Az ENSZ főtitkára hétfőn felszólította az Egyesült Államokat és Kínát, hogy tegyen lépéseket a "teljesen működésképtelenné vált" kapcsolataik javítása érdekében, egyúttal új hidegháborútól is óvott.
António Guterres az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a világ két vezető gazdasági nagyhatalmának együtt kell működnie az éghajlatváltozás elleni harcban az emberi jogok, a kiberbiztonság és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos nézeteltéréseik ellenére is.
A környezetvédelem mellett Guterres kiemelte a koronavírus-járvány elleni harc fontosságát, és több más, globális kihívást is említett, amelyet szerinte csakis a nemzetközi közösség összefogásával, elsősorban a nagyhatalmak közti együttműködéssel lehet megoldani.
"Mindenáron meg kell akadályoznunk egy hidegháborút, mert ez már más lenne, mint az előző, esetleg sokkal veszélyesebb is" - szögezte le az ENSZ-főtitkár, kiemelve, hogy a szovjet-amerikai szembenállás a maga idejében "nyilvánvaló szabályokat" teremtett: mindkét fél tisztában volt a nukleáris pusztítás veszélyével, így mindig lehetőséget biztosított az ellentétek háttércsatornákon keresztül történő rendezésére.
A jelenlegi helyzet azonban sokkal kevésbé átlátható, a múltbeli tapasztalatok pedig lassan kifakulnak az emberek emlékezetéből - figyelmeztetett Guterres.
A főtitkár aggodalmát fejezte ki az ausztrál-amerikai-brit háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség miatt is, amelynek keretében Canberra nukleáris meghajtású tengeralattjárókat szerez be az Egyesült Államoktól.
Az alku eredményeképpen létrejött szerződésre Peking mellett Párizs is élesen reagált, Canberra ugyanis emiatt felmondta a hagyományos meghajtású tengeralattjárók szállításáról Franciaországgal 2016-ban kötött szerződését.
Az interjúban a főtitkár három másik ügyet is felemlített, amelyet a világ vezető nagyhatalmai a héten vitatnak meg az ENSZ Közgyűlés ülésén: az éghajlatváltozást, a világban továbbra is dúló koronavírus-járványt és Afganisztán bizonytalan jövőjét a tálib hatalomátvételt követően.
Guterres "merő képzelgésnek" nevezte azt a gondolatot, hogy a radikálisok hatalomra jutásával Kabulban "színes összetételű kormány" lesz, amely majd tiszteletben tartja az emberi jogokat, és véget vet az itt zajló terroristatevékenységnek és kábítószer-termesztésnek.
"Végül is az Egyesült Államok és sok más ország is katonák ezreit állomásoztatta Afganisztánban, dollárbilliókat költött rá, mégsem tudta megoldani az ország bajait, sőt, egyesek szerint csak rontott rajtuk" - jelentette ki.
Hozzátette: bár az ENSZ kapacitásai korlátozottak, még mindig kulcsszerepet játszik az Afganisztánnak szállítandó segélyekben, és igyekszik felhívni a tálibok figyelmét az emberi jogok, különösen a nők jogainak tiszteletére.
"Nyilvánvalóan harc dúl a tálib vezetésen belül a különböző frakciók között, a helyzet egyelőre nincs tisztázva" - mondta, s úgy vélte, ez újabb ok arra, hogy a nemzetközi közösség szóba álljon a radikálisokkal.
Méltatta továbbá Joe Biden amerikai elnök klímaügyben tanúsított elkötelezettségét, kiemelve, hogy Biden visszaléptette hazáját a 2015-ös párizsi klímaegyezménybe, amelyből elődje, Donald Trump léptette ki az Egyesült Államokat, mondván, az tisztességtelenül bünteti az amerikai cégeket.
Felemlítette azonban, hogy sok ország továbbra sem tud együttműködni a környezetváltozás, valamint a koronavírus-járvány elleni harcban. "Nem voltunk képesek igazi előrelépést elérni" - szögezte le.
Guterres emellett teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy például szülőhazája, Portugália lakosságának már 80 százaléka be van oltva a vírus ellen, sok afrikai országban a beoltottak száma viszont még mindig kevesebb mint két százalék. Arra is figyelmeztetett, hogy ha a járvány elszabadul a déli féltekén, további vírusmutációk várhatóak. "Márpedig azt tudjuk, hogy a mutációk révén a vírus fertőzőbbé és veszélyesebbé válik" - tette hozzá.
A főtitkár emellett ismét sürgette a befolyásos G20 országcsoport tagjait - akiknek a szemére vetette, hogy tavaly nem léptek fel közösen a járvány ellen -, teremtsék meg egy átfogó és globális oltási terv feltételeit. Hangsúlyozta azt is, hogy a déli félteke fejlődő és az északi félteke fejlett országai között lévő szakadék rendkívül veszélyes a nemzetközi biztonságra nézve is, hozzátéve hogy a helyzet megnehezíti az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,04 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig. 
