A Kína-ellenes egyezmény (AUKUSA) az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália között további hullámokat kelt Ázsiában és Európában. Most megnézzük, hogy a főbb érintett feleket milyen motivációk mozgatták és milyen geopolitikai következmények várhatók.
Franciaország
Macron döntése értelmében (!) Párizs visszahívja konzultációra a nagykövetét Washingtonból és Canberrából. Ez Washington viszonylatában 1793 óta most fordul elő először – akkor Párizs Edmond-Charles Genet nagykövetet hívta vissza.
Ez a legmagasabb szintű diplomáciai figyelmeztetés, ami után már csak a kapcsolatok megszakítása, illetve a hadüzenet jön a külpolitikában. Pedig pár hónapja a franciák még annyira optimisták voltak Anthony Blinken francia kötődéseire számítva.
A brit The Times értesülései szerint az Egyesült Királyságban csak 10 ember tudott a titkos tárgyalásokról, amelyek március óta tartottak. Ez azt jelenti, hogy javában zajlottak már a júniusi G7 csúcs idején is, amikor a 3 angolszász vezető széles mosollyal üdvözölte a mit sem sejtő francia elnököt. Ahogyan augusztus 30-án is, amikor összeültek az ausztrál és francia kül- és védelmi miniszterek közös megbeszélésre.
Peter Ricketts, Párizsba akkreditált volt brit nagykövet joggal állapította meg tegnap: a franciák számára így megkérdőjeleződik a NATO küldetése. A megalázott Macron elnök ráadásul egy éles választási küzdelemben van, hiszen jövőre élet-halál harc jön számára az elnökválasztáson.
Egyesült Államok
Mind az amerikai külpolitika, mind a belpolitika viharos hónapokat él át és Biden elnök demokratái könnyen elveszthetik a jövő évi félidős választásokat. Így tehát egy óriási ausztrál szerződés az amerikai haditengerészet számára fontosabbnak bizonyult, mint egy éles vita azzal a Franciaországgal, amelynek vezetője „agyhalottnak” nevezi a NATO-t és egyébként is rendszeresen szirénhangokat hallat Moszkva felé.
Mi több, júniusban Macon a NATO Kína-elleni keményvonalas fellépése ellen érvelt. Emlékeztette Biden elnököt, hogy a NATO egy atlanti, nem pedig egy csendes-óceáni intézmény.
Ráadásul befolyásos amerikai szakértők követelik, hogy a Covid-járvány és az egekbe szálló államadósság miatt az USA évi 80 milliárd dollárt spóroljon meg európai katonai kiadásain.
Tavaly a kínai gazdaság 2,3 százalékkal növekedett, míg az amerikai 2,3 százalékkal zsugorodott, még közelebb hozva az időpontot, amikor a kínai gazdaság megelőzi az amerikait. Az amerikai stratégák ezt bizony nem nézik tétlenül.
Európai Unió
Az AUKUSA szerződés egyszerre új megvilágításba helyezi az európaiak számára Washington Ázsia felé fordulását („pivot to Asia”). Mindez alig pár héttel a kabuli kivonulási káosz után, amellyel kapcsolatban a Fehér Ház nem konzultált európai szövetségeseivel.
Kevés európaiban tudatosodott a mai napig, hogy a Brexittel megrendült kontinensünk biztonsága. Csupán London távozásával az EU elvesztette tagállamai katonai költségvetésének a negyedét és a NATO katonai kiadások 80 százaléka az EU-n kívül került.
Macron elnök, aki – az EU egyetlen nukleáris hatalmának vezetőjeként – már régóta szószólója kontinensünk stratégiai autonómiájának és aktívan lép föl katonailag mind Nyugat-Afrikában, mint a Kelet-Mediterráneumban, és az AUKUSA egyezmény megalázása után még erőteljesebben fog kiállni az ügy mellett.
Ezzel Párizs nyitott ajtót dönget, hiszen Ursula von der Leyen, az Eurüpai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről tartott szerdai beszédében leszögezte: „egy új korszakba lépünk, ahol egyre erősebb konkurenciával szembesülünk”. Ezért az EU-nak katonailag egyre erősebbnek kell lennie, mégpedig „a NATO és az ENSZ részvétele nélkül is”. Törekedni kell tehát egy „Európai Védelmi Unióra”.
Ausztrália
Pár órával az AUKUSA egyezmény nyilvánosságra kerülése után az ausztrál védelmi miniszter bejelentette, hogy ezentúl még több amerikai vadászgép és katona fog állomásozni a kontinensnyi országban. Arra is utalt, hogy amerikai közepes hatótávolságú rakétákat is befogadhat hazája.
Kína
Peking még magasabbra tekerte a hangerőt és a pártlap tegnap figyelmeztetett: ausztrál katonai célpontok „potenciális nukleáris célpontokká” válnak. Egy kínai szakértő ennek kapcsán kiemeli: az USA a régióban egy NATO-hoz hasonló szövetséget hoz létre, amelynek az AUKUSA a magja, körbe véve az USA-Japán és az USA - Dél-Korea szerződésekkel. A legkülső pályán pedig a Quad-ot találjuk, mivel Indiában nem tud teljesen megbízni Washington.
Oroszország
Figyelemreméltó, hogy Moszkva egy vezető biztonságpolitikai tárgyalója csütörtökön kijelentette: nem megalapozottak azok a kijelentések, miszerint Ausztrália új nukleáris hatalommá válik az egyezményt követően. Mindazonáltal az AUKUSA egyezmény rossz példát mutat Észak-Korea valamint Irán felé, és a tengeralattjárók összeszerelését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek szorosan figyelemmel kell kísérnie.
Tavaly 793,4 milliárd dollár értékben adtak el félvezetőket világszerte, ami 21 százalékos növekedés 2024-hez képest. 
