A Szovjetunió, vagyis gyakorlatilag az orosz gyarmatbirodalom megszűnése orosz részről igen szerencsétlenül valósult meg, ami javarészt Jelcin korábbi elnök hibája, az oroszok szerint történelmi bűne. Elengedte a tagállamokat avagy gyarmatokat anélkül, hogy először rendezte volna velük a határokat, és az oroszok által lakott területeket elkérte volna tőlük. Boldogan adták volna, cserébe a szabadságért.
Putyin rendbe tette
A jelcini állam utána is gyengécske volt, tulajdonképpen paródiája a korábbi szuperhatalomnak. Az ezredfordulón aztán jött Putyin, aki szívós munkával rendbe tett az országot, helyreállította önbecsülését, majd újra nagyhatalommá tette, akivel nem célszerű kötözködni senkinek sem, beleértve a világ immár 25 éve egyetlen szuperhatalmát is. Újra harapós a medve, már nem papírtigris.
Az ország tekintélyének és önbecsülésének helyreállítása jórészt saját, önkéntes, Gorbacsov és Jelcin által összehozott Trianonjuk fokozatos „revíziója” jelentette. Biztosították Dél-Oszétia, Abházia, sőt az Oroszországgal nem határos Dnyeszteren túli terület kvázi orosz fennhatóságát, végül tavaly az Ukrajnához tartozó orosz területekre került sor.
Ugyan nem lettek ezek a területek Oroszország teljes jogú részei, hisz az nemzetközi jogilag túl meredek lenne, de gondoljuk bele mégis micsoda eredményről van szó. Nagyjából olyasmi, mintha a körülöttünk lévő magyarlakta területekből kis államocskák lettek volna, amíg gyakorlatilag hozzánk tartoznak, nemzetközileg meg mindenki úgy tekinti őket, ahogy jólesik neki.
A volt ellenség is szembesült vele
Az utolsó menetben, azaz Ukrajna esetében ráadásul a nyugat Amerika vezetésével beleavatkozott a dologba, összemérte erejét az éledező oroszlánnal, és nem bírt vele. Az immár erős Oroszország nem futamodott meg sem szankcióktól, sem fegyveres fenyegetéstől, sőt közölte, hogy gondolják meg, mielőtt komolyan nekirontanak, mert van neki korlátozott atomháborús forgatókönyve, akárcsak a Szovjetuniónak volt. Konkrétan ha megtámadják, nukleáris fegyvert vetne be Lengyelországban és Romániában.
|
| Üzenet Obamának: komolyan kell minket venni, mint a szovjet időkben |
A nyugat értett a szóból, lassan hátrébb vonultak, Merkel és Hollande pedig gyorsan összehozták a tűzszünetet. Azóta sokkal jobb is a helyzet, a felek próbálnak kihátrálni az ellenséges viszonyból, pláne, hogy kezdenek sokkal komolyabb problémák is jelentkezni. Hatalmi vákuum, polgárháború több közel-keleti országban, és az ezt követő menekültáradat.
Egyedülálló lehetőség
És miután ezt a helyzetet láthatólag sem Amerika, sem Európa nem tudta kezelni, sőt még szándékot sem mutattak rá, nyitva állt az út a régi-új jelentkező, a bárhol beavatkozni képest szuperhatalom státuszára törekvő Oroszország előtt. Egyelőre Aszad mellett avatkozott be Szíriában, és az elmúlt napok eseményei azt mutatják, meglepően hatékonyan. Az általa szállított fegyverek igen jól vizsgáztak, és az oroszok hatékonyan képzik ki a szír katonákat a használatukra, mindemellett a légierőt is megerősítették. Adott esetben pedig valószínűleg nem finnyáskodnának harcoló alakulatokat küldeni.
Ha pedig bárki megkérdezi, milyen jogon teszik mindezt, a terrorizmus elleni harcra hivatkoznak. És teljes joggal: az iszlám állam mindenki által elismerten terrorszervezet, ráadásul működésének és a hozzá társuló polgárháborúnak most már igen látványosak a következményei: több millió menekült. Így bár nehéz beismerni, de a nagyhatalmaknak még jól is jöhet, hogy helyettük valaki elvégzi a kellemetlen feladatot.
Persze még jobb lenne, ha együtt tudnának működni (mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által), és kibékülve együtt kezelnék ezt a példátlanul nehéz helyzetet. Akárhogy is lesz, Oroszország már nagyhatalom, komolyan kell venni. Hatalma ugyan nem akkora, mint a hidegháborúban volt, de erre nincs is szükség, hisz most már nem egy ellenséges ideológiájú világrendszert képvisel.
Az Európai Unió sürgősségi humanitárius segélyt mozgósított Libanon számára. 
