A Washington és Moszkva között egyre eszkalálódó diplomáciai és katonai feszültség közepette a Süddeutsche Zeitung nevű befolyásos lap jelentette múlt pénteken, hogy az amerikai kongresszus megtette az első lépéseket az INF-szerződés érvénytelenítésére. Az INF, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése” az a katonai szerződés az USA és a Szovjetunió között, melyet Washingtonban írt alá Ronald Reagen amerikai elnök és Mihail Gorbacsov SZKP főtitkár 1987 december 8-án.
Új nukleáris rakéták Európába
A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezik. A hatótávolságot 500–5500 km-ben határozták meg. A szerződés teljesítési határidejéig (1991. június 1.) 2692 darab reaktív hajtású fegyvert semmisítettek meg a közös ellenőrök felügyelete alatt: 846 darabot az amerikai, 1846 darabot a szovjet arzenálból, melyben a nukleáris robbanófejek aránya is egyenlőtlenebb volt
Az egyezmény aláírásának következtében jelentősen csökkent az amerikai nukleáris fegyverek száma Európában. Most viszont az veszélyhelyzet állt elő, hogy az USA új nukleáris rakétákat fog gyártani és telepíteni Európába. Harminc év után tehát visszatér Európába a hidegháborúból jól ismert nukleáris szembenállás kísértete. Nem véletlen, hogy Németország reszketni kezdett az új tervektől, hiszen az INF-szerződés felmondásával az ország területe újonnan potenciális nukleáris csatatérré változhat.
Zapad-2017 hisztéria
|
| A US Air Force katonái (Forrás: EPA/VALDA KALNINA) |
A szerződés tervezett felmondásának oka a lap szerint az amerikai-orosz kétoldalú kapcsolatok teljes befagyása és a szándék mindkét fél részéről „a nukleáris arzenál átfogó modernizálására”. Ráadásul az amerikai hírszerzés már 2008-ban jelentette, hogy Moszkva SSC-8 nevű cirkálórakétát fejlesztett ki és állított hadrendbe, amelyet az INF-szerződés megsértésének tekintettek Washingtonban. Moszkva ezt visszautasítja és a Romániába, valamint Lengyelországba telepített amerikai rakétarendszerekre mutat, amelyek szerintük Oroszország ellen is bevethető.
A német jelentés azon hisztérikus kampány közepette érkezett, amely a Nyugat egyes csoportjai részéről fogadta a nagyszabású, Zapad-2017 nevű orosz hadgyakorlatot. A szeptember 14-20 között esedékes hadgyakorlat Nyugat-Oroszország és Berarusz területén zajlik majd, akár 100 ezer katona részvételével. A Balti államok és Ukrajna biztonsági szervei az elmúlt hetekben arra figyelmeztettek, hogy a hadgyakorlat Trójai falóként funkcionálhat és átcsaphat országaik megszállásába. A Pentagon ezért az elmúlt hetekben pótlólagosan 7 darab F-15C vadászgépet és 600 tengerészgyalogost telepített a Baltikumba.
|
| Káncz Csaba |
Több európai országban állomásozhatnak majd
Berlint rettegéssel töltik el a NATO tervezett lépései is, amelyekről már ősszel megkezdődhetnek a hivatalos megbeszélések és amelyek között már szerepel a B-2 és B-52-es stratégiai bombázók erőteljesebb rotációja Európába, valamint a kikötők és repterek megerősített védelme. A NATO készebbnek fog mutatkozni nukleáris válaszcsapást mérni Moszkvára, amelyet a titkos anyagokban „elképzelhető” kategóriába sorolják, és a katonai nyelvezetben „nuclear signaling” névre hallgat.
A „nukleáris részesedés” keretében a német pilótákra is szerep hárulna, hiszen egyes jelentések szerint a Bundeswehr bücheli katonai repterén 20 darab amerikai B61 típusú levegő-föld nukleáris rakétát tárolnak. Washington napjainkban hat európai ország területén állomásoztat atomfegyvereket. Német diplomáciai értesülések szerint az USA fontolgatja, hogy ezen európai országok körét kibővíti, hiszen főként Varsó és a baltaik sürgetik már régóta, hogy Washingtonnak határozottabban kell fellépnie Moszkvával szemben.
Káncz Csaba jegyzete
Megjött az iráni válasz. 
