6p

Már készül a terv Brüsszelben arra, hogyan tudná az EU szövetségi rendszeréhez kötni az "el nem kötelezett" országokat Oroszország és Kína ellenében. Brüsszel négy kulcsfontosságú országot azonosított, amelyeket kereskedelmi egyezményekkel és a beutazás megkönnyítésével édesgetne magához. Ez azonban nem lesz egyszerű feladat, már csak a nézet- és érdekkülönbségek miatt sem.

Az ukrajnai háborúval a világ ismét a hidegháború és a blokkosodás útjára lépett, egy-egy blokk gazdasági-politikai ereje szempontjából pedig fontos, hogy meg tudja-e tartani vagy be tudja-a vonzani táborába a jelentősebb, alig vagy még nem elkötelezett országokat.

Szövetséges kerestetik

Ezt szem előtt tartva az EU is próbál régi-új „barátokat” szerezni: a Politico információi szerint múlt héten uniós tisztviselők körében terjedni kezdett egy bizalmas dokumentum, amely országokra lebontott tervet tartalmaz arról, hogyan lehet megnyerni (vagy legalább nem elveszíteni) a Nyugat vezette szövetségi rendszer szélén vagy közelében lévő országokat. A terv az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén is napirendre került.

A nyugati blokk egyrészt szeretné fenntartani Oroszország izolációját és Ukrajna támogatását, másrészt korlátozná Kína egyre terjedő befolyását, és ehhez keres újabb, szalonképes partnereket. Már csak azért is szükségét látja ennek, mert az eddigi uniós erőfeszítések a nagyobb befolyásra Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában nehézségekbe ütköztek.

„Versengő geopolitikai környezetben vagyunk: nem csak a narratívák csapnak össze egymással, hanem az ajánlatok is. Vonzóbbá kell tenni az ajánlatunkat, és erősíteni kell a kapcsolatunkat velük”,  áll a dokumentumban.

Brüsszel tehát előnyök kecsegtetésével hálózná be a célba vett országokat a közel- és a távolabbi jövőben. Ezek közé tartoznak például kereskedelmi megállapodások, gazdaságfejlesztési, energiapari és biztonságpolitikai együttműködések, valamint az uniós beutazás megkönnyítése.

„A cél végeredményben egy olyan alternatíva kínálása, amely vonzóbb a kínai ajánlatnál” – mondta egy uniós diplomata a brüsszeli lapnak.

A dokumentum négy célországot nevez meg három különböző kontinensen: Brazíliát, Chilét, Nigériát és Kazahsztánt.

Mindegyikük megkapaszkodási lehetőséget jelent az EU-nak olyan régiókban, ahol a nyugati szövetségesek már régebb óta versenyeznek Moszkvával és Pekinggel a befolyásért és különböző forrásokért. Latin-Amerika például gazdag nyersanyagokban, Nigéria Nyugat-Afrika gazdasági motorja, Kazahsztán pedig gáz- és olajkészlete miatt fontos.

De nézzük részletesen, hogy „mit tudnak” ezek az országok, mit adhat nekik cserébe az EU, és hol vannak a problémás pontok!

Brazília

Brazília Latin-Amerika legnagyobb gazdaságú országa, amely a GDP nagyságát tekintve globálisan is benne van a top 10-ben. Abban ugyanakkor, hogy felkerült Brüsszel listájára, nagy szerepe van annak is, hogy év elején a baloldali Lula da Silva vette át az ország irányítását a nacionalista Jair Bolsonarótól.

Vannak még bökkenők. Olaf Scholz német kancellár és Lula da Silva brazil elnök találkozója Brazíliavárosban 2023. január 30-án. Fotó: EPA/Andre Borges
Vannak még bökkenők. Olaf Scholz német kancellár és Lula da Silva brazil elnök találkozója Brazíliavárosban 2023. január 30-án. Fotó: EPA/Andre Borges

„A jelenlegi kormány hajlandóságot mutat az együttműködésre”, áll a dokumentumban. Brazília szeretné, ha "globális szereplőként ismernék fel és kezelnék,” és azt is szeretné például, ha mezőgazdasági termékei az eddiginél könnyebben juthatnának be az uniós piacra.

