Egy tízperces televíziós beszédben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az ukrajnai és a gázai háborúra, valamint a több mint húsz évvel ezelőtti iraki háborúra utalva kijelentette: a spanyol kormány álláspontja egyértelműen „nem a háborúra” – összegzi a BBC.
Donald Trump teljes kereskedelmi embargó bevezetésével fenyegette meg Spanyolországot, miután Madrid nem engedélyezte, hogy az Egyesült Államok az iráni csapásokhoz használja a közösen működtetett moróni és rotai katonai bázisokat.
Fotó: MTI/EPA
A madridi miniszterelnöki rezidenciáról, a La Moncloából elmondott beszédében Sánchez közölte: a kormány gazdasági intézkedéseket vizsgál a konfliktus spanyol lakosságra gyakorolt hatásainak ellensúlyozására.
„A kérdés nem az, hogy az ajatollahok oldalán állunk-e – senki sem áll ott. A kérdés az, hogy a béke és a nemzetközi jog mellett vagyunk-e” – fogalmazott.
A szocialista miniszterelnök szerint a kormány álláspontja összhangban van az Ukrajnával és Gázával kapcsolatos politikájával. Sánchez hangos bírálója volt Izrael 2023-as, a Hamász támadásaira adott katonai válaszának. Spanyolország Európában az egyik leghatározottabban fellépő kormány Gáza ügyében: Izrael fellépését „népirtásnak” nevezte, és sok más uniós tagállamot megelőzve ismerte el a palesztin államot.
Ez az álláspont összhangban áll baloldali koalíciós partnereivel és általában a spanyol közvélemény Közel-Kelettel kapcsolatos hozzáállásával.
Az iraki invázió emléke
Sánchez visszatekintett a 2003-as iraki invázióra is, amely – mint mondta – nem érte el céljait, és rontotta az emberek életkörülményeit. Figyelmeztetett: az Irán elleni támadások hasonló gazdasági következményekkel járhatnak milliók számára.
Az iraki háború említése sok spanyol választó számára ismerős lehet. Az akkori konzervatív Néppárt (PP) kormányának támogatása rendkívül népszerűtlen volt, és tömeges háborúellenes tüntetéseket váltott ki. Sokan úgy vélik, ez is hozzájárult a Szocialista Párt meglepetésszerű győzelméhez a 2004. márciusi választásokon, néhány nappal a madridi, halálos áldozatokkal járó dzsihadista merényletek után.
Belpolitikai nyomás alatt
A Washingtonból érkező éles bírálatok mellett Sánchez koalíciós kormánya hónapok óta jelentős belpolitikai nyomás alatt áll, és folyamatosak a találgatások az esetleges összeomlásáról. A kormány nehezen tudja fenntartani parlamenti többségét, amely baloldali és regionális nacionalista pártok széles körére támaszkodik. Több szövetségesével és közvetlen környezetével szembeni korrupciós vádak jelentősen gyengítették pozícióját.
A mélyen polarizált spanyol politikában Sánchez támogatásának jelentős része legalább annyira a jobboldallal és a szélsőjobbal szembeni aggodalomból fakad, mint saját vezetői teljesítményének és politikájának elismeréséből. Az amerikai elnökkel szembeni határozott fellépés ugyanakkor választási előnyökkel is járhat számára.
A CIS közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a spanyolok 77 százaléka „rossz” vagy „nagyon rossz” véleménnyel van Trumpról, ami arra utal, hogy még sok jobboldali szavazó is támogathatja Sánchezt ebben a kérdésben.
Ugyanakkor Spanyolországban bizonytalanság övezi, hogy Trump fenyegetései konkrét gazdasági megtorló intézkedésekhez vezetnek-e, és sok spanyol aggodalommal figyeli az események alakulását.
