Tovább rontották az egyik lakossági állampapír feltételeit

Úgy látszik, a lakosságot nem sikerült eltántorítani az állampapíroktól a csökkenő kamatokkal, nem távozott olyan mennyiségű tőke ezekből, ami az államot megijesztené. Sőt, „az egész évre tervezett bruttó kibocsátás több mint 38 százaléka három hónap alatt teljesült” – írták nemrég.

Emiatt is lehet, hogy mindössze két héttel a legutóbbi kamatprémium-rontás után tovább farigcsálják a Bónusz kötvények kamatát, amelyek pedig vonzó alternatívának tűnnek. Pedig, ahogy az ábra mutatja, a magyar állampapírok intézményi befektetők által uralt szabadpiacán a hozamok inkább emelkedtek, mint csökkentek az utóbbi hetekben, hónapokban.

Magasabb kockázat, alacsonyabb hozam

Konkrétan az történt, hogy az eddig kapható – április 8-tól, eleve alacsonyabb kamattal bevezetett – Bónusz állampapírok kamatprémiuma újra mérséklődik április 24-től, a következőképpen:

• Az eddigi “hosszabb Bónusz”, a 2030/N1 helyét a még hosszabb futamidejű 2031/R1 veszi át, a lejárat mintegy fél évvel tolódik kijjebb. Az első négy év kamatprémiuma változatlan marad, egy százalékpont. Az utolsó két évben viszont 2,0 helyett 1,5 százalékos lesz a prémium.
• Az eddigi rövidebb Bónusz, a 2028/R1 helyét a 2029/R1 veszi át. Itt a kamatprémium nem változik, végig egy százalékpont. A futamidő itt is hosszabb lett, több mint fél évvel.
• Az induló kamat mindkét új papírnál évi 7,36 százalék az első három hónapra, ami háromhavonta változik majd.
• Az nem változott, hogy a BMÁP-oknál a négy utolsó három hónapos diszkontkincstárjegy-aukción kialakult átlaghozam a kamat alapja, ehhez adódnak hozzá az említett prémiumok.

Van még egy napja cselekedni

Alapvetően egy kötvény kockázata – még ha az állampapíroknál csekély is – annál magasabb, minél hosszabb a futamideje. Így a feltételeket két oldalról is rontották, a kamatprémiumot és a futamidőt is. A régi papírokra azonban április 22-én még lehet vételi megbízásokat adni.

Új ötéves lakossági papír jön

Egy másik változás, hogy a 2028/Q13 jelű, hároméves Fix Magyar Állampapírok eladását is lezárják, és új sorozatot bocsátanak ki 2028/Q2 jelzéssel, 6,5 százalékos éves kamattal. Itt a kamatozás nem változott, a kötvényre inkább azért lehetett szükség, mert az eltelt idő miatt rövidült a hátralevő futamideje.

A tényleges hozama egyébként (avagy az értékpapírhozam-mutató – EHM) évi 6,67 százalék, azért magasabb a kamatnál, mert negyedévente fizet, és a kamat újrabefektethető.

Nagyobb változás, hogy lesz ötéves Fix Állampapír is, ezen sorozat is 6,5 százalékos kamatot fizet és a hozama is évi 6,67 százalék. A fix kamatú kötvények fő kockázata, hogy ha a kamatszint (vagy az infláció) elszáll, akkor nem járnak jól a befektetők. A kockázatot azonban csökkenti, hogy ilyenkor is el lehet adni a lakossági kötvényeket az államnak, nem túl nagy levonás mellett.

Régóta esedékes volt egy PMÁP

A Prémium állampapírokból (amelyeket inflációkövető kötvényeknek is hívunk) is jött új sorozat, ahogy az a régi papír öregedése nyomán várható volt. A 2035/I1 tízéves lesz, az első hat évben az éves átlagos infláció felett 0,5 százalékpontot fizet, majd az utolsó négy évben 1,0-át. A kezdő kamata pedig 6,5 százalék éves szinten, végig az első 13 hónapban.

Itt a kamatfeltételek lényegében nem változtak az előző sorozathoz képest, amely ugyanennyi kamatprémiumot ígért, de már 2032-ben lejár. Itt is igaz, hogy a hosszabb futamidők magasabb kockázatot jelentenek, tehát a feltételek ilyen szempontból kissé romlottak.

Főleg, hogy a kamatprémium alacsony, így az infláció gyors emelkedése, vagy pontatlan számítása, vagy az inflációtól eltérő egyéni fogyasztói kosarunk esetén könnyen rosszul járhatunk. (Esetleg mégsem őrzi meg pénzünk az értékét.)

Inflációs és kamatvárakozások nyomában

Minden bizonnyal befolyásolta a Bónuszoknál a kamatcsökkentést az, hogy legutóbb a vártnál jobb lett a márciusi inflációs adat, az éves drágulás 4,7 százalékos volt, szemben az elemzők által várt kerek öt százalékkal.

Ezen kívül, ha a Magyar Nemzeti Bank nem is, az Európai Központi Bank csütörtökön is kamatot csökkentett, ami – a külföldi és a hazai állampapírok hozamkülönbségén keresztül – segíthet a forintnak és ezzel közvetve mérsékelheti a hazai árszínvonalat is. (A külföldi befektetők ezáltal alacsonyabb forinthozammal is beérhetik.)