Ezzel párhuzamosan az EU szeretné végre megkötni a szabadkereskedelmi egyezményt a Mercosurral (ez a dél-amerikai közös piac, amelynek Brazília mellett Argentína, Paraguay és Uruguay a tagja). Ebben kulcsszerepe lehet Brazíliának, amely támogatja a megállapodást.

A közeledést jelzi Olaf Scholz német kancellár év eleji brazíliai látogatása is, amely azonban felszínre hozta a nézetkülönbségeket is, például az ukrajnai háború ügyében.

Lula kerek-perec elutasította azt a német kérést, hogy lőszert szállítson a Németország által Ukrajnának ígért önjáró légvédelmi ágyúkhoz, a háború kirobbanásában játszott ukrán szerepre utalva pedig azt mondta: „ha két fél közül az egyik nem akar harcolni, akkor nincs harc.”

Az EU rossz szemmel nézi azt is, hogy Brazília nem tesz eleget a környezet- és klímavédelem terén.     

Lula, aki múlt héten kezdte meg európai látogatását Portugáliában, ebben is változást hozhat, és valóban szorosabbra fűzheti a viszonyt az EU-val.

„Mivel Bolsonaro idején Brazília a legtöbb latin-amerikai és európai országgal rossz viszonyt ápolt, egyre inkább elszigetelődött, Lula most elkezdte az újratervezést. Több külföldi kormány örömmel jegyezte meg, hogy Brazília végre visszatért a világpolitikába” – mondta lapunknak korábban Lénárt András Latin-Amerika szakértő a fentiekkel egybehangzóan. 

Chile

A másik dél-amerikai országot, Chilét szintén egy baloldali elnök, a mindössze 37 éves Gabriel Boric vezeti. Brüsszel szerint itt problémát okozhat, hogy a chilei „szélsőbaloldal megkérdőjelezi a kereskedelmi egyezményeket”, ugyanakkor a zöld politikában és Ukrajna támogatásában szövetségesként lehet számolni az országgal.

A dokumentum egyúttal arra ösztönzi az uniós döntéshozókat, hogy „csökkentsék Kína növekvő befolyását Chilében”.  A dél-amerikai állam szívesen szövetkezne az EU-val, így feloldva az „USA vagy Kína” dilemmát.     

Peking visszaszorítása érdekében Brüsszelnek véglegesítenie kellene a Chilével kötendő, már letárgyalt gazdasági megállapodást, amely csökkentené a vámokat. A dél-amerikai állam már panaszkodott amiatt, hogy késik az egyezmény megkötése a „hosszú és bonyolult uniós procedúrák” miatt.

Kazahsztán, Nigéria

Kazahsztánnal kapcsolatban az EU egyik fő célja, hogy Oroszország ne kerülhesse meg segítségével a nemzetközi szankciókat.

Ami a közép-ázsiai ország céljait illeti, szeretne több olajat exportálni Európába, fokozná az együttműködést az EU-val, és megbízható közvetítő platform maradna Kelet és Nyugat között. És persze örömmel venné, ha polgárai vízummentesen utazhatnának az uniós országokba.

A legális beutazás könnyítése központi eleme a dokumentum Nigériáról szóló részének is. Eszerint Afrika legnagyobb gazdasága úgy tekint az EU-ra, mint egy „zárt térre, amelynek szigorú vízumpolitikája van”, és hiányolja a nyitottságot a legális migrációra. A jövőben tehát lazább vízumszabályozást és a legális migráció bővítését szeretné. A nemrég megválasztott új nigériai kormány mindenesetre lehetőséget ad egy új együttműködésre.

A dokumentum ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy az EU érdeke inkább a „visszaküldések” elősegítése (és kevésbé a legális migráció), valamint a gazdasági kapcsolatok építése például az energiaszektorban, amelyben az ország szívesen fogadná az uniós pénzeket. A migrációval és az energiaügyekkel kapcsolatos egyezmény hónapokon belül megszülethet.

Az EU-nak tehát nagyon is kézzelfogható eszközei vannak arra, hogy próbálja megnyerni magának ezeket az országokat, és így növelje a Moszkvával és Pekinggel szemben álló blokk erejét.

Arról, hogy a BRICS-országok, köztük Brazília, hogyan viszonyulnak az ukrajnai háborúhoz, itt írtunk részletesen: 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG