|
| George H. W. Bush EPA/MAX NASH / POOL |
Pénteken este, kilencvennégy éves korában elhunyt George H. W. Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke. A bejelentés után közös közleményt adtak ki gyermekei, amelyben méltatták édesapjukat. Mint írták, a legjellemesebb ember és a legjobb apa volt.
Az elnök tavalyig aktív életet élt: a kilencvenedik születésnapját például ejtőernyős ugrással ünnepelte. Azóta azonban a Parkinson-kór kerekesszékbe kényszerítette, ráadásul felesége, Barbara, akivel 74 esztendeig élt házasságban, idén áprilisban elhunyt.
Olajmágnásból politikus
George Bush texasi olajipari cégének köszönhetően már milliomos volt, amikor 1964-ben belépett a politikába. 1971-ben ENSZ-nagykövet lett Richard Nixon amerikai elnök jóvoltából, 1980-ban pedig republikánus elnökjelölt szeretett volna lenni, Ronald Reagan azonban megelőzte. Reagan végül megnyerte az amerikai elnökválasztást is, Bush pedig az alelnöke lett.
A Reagan-korszak végén, 1988-ban harcba szállt az elnöki posztért, és legyőzte a demokraták jelöltjét, Michael Dukakist. 1836 óta az első olyan elnök volt, aki alelnökként szállt küzdelembe a Fehér Házért, és megválasztották.
Történelmi időszak
Bush kiemelkedő jelentőségű, történelmi változásokat hozó időszakban, 1989 és 1993 között vezette a világ akkor legnagyobb hatalmú országát. Az Egyesült Államok megnyerte a hidegháborút, a Szovjetunió szétesett, a vasfüggöny leomlott, és a volt kommunista országok, köztük Magyarország lehetőséget kaptak arra, hogy nyugati típusú demokráciává váljanak.
Ennek a folyamatnak a keretében George Bush 1989 nyarán Magyarországra is ellátogatott.
|
| Forrás: Népszava |
A Népszava 1989. július 12-i száma, amelynek címlapján egyszerre szerepelt az amerikai elnök vizitje és Kádár János temetése, így tudósított az eseményről:
„Az első amerikai elnöki látogatás előtt egy órával még dörgött az ég, szakadt az eső, és szinte éjszakai sötétség borult Budapestre. Mi tagadás, nagy volt az izgalom, mi laikus újságírók azon tanakodtunk, amiatt aggodalmaskodtunk, hogy a tervezett időben érkezik-e meg, egyáltalán le tud-e szállni az amerikai elnök különrepülő- gépe ekkora zivatarban. Ám, mire feltűnt a gép az égbolton, megbékélt az időjárás, s csupán szemerkélt az eső. George Bush és hivatalos kísérete — vihar ide, vihar oda — szinte percre pontos volt. ö és felesége hét óra előtt nyolc perccel lépett magyar földre. A Ferihegy—I. repülőtéren először Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Szabolcsi Gertrud, köszöntötte az Egyesült Államok elnökét és feleségét, Barbara asszonyt. Azután Mark Palmer, a budapesti amerikai nagykövet és felesége, továbbá dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete és neje üdvözölte őket. Közvetlen közelükben állt az elnöki gépkocsi, amelybe beszállva elindultak a Kossuth térre. Welcome to Hungary Mr. President! Köszöntjük Magyarországon, Elnök úr! Ilyen és hasonló feliratok voltak olvashatók mindenfelé. A hangosbeszélőn angolul és magyarul közölték, hogy megérkezett George Bush és felesége. A tömeg ismét nagy hanggal nyilvánította ki tetszését. Sajnos, az eső tovább esett s dörgött az ég. Ám ez szemmel láthatóan nem zavarta a megjelenteket, az ünneplőket és az amerikai vendégeket sem. George Bush eleinte egy esernyő alatt álldogált feleségével, majd kilépett alóla, mintegy jelezve, hogy nem is olyan nagyon esik. Az egybegyűltek ezt is nagy tapssal jutalmazták.”
Az egybegyűltek mellett tévénézők milliói élő adásban láthatták, ahogy Bush a zuhogó esőben, színpadias gesztusokkal összetépi az előre megírt beszédét, és nagy üdvrivalgás közepette, fejből beszél tovább.
Bush beszédet mondott az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is,
és – szintén a népközeliség jegyében – futott egyet a Vasas-pályán.
„Bush elnök Magyarország fővárosában is kampányolt, hogy bátorítsa a kelet-európai demokráciákat” – írta a Washington Post a látogatásról 1989-ben.
„A nemzetük egy példa nélküli kísérlet részese: egy kommunista rendszer szeretne átalakulni egy nyitottabb gazdaságú, egy nyitottabb és pluralista politikai rendszerré”
– mondta Bush az akkori magyar vezetőknek az amerikai lap szerint.
A külpolitikára koncentrált
Ami elnöksége egészét illeti, a Washington Post szerint képes volt kemény kampányokat vezetni és háborúba vinni a nemzetet (lásd Öbölháború Irak ellen), de fő eredményeit a tárgyalóasztalnál érte el.
A New York Times képzett bürokratának és diplomáciai játékosnak nevezte, aki a Szovjetunió összeomlása és Kelet-Európa felszabadulása alatti árnyalt kormányzásával segített véget vetni a négy évtizedes hidegháborúnak és a nukleáris fenyegetettségnek.
A BBC szerint elnökségét a külpolitika határozta meg. A brit közszolgálati adó is emlékeztet arra, hogy Kelet-Európában ekkor omlott össze a kommunizmus, és az Egyesült Államok maradt az egyedüli szuperhatalom.
„Politikája segített helyreállítani az Egyesült Államok hitelességét a világ szemében, és segített eltemetni a vietnámi beavatkozás emlékét.”
Kritikusai szerint ugyanakkor Bush elhanyagolta az amerikai belügyeket, és miután – kampányígéretével ellentétben – növelte az adókat, 1992-ben elvesztette az elnökválasztásokat a demokraták jelöltjével, Bill Clintonnal szemben
Igaz, a Bush-család 2001-ben megint visszavette a Fehér Házat, miután George W. Busht választották meg amerikai elnöknek. Idősebb Bush volt a második olyan ember az Egyesült Államok történetében, akinek a fia is elnök lett. 94 évével egyébként ő élte meg a legmagasabb kort az amerikai elnökök között.
Részesei voltunk az elkövetők oldalán is – mondta. 
