Amennyiben nem lesz azonnali, gyors és nagyméretű csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor lehetetlen lesz a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, és ez katasztrofális következményekkel járhat az emberek és a bolygó számára
- jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára Genfben annak a tanulmánynak a bemutatóján, amely a klímaváltozás elleni eddigi erőfeszítések eredményeit összegezte.
A bűvös 1,5 fok
A dokumentum, amelyet vezető meteorológiai szervezetek és tudósok állítottak össze, a legutóbbi ENSZ-tanulmánnyal összhangban ezt a negatív fejleményt valószínűsíti:
eszerint a globális átlaghőmérséklet emelkedése időlegesen meg fogja haladni a 1,5 Celsius-fokot a következő öt évben az iparosodás előtti szinthez képest.
A 1,5 Celsius-fok kritikus pont lett a döntéshozók számára. Idén májusban a G7-ek – Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Franciaország, Németország, Olaszország – már
elkötelezték magukat a 1,5 Celsius-fokos cél mellett. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben még „csak” az szerepelt, hogy a hőmérséklet-emelkedést „jóval 2 Celsius-fok alatt” kell tartani, valamint erőfeszítéseket kell tenni az emelkedés 1,5 fokon tartása érdekében.
Idén augusztusban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) már azt állította jelentésében, hogy ha a legjobb forgatókönyv válik valóra, és sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, valószínűleg még akkor is 1,5 Celsius-fokkal emelkedik majd a globális átlaghőmérséklet 20 éven belül.
A legutolsó, meteorológiai intézetek és az IPCC által összeállított jelentés szerint pedig 40 százalék az esély arra, hogy az emelkedés már a következő öt év egyikében eléri a 1,5 fokot. (Az ugyanakkor valószínűtlen, hogy az emelkedés öt éves átlagban is ennyi lesz, az egyes évek ugyanis melegebbek vagy hidegebbek a hosszútávú átlagnál.)
Az új és pontosabb adatok azt jelzik, hogy a világ egy kicsit jobban melegedett az elmúlt években az eddig feltételezettnél; a hőmérséklet eddig összesen 1,1 Celsius-fokkal nőtt
- mondta John Kennedy, a brit Meteorológiai Intézet kutatója a Financial Timesnak.
A csütörtökön bemutatott jelentésből kiderül az is, hogy bár a koronavírus-járvány miatti karanténok kis időre csökkentették a káros gázok kibocsátását, „nincs jele a visszazöldülésnek”, az üvegházhatású gázok koncentrációja a levegőben pedig továbbra is rekordszinten van.
A fosszilis tüzelőanyagokból származó
széndioxid-kibocsátás 2019-ben új csúcsot ért el, és – előzetes becslések szerint – 2021 első hét hónapjában „ugyanazon a szinten vagy magasabban” volt, mint 2019 azonos időszakában.
Bár a nulla kibocsátásra tett ígéretek biztatóak, az országok vállalásai összességében nem elegendőek ahhoz, hogy hosszabb távon 1,5 Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, figyelmeztetnek szakértők.
Plusz három méter víz
A jelentés szerint a 2017-2021 közötti globális átlaghőmérséklet a legmagasabb volt a feljegyzések kezdete óta, és 1,06-1,26 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
A tengerszintek globálisan 20 centiméterrel emelkedtek 1900 és 2018 között, 2300-ig pedig a növekedés mértéke elérheti a 3,1 métert még akkor is, ha a hőmérséklet-emelkedés jóval 2 Celsius-fok alatt marad.
Létfontosságú lesz az alkalmazkodás ehhez. Alkalmazkodási stratégiákra lenne szükség ott, ahol még nincsenek
-emeli ki a dokumentum.
A megállapítások borús és riasztó képet festenek. Példanélküli klímaváltozásnak vagyunk tanúi, amit mi okoztunk. Jelenlegi tetteink pedig nagyrészt nem elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzuk a helyzet rosszabbra fordulását
-mondta a brit lapnak Joeri Rogelj, a Grantham Klíma- és Környezet-kutató Intézet munkatársa, a jelentés egyik szerzője.
Ez még csak a kezdet
Antonió Guterres szerint a közelmúltban történt természeti katasztrófák – Ida-hurrikán pusztítása, árvizek Nyugat-Európában, halálos hőhullám Észak-Amerika nyugati partján – azt jelzik, hogy egyetlen ország sincs biztonságban a klímaváltozással összefüggő csapásoktól.
Ezek a változások csak kezdetei annak a rossznak, ami következik
-figyelmeztetett.
Az Egyesült Államokban és Venezuelában augusztus végén pusztító Ida-hurrikán 112 ember életét követelte és mintegy 50 milliárd dollár kárt okozott. A nyári árvizekben Európában mintegy 250-en haltak meg – csaknem 200-an közülük Németországban –, az észak-amerikai hőség pedig több mint 1200 halálos áldozatot követelt a becslések szerint.
Mindezt figyelembe véve Guterres sürgette a kormányokat, hogy az eddigieknél ambíciózusabb kibocsátás-csökkentési tervekkel készüljenek az ENSZ közelgő klímakonferenciára. Az eseményt Glasgow-ban tartják majd október 31. és november 12. között.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
