Sok kis szovjet rendszer
A Szovjetunió felszámolásakor nem gondoltuk volna, hogy az utódállamokból megannyi kis Szovjetuniócska alakul ki, melyek nagyjából olyan szisztémát üzemeltetnek, amilyen a hatalmas gyarmatbirodalomban volt. Ráadásul sok esetben az ország vezetője is ugyanaz maradt: a Szovjet Kommunista Párt által a köztársaság élére kinevezett első titkár lett az új ország korlátlan ura. Főleg Közép-Ázsiában volt ez jellemző: Üzbegisztán mellett ez történt Türkmenisztánban, Kazahsztánban és Tádzsikisztánban is, de Azerbajdzsán is ugyanígy járt, csak ott már az eredeti vezető fia van hatalmon.
Ezek a rendszerek az egykori gyarmattartónak, Oroszországnak kényelmesek, mert többnyire szót ért velük, könnyű az együttműködés, ami egyrészt azért fontos, mert rendszerint szorosak a gazdasági kapcsolatok, másrészt Oroszország nem nézi jó szemmel, ha korábbi gyarmatain más nagyhatalmak tesznek szert komolyabb befolyásra. A nyugat elítéli őket a demokrácia teljes hiánya miatt, de azért ahol csak lehet, együttműködik velük. A most „elárvult” Üzbegisztánban például támaszpontot létesítettek az amerikaiak, ami sokat segített az afganisztáni háborúban.
Világi rendszer, orosz barátság
Van viszont ezeknek a pártállami posztszovjet vezetőknek egy nagy előnyük, amit tulajdonképpen mindenki elismer és örömmel fogad. Miután ezek a területek az orosz uralom előtt muszlimok voltak, sokan féltek attól, hogy a függetlenség után a szélsőséges iszlám felüti a fejét. A posztszovjet elnökök viszont vigyáztak arra, hogy erre ne kerüljön sor, a világi erőknek kedveztek. Itt is így történt, pedig a most elhunyt elnök neve nem más volt, mint Iszlam Karimov.
|
| Putyin a leendő üzbég elnökkel, jelenlegi miniszterelnökkel tárgyal. Forrás: Kreml |
Nem véletlen, hogy Putyin máris kifejezte az üzbég miniszterelnöknek, Savkat Mirzijojevnek azon reményét, hogy a dolgok úgy fognak folytatódni az országban, ahogy azt Karimov elkezdte. Putyin a G-20 csúcsértekezletről hazautazva állt meg Szamarkandban, ahol megkoszorúzta a néhai elnök sírját. Hozzátette, hogy Oroszországra továbbra is jóbarátként számíthatnak. A temetésen hivatalosan Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök vett részt orosz részről.
Szovjet típusú utódlás
Egyébként maga a halálesemény és a temetés is úgy zajlik, ahogy a Szovjetunióban történt a halálukig uralkodó vezetők esetében. Az idős vezető betegségét sokáig titkolták, de amíg képes volt rá, nagy ritkán megmutatkozott népe előtt. Múlt héten már sokan találgatták halálát, végül pénteken jelentették be a tényt. A temetés megszervező bizottságot hoztak létre ugyancsak szovjet mintára, a birodalomban ekkor lehetett megtudni, ki lesz a következő országvezető: a temetési bizottság vezetője. Ő pedig ez esetben Mirzijojev miniszterelnök.
Az ország jelentősége
Az orosz vezető politikusokon kívül is nagy volt a sürgés-forgás. Az amerikai külügyminisztérium egy magasrangú, Közép-Ázsiával foglalkozó diplomatája az üzbég külügyminiszterrel tárgyalt Taskentben, és Kína is heves érdeklődést mutatott. Az ország ásványkincsekben gazdag (arany, réz, urán, földgáz), és egy rövid szakaszon határos Afganisztánnal, ami stratégiailag fontossá teszi. Egyébként minden irányból a többi volt szovjet köztársaság határolja, némelyikkel igen kuszán húzódó határral. Az ország határait Lenin és Sztálin húzta meg ugyanolyan értelmetlen módon, mint a belső szovjet határok nagy részét, így főleg a kirgiz és tadzsik határszakaszoknál komoly etnikai feszültségek maradtak fenn.
A Hamászt okolták. 
