Papíron egyre többet ér az átlagfizetés, de a lakosság ezt nem érzi

394 300 forint – ennyi a teljes munkaidőben dolgozók nettó mediánkeresete a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, augusztusi adatai szerint. A reálkereset 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit: ez messze elmarad a tavalyi év nagy részében tapasztalt 9-10 százalékos növekedéstől. A nettó átlagkereset növekedéséhez hozzátettek a július elsejétől elérhető családi adókedvezmények is.

A versenyszférában nagyobb súlyú ágazatokban nagyságrendileg hasonló bérdinamikát mutatnak a KSH adatai, amely jelzi, hogy a béremelkedés széles bázison alapul. „A költségvetési szférában a medián kereset ennél érdemben gyorsabb ütemben, 11,8 százalékkal emelkedett, vagyis a bérfelzárkózást az alacsonyabb keresetűek béremelései hajtották” – mondta a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, Molnár Dániel. Ebben szerepet játszik egyrészt a legkisebb keresetek év eleji emelése, másrészt a pedagógusokat érintő év eleji bérfejlesztések és a kisebb települések önkormányzati dolgozóinak júliusi béremelése is. Az egészségügyben viszont az év elején kifutott a tavalyi béremelés hatása. 

„Szeptemberben várhatóan tovább gyorsult a béremelkedési ütem a közszférában, a pedagógusok körében ekkor jelenik meg a teljesítményértékelésen alapuló bérfejlesztés hatása, illetve a területi közigazgatásban dolgozók 15 százalékos béremelése is” – tette hozzá.

A közszféra esetében jövőre is folytatódik a gyors bérnövekedés, a pedagógusok, a kormányzati és önkormányzati tisztviselők körében a bérfejlesztés újabb lépcsőfoka valósul meg január elsejétől, amellyel párhuzamosan a vízügyi dolgozók és az igazságügyi dolgozók béremelését is bejelentette már a kormányzat, miközben a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett fegyverpénz hatása is felfelé tolja majd a bérdinamikát. 

A GFÜ úgy látja, jövőre ismét két számjegyű ütemben emelkedhet az átlagbér értéke, ez pedig az előrejelzésük szerint, éves átlagban 4 százalék alá lassuló inflációval együtt jelentős, 6 százalék körüli reálbér-dinamikát eredményezne.

A pedagógusok húzzák felfelé az átlagot

„A keresetek növekedésének üteme továbbra is érdemben meghaladja az inflációt: miközben tehát a gazdaság stagnál vagy alig növekszik, a bérek vásárlóereje tud emelkedni” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor.

A legnagyobb béremelkedést az oktatásban (16,5 százalék) és az ingatlanügyleteknél (11,8 százalék) mérték, míg a legkisebbet az egészségügyben (2,0 százalék) és az energiaiparban (0,7 százalék). Regős elmondta: az energiaiparban magas volt a bázis és így is 1 millió forint felett van az átlagkereset. „Fontos hangsúlyozni, hogy ezek átlagok: az egyes munkavállalók esetében a keresetnövekedés ettől érdemben eltérhet” – tette hozzá.

A jelentős súlyú feldolgozóipar béremelkedése az előző havi 8,8 százalék után 7,8 százalékra csökkent, azaz elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. Regős szerint ez nem független az ágazat gyenge teljesítményétől.

„A következő hónapokban nagy változás nem várható, a béremelkedés üteme az augusztusi környékén alakulhat. Jövőre az ideinél dinamikusabb átlagbérnövekedésre számítok. Különösen, ha a minimálbér emelkedése az ideinél nagyobb lesz, ha a nagyberuházások nyomán erősödik a munkaerőért való verseny, illetve, ha a választások előtti költekezések (például fegyverpénz) felfelé húzzák azt” – mondta a Gránit Alapkezelő szakértője.

Lefeleződött a bérnövekedési ütem

Az ING Banknál lassú, trendszerű lemorzsolódást figyeltek meg a keresetek növekedési ütemében 2023 vége óta. „Az elmúlt három hónapban valamivel 5 százalék alatt stabilizálódott a reálbérek növekedési üteme. Vagyis a bérek vásárlóereje továbbra is emelkedik, tehát a magyar gazdaság gyengélkedésének oka nem a keresetek környékén keresendő” – mondta Virovácz Péter, a bank szenior közgazdásza. Például, a mezőgazdaságban a szezonális munkák okozta erős munkaerőkereslet miatt továbbra is alacsony, két számjegyű ütemben emelkednek a keresetek.

A megoldás az ING elmélete szerint a még mindig gyenge, bár talán némileg javuló fogyasztói bizalomban rejlik, és abban, hogy a háztartások miként élik meg azt, a korábban akár 20 százalék körüli bérnövekedési ütem és a 10 százalékos reálbér-emelkedés mára lényegében lefeleződött. 

A lakosság érzékelése szerint nemcsak a bérek növekedése alacsony, de az infláció is túl magas. A háztartások úgy élik meg, hogy romlik az anyagi helyzetük, így a közgazdasági logikának némileg ellentmondva egy magas inflációs környezetben a háztartások a többletjövedelmük megszokottnál nagyobb részét takarítják meg. 

A bank 8,5-9 százalék körüli éves átlagbér-növekedésre számít idén. Virovácz a jövő évi trenddel kapcsolatban a minimálbér-megállapodás esetleges revízióját tartja a legfontosabb kérdésnek. „A vállalatok túlnyomó többsége vélhetően ahhoz igazodik majd a bérezési döntéseivel, ami növelheti a piacon tapasztalható most se alacsony feszültséget. Jelenlegi előrejelzésükben jövőre valamivel 10 százalék feletti átlagbér-növekedésre számítunk” – mondta a szakértő. Az ING vezető elemzője a Klasszis Podcastben arról beszélt: egy az egyben megtörténtek azok a költségvetési plusz kiadásokat érintő kormányzati intézkedések, amiket a 2022-es választások előtt is láthattunk.

A Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált a kereseti adatokra. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor elmondta: a fizetések vásárlóereje két éve folyamatosan nő.