A BUX index néhány perccel fél 10 előtt (a börze 9 órakor nyitott ki) 0,9 százalékot emelkedett 132 230 pontra.
A vezető részvények mindegyik felfelé vette az irányt. Az OTP 1,4 százalékot emelkedik 41 440 forintig. A Mol 0,6 százalékos pluszban forog, 4002 forinton. A Richter 1,3 százalékot megy feljebb, 12 500 forintig, míg a Magyar Telekom 0,8 százalékos pluszban, 2500 forinton jár.
A páneurópai STOXX 600 index 0,14 százalékkal emelkedett a nyitásban, az Euro Stoxx 50 index pedig 0,73 százalékos pluszban állt. Londonban az FTSE 100 index 0,05 százalékkal erősödött, Frankfurtban a DAX index 1,12 százalékkal került feljebb, Párizsban a CAC 40 index 0,27 százalékos emelkedést mutatott. Milánóban az FTSE MIB index 0,63 százalékkal nőtt, Madridban pedig az IBEX 35 index 0,60 százalékkal erősödött a kereskedés kezdetén. Az amerikai tőzsdezárásról, az ázsiai piaci hangulatról és az olajárakról ebben a cikkben olvashatnak:
Az európai befektetői hangulatot támogatta, hogy a brit gazdaság az első negyedévben a vártnál erősebb növekedést mutatott, még azelőtt, hogy az iráni háború gazdasági hatásai teljes mértékben érvényesültek volna. Az Egyesült Királyság GDP-je havi alapon 0,3 százalékkal nőtt márciusban, annak ellenére, hogy az elemzők 0,1-0,2 százalékos csökkenésre számítottak.
A piacok figyelme ugyanakkor továbbra is Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő találkozójára irányul, mivel a befektetők javuló amerikai-kínai gazdasági kapcsolatokban és a kereskedelmi együttműködés bővülésében bíznak. A találkozón ugyanakkor geopolitikai feszültségek is előtérbe kerültek. Hszi Csin-ping a kínai állami média szerint arra figyelmeztetett, hogy Tajvan kérdésének hibás kezelése konfliktushoz vezethet a két nagyhatalom között. A témáról bővebben itt olvashatnak:
A piacok az iráni konfliktus alakulását is kiemelten figyelik, különösen azért, mert a Hormuzi-szoros forgalmának visszaesése jelentős hatással van az energiaszállításokra és a világgazdasági kilátásokra.
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
