországban. Ezekben az országokban erősödnek a hangok, hogy a Moszkva elleni szankciókat fel kell oldani, mert az csak az USA-nak használ, Európát viszont bünteti. A washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetővé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erőfölényét Európában – hangzik az érvelés.
A volt mérsékelt konzervatív francia miniszterelnök, François Fillon pedig egy interjúban egyenesen azzal vádolta az USA-t, hogy „keresztes háborúba” rángatja bele Európát Oroszország ellen.
A washingtoni Pew Kutató Központ európai felmérésében széleskörű ellenkezésre talált a feszültség további eszkalációjával szemben. A németek 53%-a még egy védekező háborút is elutasítana Oroszországgal szemben egy NATO tagállam megvédése érdekében – bár csupán 38%-uk gondolja, hogy Moszkva veszélyt jelentene bármelyik NATO tagállamra a határainál. A németek 77%-a ugyancsak ellenzi Kijev esetleges felfegyverzését a NATO által, és csupán 29%-uk teszi Moszkvát felelőssé az ukrajnai erőszak miatt.
Moszkva inkább Keletre tekint
Európa vezetőit aggaszthatja az is, hogy a jelek szerint Moszkva és Peking kapcsolatai egyre szerteágazóbbak, felölelve már a kereskedelem, a befektetés, az energia, az intézményi kapcsolatok és a katonai-biztonságpolitikai területeket is. Az elmúlt hetekben lezajlott közös orosz-kínai hadgyakorlat a Földközi tengeren részben szimbólikus jelentőségű volt, ami akár még pár éve is elképzelhetetlen lett volna. Moszkva és Új Delhi kapcsolatai is erősödnek, az indiai hadsereg nehézfegyvereinek 70%-át már az oroszok szállítják.
Káncz Csaba jegyzete
