A kialakult helyzet miatt Havannában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gördülő áramszünetei alakultak ki.
A miniszter az állami médiában úgy fogalmazott: „egyáltalán nincs üzemanyagunk és dízelünk”, a nemzeti villamosenergia-hálózat pedig „kritikus” állapotban van, tartalékok nélkül.
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli.
A kubai villamosenergia-rendszer jelenleg kizárólag hazai kitermelésű nyersolajra, földgázra és megújuló energiaforrásokra támaszkodik. A miniszter szerint Kuba az elmúlt két évben 1300 megawattnyi naperőművi kapacitást telepített, de az üzemanyaghiány miatti hálózati instabilitás jelentősen rontja ezek hatékonyságát.
A miniszter közölte: Havanna továbbra is tárgyal üzemanyagimportokról, ugyanakkor az amerikai-izraeli-iráni konfliktus miatt emelkedő világpiaci olaj- és szállítási költségek tovább nehezítik a beszerzéseket.
Mexikó és Venezuela – Kuba korábbi fő olajszállítói – Donald Trump amerikai elnök januári rendelete óta nem küldött üzemanyagot a szigetországba. Trump vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat exportálnak Kubának.
A Reuters szerint december óta mindössze egyetlen nagyobb tanker, az orosz zászló alatt közlekedő Anatoly Kolodkin szállított nyersolajat Kubába, ami áprilisban csak átmeneti enyhülést hozott.
Az ENSZ emberi jogi szakértői a múlt héten jogellenesnek nevezték az amerikai üzemanyagblokádot, arra figyelmeztetve, hogy az akadályozza a kubai lakosság fejlődéshez, valamint az élelmiszerhez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az ivóvízhez való jogát.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
