Hszi Csin-ping az üdvözlő beszédében megjegyezte, hogy az Egyesült Államok 250 évvel ezelőtt vívta ki a függetlenségét, és az amerikai-kínai kapcsolatok stabilitása a globális stabilitáshoz is szükségszerű.
Hszi szerint az amerikai és kínai kereskedelmi csapatok „általánosságban kiegyensúlyozott és pozitív eredményt” értek el a tegnapi tárgyalásokon – jelentette a BBC a kínai állami média alapján.
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent tegnap találkozott a kínai miniszterelnök-helyettessel, He Lifeng Dél-Koreában, a mára várt, nagy figyelemmel kísért elnöki találkozó előtt.
„A tények újra és újra bebizonyították, hogy egy kereskedelmi háborúnak nincsenek győztesei, és a kínai–amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lényege a kölcsönös előnyökön és a mindenki számára előnyös együttműködésen alapul”
– fogalmazott a kínai elnök. „Mindkét félnek együtt kell dolgoznia annak érdekében, hogy fenntartsák a nehezen elért pozitív lendületet.”
Donald Trump azt mondta, hogy régóta ismerik egymást a kínai elnökkel, és Hszi egy nagyszerű vezető.
„Mindenkinek azt mondom, hogy te egy nagyszerű vezető vagy. Néha nem szeretik az emberek, hogy ezt mondom, de ez akkor is igaz” – fogalmazott az amerikai elnök a Telex beszámolója szerint.
Trumpot látványos fogadtatásban részesítették Pekingben, vörös szőnyegen vonulhatott, ágyútűz köszöntette, katonai parádét, harcművészeti bemutatót tartottak neki, gyerekek éljenezték, zászlókat és virágokat lengetve.
Az elemzők arra számítanak, hogy a kereskedelmi ügyek mellett Tajvan kérdése is a találkozó egyik legfontosabb témája lesz. Hszi kihasználhatja az alkalmat arra, hogy nyomást gyakoroljon Donald Trumpra: állítsa le az önkormányzattal rendelkező sziget fegyverellátását.
„Az aggodalom az, hogy Trump valamilyen módon engedhet, amikor Hszi Csin-ping – ahogy mindig – nyomást gyakorol rá Tajvan ügyében” – mondta Julian Gewirtz, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács korábbi Kína- és Tajvan-ügyekért felelős vezetője.
Kína szakadár tartománynak tekinti Tajvant, amelynek előbb-utóbb Peking irányítása alá kell kerülnie, és ennek elérése érdekében az erő alkalmazását sem zárta ki.
Az Egyesült Államok hivatalosan az „egy Kína” politikát vallja, ugyanakkor erős, nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn Tajvannal – és jogi kötelezettsége is, hogy biztosítsa a sziget számára az önvédelemhez szükséges eszközöket.
Bár az amerikai elnökök évtizedeken át ehhez a megközelítéshez tartották magukat, Trump „nem ugyanazon a szemüvegen keresztül tekint Tajvanra”
– mondta Gewirtz a BBC-nek.
„Többször is panaszkodott arra, hogy Tajvan domináns szerepet tölt be a félvezetőiparban” – mondta, hozzátéve, hogy az elnök arra is rámutatott: földrajzilag Tajvan sokkal közelebb van Kína partjaihoz, mint az Egyesült Államokhoz.
2020 óta van érvényben. 
