„Spanyolország borzalmas volt” – mondta Trump újságíróknak a német kancellár, Friedrich Merz társaságában tartott találkozón, hozzátéve, hogy utasította Scott Bessent pénzügyminisztert: „szakítson meg minden kapcsolatot” Spanyolországgal. „Le fogjuk állítani az összes kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmilyen kapcsolatot Spanyolországgal” – tette hozzá, a Reuters tudósítása szerint.
Az Egyesült Államok 15 repülőgépet – köztük légi utántöltő gépeket – telepített át a dél-spanyolországi Rota és Morón katonai bázisokról, miután a szocialista spanyol kormány jelezte, hogy nem engedélyezi azok használatát Irán elleni támadásokhoz.
Trump ismét felrótta, hogy Spanyolország nem teljesíti az amerikai felszólítást, miszerint a NATO-tagállamok a GDP 5 százalékát fordítsák védelemre, és kijelentette: „Spanyolországnak semmije sincs, amire szükségünk lenne.” Hozzátette: joga van „minden Spanyolországgal kapcsolatos üzletet leállítani”, és akár embargót is bevezethet. Ismét elégedetlenségét fejezte ki a Legfelsőbb Bíróság múlt havi döntése miatt is, amely kimondta, hogy legátfogóbb globális vámintézkedései jogellenesek voltak a nemzeti vészhelyzeti törvény alapján.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Spanyolország az EU tagja
Merz a találkozó után újságíróknak elmondta: négyszemközt jelezte Trumpnak, hogy Spanyolország nem zárható ki a tavaly Brüsszel és Washington között létrejött kereskedelmi megállapodásból. „Spanyolország az Európai Unió tagja, és a vámokról az Egyesült Államokkal csak együtt tárgyalunk – vagy egyáltalán nem” – fogalmazott. „Nincs mód arra, hogy Spanyolországot különösen hátrányosan kezeljék.”
Trump nyilvánosan is kikérte Bessent és Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő véleményét a spanyol kereskedelem leállításáról. Greer úgy reagált: ha a nemzeti és gazdasági biztonság érdekében szükséges, élni fognak az eszközzel. Bessent szerint a Legfelsőbb Bíróság megerősítette az elnök embargóval kapcsolatos jogköreit a Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatalomról szóló törvény (IEEPA) alapján, és jelezte, hogy a kereskedelmi képviselet és a kereskedelmi minisztérium vizsgálatot indít a Spanyolországgal szembeni lehetséges szankciókról más kereskedelmi jogszabályok alapján.
Jennifer Hillman, a Georgetown Egyetem kereskedelmi jogi professzora ugyanakkor rámutatott: a Legfelsőbb Bíróság nem foglalt állást arról, hogy az elnök az IEEPA alapján teljes kereskedelmi embargót vezethet-e be. Ehhez nemzeti vészhelyzetet kellene hirdetnie Spanyolországgal szemben, „szokatlan és rendkívüli” fenyegetésre hivatkozva, ami messze túlmutatna a korábbi gyakorlaton. Peter Shane, a New York-i Egyetem jogi karának oktatója szerint nehezen indokolható, hogy Spanyolország döntése – miszerint nem engedélyezi területéről egy Irán elleni, provokálatlan támadás indítását – ilyen fenyegetésnek minősüljön.
Spanyolország kiáll a szabadkereskedelem mellett
A spanyol kormány közleményben hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a magánvállalatok autonómiáját, a nemzetközi jogot, valamint az EU és az USA közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat.
Madrid szerint rendelkezésére állnak az eszközök egy esetleges embargó hatásainak kezelésére és az érintett ágazatok támogatására, ugyanakkor továbbra is a szabadkereskedelem és a gazdasági együttműködés mellett kötelezett.
Spanyolország a világ legnagyobb olívaolaj-exportőre, emellett autóalkatrészeket, acélt és vegyi termékeket is szállít az Egyesült Államokba. Ugyanakkor kevésbé kitett az amerikai gazdasági nyomásgyakorlásnak, mint több más európai ország. Az amerikai népszámlálási hivatal adatai szerint 2025-ben az Egyesült Államok immár negyedik éve kereskedelmi többletet ért el Spanyolországgal szemben: az export 26,1 milliárd dollárt, az import 21,3 milliárd dollárt tett ki, ami 4,8 milliárd dolláros többletet jelentett. Az amerikai nyersolaj- és cseppfolyósított földgázexport az elmúlt években nőtt Spanyolország irányába.
Merz hozzátette: Európán belül is nyomás nehezedik Spanyolországra a védelmi kiadások növelése érdekében. „Arra próbáljuk rávenni Spanyolországot, hogy zárkózzon fel a NATO-ban elfogadott 3–3,5 százalékos szinthez” – mondta, ugyanakkor jelezte, hogy a védelmi költés kérdése nem része a kereskedelmi tárgyalásoknak.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök – az európai baloldali vezetők egyre szűkülő körének tagja – több más döntésével is kiváltotta Trump rosszallását, például azzal, hogy nem engedélyezte Izraelbe fegyvereket szállító hajók kikötését spanyol kikötőkben.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
