Felmelegített hidegháború? Az USA nukleáris fegyvereket telepíthet Európába

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök (MTI/EPA/Pool/Makszim Sipenkov)

Oroszországot tavaly felfüggesztették a G8-csoportból a Krím annektálása és a kelet-ukrán szeparatisták támogatása miatt, így Moszkva idén nem kapott meghívót. Az idei megbeszélések arra utalnak, hogy jövőre sem fog. 

A G7 csúcs 21-oldalas záróközleménye felszólítja Moszkvát a minszki tűzszüneti megállapodások tiszteletbe tartására. Az ebben a hónapban lejáró szankciók ügyében viszont technikailag még minden nyitott – az enyhítés, vagy akár a további szigorítás is. A világgazdaság ügyében a G7 tagállamok egymást dicsérik a közleményben a konjunkturális javulás miatt. Az ultra-laza monetáris politika és a rendkívül magas államadósságból származó kockázatokra a közlemény nem tér ki. Obama és Merkel négyszemközi tanácskozásukon megvitatták és támogatásukról biztosították a tervezett Transzatlanti Kereskedelmi szerződést (TTIP).

Visszatér a hidegháborús szembenállás Európában

Obama éles hangon kritizálta Putyin elszigetelődő álláspontját és határozottságot kért európai szövetségeseitől Moszkva megbüntetésére, ha tovább eszkalálja a feszültséget Ukrajnában. 

A háttérben közben már komoly pozicionálás zajlik Washingtonban és a stratégák újra leporolták a régi elrettentési és feltartóztatási (deterrence and containment) terveket. Múlt héten amerikai védelmi hivatalnokok a Képviselőház meghallgatásán jelezték, hogy a Pentagon nem zárja ki a megelőző csapásokat orosz célok ellen, beleértve a nukleáris ütőerővel.

Indul a fegyverkezés?

Negyed századdal a Szovjetunió szétesése után Washington újra készíti elő nukleáris fegyverek Európába telepítését. Washington a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták (INF) Európából való kivonásáról 1987-ben megkötött szerződés megsértésével vádolja Moszkvát. Az orosz haderő ugyanis állítólag földről indítható, a szerződés által tiltott hatótávolságú "szárnyas rakéták" (manőverező robotrepülőgépek) repüléstesztjét végzi. Oroszország cáfolja a paktum megszegését, és azt állítja, hogy a rakétavédelem kiépítésével ilyet éppen az Egyesült Államok követ el.

Philip Hammond brit külügyminiszter most hétvégén elmondta a BBC Sunday-nek, hogy rendkívül előrehaladottak a tervek újabb amerikai nukleáris rakéta-telepítésekről Európába. Hammond hozzátette, hogy London hamarosan kiléphet az INF-szerződésből, megnyitva az utat az amerikai nukleáris telepítések előtt. Ez egyébként csupán újrajátszása lenne az 1991 előtti időszaknak, amikor Anglia amerikai nukleáris fegyvereket tárolt a Királyi Légierő Greenham Common bázisán.

A németek központi témává tették a klímapolitikát

Merkel lobbizásának köszönhetően az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája volt az egyik kiemelt téma a G7 csúcson, legyőzve Kanada és Japán vonakodását. A G7 csoport tagjai végül egyetértettek abban, hogy a klímacsúcson kötelező érvényű megállapodást kell kötni az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, és mindannyian kiállnak amellett, hogy 2 Celsius fok alatt kell tartani a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig, az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A G7 csoport elkötelezte magát amellett, hogy a világgazdaság "dekarbonizációjára" van szükség "a jelenlegi évszázadban", vagyis ki kell alakítani a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaságot. A Hetek amellett is elkötelezték magukat, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) ajánlása alapján 2050-ig az üvegházhatású gázok 40 és 70 százalék közötti mértékű csökkentésére van szükség 2010-hez képest, és ennek a sávnak "a felső szélét" kell megcélozni.

A G7 csoport tagjainak az is közös meggyőződése, hogy a Párizsban kidolgozandó megállapodásban biztosítani kell azt az évi 100 milliárd dollárt, amelyet a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson elhatározott menetrend szerint 2020-tól a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására fordítanak.Káncz Csaba jegyzete