Egyre több olyan kutatási eredmény jelenik meg, amely arról szól, hogy a szupergyorsan fejlődő mesterségesintelligencia-alapú képalkotó, filmgyártó, kreatív (generatív) alkalmazások eredményét az emberek már egyre kevésbé tudják megkülönböztetni a nem generatív (hagyományos) technológiákkal létrehozott tartalomtól. Ha egyáltalán.
A pénzfeldobás szintjén áll a felismerés?
Eközben a további fejlődés is megállíthatatlannak látszik, a generálás csak egyre jobb lesz, miközben az agyunk lassan tanul. Ilyen kutatási eredmények, felmérések voltak például:
- Egy 2025. novemberi tanulmány szerint az emberek átlagosan 63,7 százalékos pontossággal ismerték fel a mesterséges képeket, de egy új, fejlettebb generátor (FLUX.1-dev) esetében ez az arány 29 százalékra esett vissza, azaz a legtöbb generált képet valósnak hitték (FLUX.1-dev tanulmány).
- Egy 2025. szeptemberi kutatás eredménye alapján a résztvevők csak 51,2 százalékos pontossággal döntöttek helyesen, ami statisztikailag alig különbözik a puszta találgatástól (Coin Toss).
- Egy további felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka nem tudta megállapítani egy képről, hogy mesterséges intelligencia készítette-e, miközben előzetesen a 66 százalékuk magabiztos volt a saját felismerő képességében (Clutch.co).
- A videók esetében sem sokkal jobb a helyzet: bár egy 2025. decemberi vizsgálatban a résztvevők átlagosan 60 százalékos pontossággal ítélték meg a klipek származását, a szöveges instrukciók alapján generált videóknál ez már csak 43 százalék volt (IASDR). A valódi felvételeket a résztvevők csak 64 százalékban ismerték fel helyesen — vagyis a valós videók több mint harmada átment hamisnak. A szerzők külön kiemelték, hogy a résztvevőknél szisztematikus torzulás (bias) látszott afelé, hogy mindent mesterségesnek gondoljanak.
Ha viszont meg sem tudod különböztetni a fényképezőgéppel készült fotót vagy videót a mesterségesen generálttól, akkor vajon mi értelme van a találgatásnak? Sokszor, legalábbis a szórakoztatásban nem az a lényeg, hogy hogyan készült, az a lényeg, hogy milyen a minősége, mond-e valamit, mennyire üdíti fel a lelket, mennyire gyönyörködtet. (Lásd még filmipari trükkök.) Persze más a helyzet akkor, ha hírekről van szó, vagy döntéseket hozunk a tartalom alapján.
A szórakozástól a rideg valóságig
Például bizonyos értelemben a rajzfilm vagy egy hatvanas évekbeli grafika is mesterséges, hiszen nem egy valóságot fényképeztek le általa, hanem a fantázia termékei, amiket kézzel rajzoltak. Eleve nem valós világokat kreáltak. (Igaz, nem csaptak be senkit, nem állították, hogy az valóság.) Ettől még nem szeretjük kevésbé a rajzfilmeket sem.
Ha viszont tétje van annak, hogy egy kép vagy videó alapján döntést hozunk, cselekszünk vagy sem, vagy ha fontos információkról, hírekről van szó, biztosítékokra lesz szükség, hogy a forrást ellenőrizhessük, leinformálhassuk. Meg kell követelni valahogy a transzparenciát, a hitelességet, hogy el ne veszítsük a kapcsolatunkat a valósággal.
Paradox módon arra a kérdésre, hogy mesterséges intelligencia által készített tartalommal van-e dolgunk, vagy sem, sokszor lehet, hogy csak mesterséges intelligencia segítségével dolgozó algoritmusok fognak tudni választ adni, az AI-detektorok. Mivel a kizárólag emberi, szemrevételezésen alapuló felismerés egyre kevésbé elegendő, gépi felismerésre, vízjelezésre, eredetigazolásokra (például kriptográfiai eredetjelölésre), technikai vizsgálatokra lesz szükség.
Legyőzheti a lovaskocsi az autót?
Nagyon gyorsan, 5-10 év alatt eljutottunk a pocsék mesterséges képektől a felismerhetetlenül jó minőségű példányokig. Egy újabb tíz év múlva talán már fel sem fog merülni ez a probléma. Sok esetben reménytelen vagy felesleges lesz harcolni a mesterséges intelligencia által generált tartalom ellen, ha egyszer nem lehet majd tetten érni.
Emlékeztet ez az egész a vonat és a lovak, majd később a gépkocsi és a lovak közötti versenyfutásra. Mindenki tudja, hogyan végződött a történet. Az autó már közel 150 éves múltra tekint vissza, és elképesztően nagy pályát futott be az első lovasszekérre emlékeztető modellek óta. Beláthatatlan, mi lesz itt akár csak tíz vagy húsz év múlva is, a fejlődés sokkal gyorsabbnak látszik, mint régen.
Úgy vélem, hogy figyelnünk kell, tanulnunk, alkalmazkodnunk, fejlődnünk, és nem tagadni, tiltani, halasztani, szemet hunyni, fejet homokba dugni. Harcolni a folyamatok ellen olyan lenne, mint megpróbálni legyőzni a gravitációt. A világban még egyik forradalmi technológiát sem sikerült betiltani csak azért, mert negatív hatásai is voltak, vagy ölni is lehetett vele, a kőbaltától az atomenergiáig…
(Megjegyzés: a felsorolt kutatások vagy felmérések nem biztos, hogy mind tudományos igényűek vagy bizonyító erejűek, de a tendenciának egyre több jele van az élet sok területén.)
Szigorítják a balatoni építkezések szabályait, megállítják a tópart további túlzott beépítését – közölte a közlekedési és beruházási miniszter. 
