A hidegháború utáni negyedszázad viszonylagos békessége után újra a nagyhatalmak közötti stratégiai vetélkedés vette át a főszerepet a Közel-Kelettől kezdve a Dél-kínai-tengerig. Az idei Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia hivatalos dokumentuma szerint újonnan felmerült egy globális konfliktus lehetősége. Ahogyan a jelentés fogalmaz, „a Hidegháború óta először, a nagyhatalmak közötti erőszak eszkalációjának lehetőségét nem lehet elvetni, mint egy valószínűtlen rémálmot.”
A szíriai pokol tüze
Moszkvában egyre erősödik az az érzés, hogy Washington az ördöggel is kész paktumot kötni annak érdekében, hogy elérje a szíriai rezsim leváltását - fogalmazott az orosz külügyminisztérium egy hétfő esti közleményében. A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest a bejelentéssel kapcsolatban közölte: "Mindenkinek elfogyott a türelme Moszkvával szemben. Már nincs miről beszélnie az Egyesült Államoknak és Oroszországnak. Ez tragikus." Earnest utalást tett arra is, hogy az Egyesült Államok rendelkezésére álló leghatásosabb eszköz a szankció. Ezt az orosz média úgy értékelte, hogy Washington újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben a szíriai helyzet miatt.
Maria Zakarova orosz külügyi szóvivő pedig éles kirohanást intézett Washington címére, szerinte egy amerikai közvetlen támadás a szír kormányerők ellen „totális háborút eredményezne” és „tektonikus elmozdulásokat” idézne elő az egész Közel-Keleten. Putyin orosz elnök egyben hétfőn felfüggesztette a védelmi célból fölöslegessé vált, fegyverfokozatú plutónium hasznosításáról megkötött orosz-amerikai szerződés végrehajtását. Idén áprilisban Putyin elnök már távol maradt a második washingtoni nukleáris csúcsról, mert állítása szerint az Egyesült Államok Oroszországgal ellentétben nem veti alá visszafordíthatatlan átalakításnak a fölöslegessé vált fegyverfokozatú plutónium-készleteit.
Új washingtoni fókuszok
A második iraki invázió utáni geopolitikai helyzet jelentős átrendeződése következtében az USA egyre inkább meggyengült a mediterrán térségben, az Arab-félszigeten, Afrika szinte teljes területén és jelenleg nem tapasztalható erőfeszítés a helyzet megfordítására.
Az USA elsőszámú védelmi és stratégiai tervezési területe a csendes-óceáni térség lett és egyre jelentősebb erőt kötnek le a belföldi (úgynevezett „homeland”) védelmi felkészülési igények is.
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter múlt csütörtökön Sand Diego-ban egy anyahajó fedélzetén beszédet tartva a „harmadik fázisát” jelentette be az amerikai katonai felvonulásnak Ázsiában (’Pivot to Asia’). Egyértelműen Peking felé intézve szavait, Carter szerint Washingtonnak kell fenntartania a legütőképesebb hadsereget a térségben. Egyben kiemelte a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodás (Trans-Pacific Partnership) fontosságát, amely az Egyesült Államokat szorosabban összeköti 11 más ázsiai országgal – természetesen Kína kivételével.
Az agytrösztök nagy háborút vizionálnak
|
| Káncz Csaba |
Szeptember 20-án az Atlanti Tanács, egy vezető amerikai geopolitikai agytröszt nyilvánosságra hozta jelentését a hadsereg jövőjéről. A jelentés leírja azokat az előkészületeket az amerikai hadseregben, amelyek „nagy és halálos” háborúk megvívását célozzák „nagyhatalmak” között, amelyek „súlyos veszteségeket” okoznak mind emberéletben, mind vagyontárgyakban. A közeljövő világát (2020-2025) az agytröszt szerint a polgári rend felbomlása jellemezheti, így a „szárazföldi hadviselést egyre inkább jellemezhetik majd a városi műveletek”. A jelentés szerint viszont az amerikai hadseregnek fel kell készülnie a következő nagy háborúra is, amely akár több százezer amerikai katona bevetésével jár majd.
Az Atlanti Tanács jelentése jól illeszkedik Carter miniszter szeptember végi beszédéhez, ahol a Pentagon azon 348 milliárd dolláros tervéről értekezett, amely az elkövetkező 30 évben tovább erősítené Washington úgynevezett nukleáris triád képességeit stratégiai bombázókon, rakétákon és tengeralattjárókon. A Pentagonhoz közel álló Rand Corporation agytröszt idén nyáron a 2 millió fős hadsereggel bíró Kínával vívandó és megelőző csapással kezdődő háborút elemezte. A kutatók megdöbbentő – és okkal megkérdőjelezhető - következtetése szerint a konfliktus egy elszigetelt jelenség maradna a térségben és „valószínűtlen”, hogy nukleáris konfrontációba torkollna.
Káncz Csaba jegyzete
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
