A kormányzati sajtótájékoztató fő témája ezúttal az volt, hogy lezajlott az autópálya-koncessziók átvilágítása, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter mutatta be az eredményeket. Magyar Péter miniszterelnök szerint mintegy 20 ezer milliárd forint érintett. Kijelentette:
„az MNB-botrány aprópénz ahhoz képest, ami a szerződésekben szerepel.”
MKIF-nek adott szerződések
Vitézy Dávid elsőként kijelentette, hogy a kormány érvénytelennek tekinti Lázár János korábbi nyilatkozatát, amellyel lehívta az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra.
A magyar autópályák üzemeltetésének nagyjából kétharmadát adták a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-féle MKIF-nek, egészen 2057-ig, jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben. A szerződések összege a teljes futamidő alatt nominálisan 23 196 milliárd forint lenne, de Magyar Péter szavai szerint ha nem lett volna kormányváltás, akkor ez az összeg tovább nőtt volna.
Vitézy Dávid az összeg nagyságát érzékeltetve úgy fogalmazott, hogy az érintett koncessziós szerződés a legnagyobb francia koncessziók összegének nyolcszorosára rúg, gyakorlatilag csak az Egyesült Államokban és Indiában találni ehhez hasonló méretű szerződéseket.
Példátlan az ilyen konstrukció
Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy „épeszű ország nem ad így koncesszióba valamit”. Egy normális országban ha egy magáncég épít meg egy autópályát, akkor a saját pénzét kockáztatja, és a profitját a beszedett útdíjakból termeli ki – nem pedig az állam fizet neki garantált, hatalmas összegeket adófizetői pénzből úgy, hogy a cég semmit sem kockáztat.
Mint mondta, az MKIF esetében azonban nem ez történt: odaadták a teljes hálózat működtetését 35 évre előre rögzített áron. Ez példátlan.
A miniszter szerint a közlekedési tárca korábbi álláspontja is az volt, hogy ilyet nem szabad, az előző kormány mégis ezt tette. A magyar állam egyszerre rendelte meg a fejlesztést, az üzemeltetést, és a meg nem épített sztrádák üzemeltetését is, ezzel átláthatatlan szerződéses konstrukciót hoztak létre, a tárcavezető szerint ez önmagában is törvénysértő, minden jogszabályba beleütközik.
Ennyit már kifizettek
A miniszter elmondása szerint az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltetőnek, ha a rendszera a jelenlegi formájában működne tovább, akkor a kormánynak 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie az autópálya-koncessziós cég számára a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Miért jogsértő a szerződés?
A kormány álláspontja szerint már csak a kockázatvállalás elosztása miatt is az, minden pénzügyi és üzemeltetési kockázatot a magyar állam viselt, a szerződés nagy része takarításról és karbantartásról szólt, ezeknél semmi sem indokolta a 35 évre történő kiszervezést évtizedekre kizárva a versenyből a többi szereplőt. A közbeszerzési minősítésnek sem felelt meg a szerződés, ráadásul a háborúra hivatkozva megemelték a kifizethető összeget egészen 2057-ig.
Szerződésmódosítások
A miniszter ismertetése szerint az MKIF nem kapott hitelt az összeláncolt koncessziós projektekre, mert azok túl kockázatosak voltak, ezért az előző kormány 2023 áprilisában módosította a szerződést bevezetve a „részleges meghiúsulás” fogalmát, hogy kimentse a koncesszort, megengedve a projektek szétválasztását. Vitézy Dávid szerint ez sértette a közbeszerzési versenyszabályokat
Hasonló módosítás volt az úgynevezett „költségtöbblet-kompenzáció” is, amelynek köszönhetően az eredeti megállapodásban rögzítettnél többet is kiszámlázhatott a koncesszornak.
Komoly összegről van szó
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a magyar állam teljes mértékben átvállalta a többletterheket, a kamat- és az építőipari árkülönbözet esetleges többletét is, a kompenzáció mértéke összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével. Kiemelte, a 2023-as háborús inflációra hivatkozva a teljes, 2057-ig tartó futamidőre megemelték a koncessziós díjat az MKIF javára ahelyett, hogy felmondták volna a láthatóan rossz és fenntarthatatlan szerződést.
Az Európai Bizottság és az Állami Számvevőszék is vizsgálja az autópálya-koncessziót.
M1 bővítésének ügye
A miniszterelnök szerint az autópálya-koncessziós szerződés utólagos módosításaival és a vitatott költségek elszámolásával több ezermilliárd forinttal növelhették volna az állam terheit.
A kifogások egyik központi eleme az M1-es autópálya M0-s és Bicske közötti szakaszának háromsávosítása. Az eredeti tender alapján ezt a beruházást az államnak kellett volna megvalósítania, később azonban bekerült a koncessziós szerződésbe versenyeztetés és megfelelő árkontroll nélkül.
Vitézy Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy az M1-esen jelenleg épül az M100-as út elválási csomópontja, miközben magának az M100-as gyorsforgalmi útnak a beruházását Lázár János építési és közlekedési miniszter 2022-ben leállította. Vitézy szerint emiatt egyelőre úgy épül meg a csomópont, hogy az abból kiinduló gyorsforgalmi útnak nincs folytatása.
A tárcavezető emellett a koncessziós szerződés módosításának indoklását is bírálta. Elmondása szerint az állam arra hivatkozott, hogy nincs elegendő forrás új közbeszerzési eljárás kiírására az M1-es bővítésére, ezért a beruházást inkább a meglévő koncessziós konstrukcióba emelték be több mint ezermilliárd forinttal növelve annak értékét.
Az ismertetett számítások szerint a 2022-ben megkötött alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, míg az utólagos módosításokkal és a jövőben lehívható opciókkal együtt ez az összeg mintegy 25 900 milliárd forintra duzzadt.
Miről döntött a kormány az MKIF koncessziójának ügyében?
A szerződés jogsértő és túlárazott, ezért a kormány meg kívánja szüntetni azt, Vitézy Dávid fogja még a mai napon tájékoztatni a koncesszort a megszüntetési szándékról, ami nem lesz könnyű feladat, de belevágnak – mondta a miniszter.
Magyar Péter kijelentette:
a kormány arra az álláspontra jutott, hogy ennek a szerződésnek vége van, a kormány meg fogja védeni a magyar adófizetők pénzét minden lehetséges eszközt felhasználva, ugyanis súlyos magyar és uniós jogsértések gyanúja áll fent.
Feljelentéseket tesznek az ügyben, többet is, és a miniszterelnök szerint minden bizonnyal az NVVH is foglalkozik majd az üggyel. A kormányfő hozzátette, a büntetőeljárások során a kár megtérítése enyhítő körülmény.
A kormányzati tájékoztatóról készült percről percre beszámolónkat laptársunk, az Mfor oldalán olvashatja el.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
