Politikai bombaként robbant tegnap Párizsban és Brüsszelben a hír, hogy az USA, Nagy-Britannia és Ausztrália új biztonsági megállapodást (AUUKUS) kötött, ami alapján a nemzetbiztonsági és titkosszolgálatok együttműködésén túl a legújabb védelmi technológiákat is egymás rendelkezésére bocsátják.
Az AUUKUS egyszerűbbé teszi a három ország számára a mesterséges intelligencia, a nukleáris meghajtású tengeralattjárók (SSNs) és a nagy hatótávolságú csapásmérés vonatkozásában az információ és know-how cseréjét. A biztonságpolitikai cél egyértelműen a kínai befolyás elleni fellépés.
Ausztrál áttörés
A legfontosabb ezek közül kétségtelenül az SSNs-re vonatkozó kitétel, hiszen a világon csak hat ország működtet ilyen fegyverrendszert és most Ausztrália csatlakozik az elit klubhoz. A megállapodás részeként Ausztrália legalább 8 SSNs-t szerel össze Adelaide városában. Az új technológiájú tengeralattjárókkal Ausztrália ezentúl képes lesz észrevétlenül járőrözni a Dél- és a Kelet-kínai-tenger forrongó vizein.
A megállapodás egyben kirúgja Párizst abból a 90 milliárd dolláros megállapodásból, amelyet Canberra 2019-ben kötött a franciákkal 12 darab dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárók összeszereléséről. Az AUUKUS megállapodás óriási jelentőségét mutatja, hogy Washington eddig a világon egyedül Londonnak osztotta meg – hét évtizede – az SSNs meghajtási technológiáját.
Párizs tombol
A francia kormány szövetségesi árulásnak fogja fel a megállapodást, amely „még inkább szükségessé teszi az európai stratégiai autonómiát”. A franciák éktelen haragja érthető: Párizs és Canberra két hete tartotta meg az első közös kül- és védelmi miniszteri tanácskozást, ahol hitet tettek a francia tengeralattjáró program mellett. Ráadásul Párizs volt az első európai hatalom, amely 2018-ban bemutatta az Indo-csendes-óceáni stratégiáját.
Nem kevésbé megalázó az AUUKUS az EU számára, amely tegnap mutatta be első közös Indo-csendes-óceáni stratégiáját. Az EU politikai döntéshozóinál is leolvadtak a biztosítékok, hiszen az USA a Brexit-es Egyesült Királyságot hívta meg első európai hatalomként ebbe a megállapodásba. Ennek viszont súlyos következménye is lehet: tegnap a brit parlamentben Boris Johnson miniszterelnök nem zárta ki London katonai részvételét a konfliktusban, ha Kína le merné rohanni Tajvant.
Ausztrália cáfolt
Pénteken jelent meg az ausztrál reakció. Eszerint Canberra már a nyáron jelezte Párizs felé, hogy elállhat a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződéstől - közölte pénteken az ausztrál miniszterelnök, arra reagálva, hogy Párizs tiltakozott a szerződés felmondása, valamint az új ausztrál-amerikai-brit partnerségi szerződés miatt. Scott Morrison azt mondta, teljesen nyilvánvalóvá tette Macron előtt, hogy kormánya ebben a tekintetben mindenekelőtt az ausztrál nemzeti érdekeket veszi majd figyelembe, és még megfontolhatja a dolgot.
Peking éles figyelmeztetése
A kínai pártlap szerkesztőségi állásfoglalása tegnap leszögezte: nem hihető, amikor Washington azt állítja, hogy az ausztrál SSNs-ek nem lesznek fölszerelve nukleáris rakétákkal. A kezdet kezdetétől az SSNs-ek stratégiai csapásmérésre lettek kifejlesztve. Ausztrália készüljön a legrosszabbra, ha megpróbál belekeveredni a tajvani vagy a dél-kínai-tengeri konfliktusba. A kínai rakéták ausztrál katonai célokat fognak megsemmisíteni.
A kínai kormányszóvivő ugyanakkor kiemelte: a megállapodás aláássa a regionális stabilitást, fegyverkezési versenyt indít el és megkérdőjelezi Ausztrália eddigi elkötelezettségét a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló kérdésben.
Valóban, az AUUKUS megállapodás egy komoly eszkalációnak tekinthető a már amúgy is feszült térségben. Visszahozza a második világháború emlékét, amikor Washington és London Ausztráliát használta logisztikai központként – akkor éppen Japán ellen. Az Egyesült Királyság katonasága tehát fél évszázad után visszatér Ázsiába, ahol a bázisait fél évszázada föladta.
Jön a Quad ülés is
Az AUUKUS bejelentésének időzítése figyelemre méltó. Jövő héten első alkalommal kerül ugyanis sor a Quad vezetőinek személyes találkozójára. Az Egyesült Államokkal karöltve Japán, Ausztrália és India már évek óta tagjai az egyre nyíltabban Kína-ellenes Négyoldalú Biztonsági Dialógusnak (Quad) nevezett nemzetbiztonsági és katonai konzultációs csoportnak.
A megállapodást Washington pontosan egy hónappal Kabul eleste után jelentette be. Az afganisztáni kivonulás része volt annak az amerikai stratégiai váltásnak, amelynek keretében az eddigi „terror elleni háborúról” a „nagyhatalmi vetélkedésre” irányul figyelem – azon belül is mindenekelőtt Kínára.
Obama elnök 2011 novemberében az ausztrál parlamentet választotta színhelyéül az „Ázsia felé fordulás” („pivot to Asia”) stratégia bejelentéséhez, amely elindította a Kína elleni, egyre inkább eszkalálódó konfliktust. Az ausztrál külügyminiszter és védelmi miniszter jelenleg is Washingtonban tartózkodik, hogy az évente megtartott „AUSMIN” tárgyalások keretében egyeztessenek amerikai kollégáikkal. A térség kiemelt jelentőségét jól mutatja, hogy csupán az elmúlt pár hétben délkelet-ázsiai körutat tett mind Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, mind Kamala Harris alelnök.
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
